Leplezetlenül mesél a Ceaușescu-korszak cenzúrájáról A szocializmus hátsó bejárata című dokumentumfilm

Leplezetlenül mesél a Ceaușescu-korszak cenzúrájáról A szocializmus hátsó bejárata című dokumentumfilm

Csibi László rendező és a dokumentumfilm egyik interjúalanya, Szilágyi N. Sándor nyelvész, könyvszerkesztő

Fotó: Filmtettfeszt

A rendszerváltás előtti romániai magyar sajtó helyzetét, a médiában tevékenykedők lehetőségeit, a cenzúra és a „kiskapuk” természetét járja körül Csibi László kolozsvári rendező legújabb alkotása. A szocializmus hátsó bejárata című dokumentumfilm átfogó kutatómunkán, alapos forrásismereten, megannyi személyes interjún alapuló izgalmas kordokumentum.

Tóth Gödri Iringó

2022. október 16., 22:472022. október 16., 22:47

 Csibi László kolozsvári rendező A szocializmus hátsó bejárata című dokumentumfilmjében körülbelül 30, a romániai magyar sajtóban a rendszerváltozás előtt dolgozó író, újságíró, fényképész szólal meg. Az alkotás nemcsak kordokumentum, de olyan megszólalók gondolatait, emlékeit is őrzi, mint például Erdélyi Lajos marosvásárhelyi fényképész, aki a vele készült interjú óta már elhunyt. Az alkotást a múlt heti Filmtettfeszt keretében vetítették, az eseményt jó hangulatú közönségtalálkozó követte. Az 51 perces alkotás tulajdonképpen arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként működött, hogyan működhetett a romániai magyar sajtó a kommunizmus, a diktatúra évtizedeiben (1965 és 1989 között).

A kolozsvári rendező bámulatosan sok interjúalany segítségével keresi erre a választ, minden fontos korabeli sajtótermék egykori munkatársait megszólaltatva járja körül a témát. Mint a közönségtalálkozón kiderült, az ötletet Erdélyi Lajos – aki többek között a Dolgozó Nő és az Új Élet munkatársa volt –, pontosabban az általa mesélt történetek és anekdoták adták, illetve a címet is ő javasolta. Éppen ezért a rendező a fényképésznek ajánlotta filmjét.

Időutazás egy abszurd korba

A rendező a beszélgetés során kiemelte, a film talán „az utolsó percben” készült, hiszen az interjúalanyok közül azóta többen elhunytak, illetve azok, akik érdemben mesélni tudnak erről a korszakról, már mind idősek. Hozzátette, hogy a terjedelmi keretek miatt egy-egy alanynak csupán 1–2 percnyi idő jutott, pedig a háttérben gyakran 300–400 perces beszélgetések, felvételek állnak, amelyek még megannyi érdekes történetet rejtenek magukban.

Az elhangzó interjúrészletek gazdag képanyaggal, korabeli felvételekkel egészülnek ki, A Hét, a Dolgozó Nő, az Előre, a Napsugár, az Utunk és még megannyi újság és folyóirat segítségével elevenedik meg a korszak, az illusztrációk igazi időutazásra invitálnak, sokszor keserű mosolyt csalva a nézők arcára.

Ez a fajta kettősség a film egészét végigkíséri, hiszen az elhangzott történetek gyakran viccesek első hallásra, abszurditásuk szórakoztató, megnevettet, de ahogy látjuk az alanyok sokat megélt arcát, a tekintetüket a közelképeken, azt is érezzük, hogy mindez mennyire komoly, súlyos és igaz.

Érezzük, hogy a cenzúra és a propaganda, amit az utókor már csak viccesen giccses Ceaușescu-portrékként, egyszerre patetikus és gagyi versekként és hajmeresztő háttértörténetekként érzékelhet, sokak életét, mindennapjait keserítette meg. A film egyik nagy erénye, hogy emberi léptékű, emberközeli. Nem csak diplomás szakértők elemezgetik egy korszak történéseit és folyamatait, hanem a benne élők mesélik el saját történeteiket, tapasztalataikat, ami sokkal hitelesebb képet ad. H. Szabó Gyula szerkesztő, Erdélyi Lajos fotográfus, Cseke Péter irodalomtörténész, sajtótörténész, Király László költő és mások mesélik el történeteiket, gyakran maguk is nevetve saját „nyomorukon”, azon, hogy az akkori politika, konjunktúra milyen helyzetekbe kényszerítette bele őket, hogy milyen abszurd megoldások születtek. Így a néző is megérti: azt a korszakot csak így lehetett átvészelni, ha az ember tudott nevetni.

Galéria

Drámai és humoros egyszerre

A film legvégén Szilágyi N. Sándor, a Kriterion Könyvkiadó egykori bukaresti szerkesztőségének belső munkatársa, nyelvész mondja el, hogy egyetemi tanárként, diákjait szemlélve, gyakran érezte azt, hogy ha a fiatalok történeteket hallanak majd „abból” a világból, egytől egyig „bolondnak” fogják gondolni az időseket. És épp ennek a gondolatnak a mentén lenne jó, hogyha Csibi filmjét minél több fiatal látná, hiszen a szülők, nagyszülők gyakran felidézik az olyan történeteket, hogy zöldre kellett festeni a füvet, amikor Ceaușescu látogatóba érkezett valahova, de az anekdoták mögött homályban maradnak az emberek.

Ez a film pedig épp őket állítja előtérbe, azokat, akik nap mint nap, a munkájuk közben szembesültek a rendszer abszurditásaival.

Például azzal, hogy nem lehet borús eget fényképezni, hiszen Románia Szocialista Köztársaságban mindig süt a nap, és hogy még a mögé is többletjelentést láttak a cenzorok, ami mögött nem is volt. A film a romániai magyarok helyzetéről, a bukaresti és az erdélyi szerkesztőségek eltérő helyzetéről is szól, a sajtónak azon munkatársairól, akik pengeélen egyensúlyoztak, miközben kaptak – és valószínűleg ma is kapnak – hideget és meleget is: egyesek szerint hős ellenállók voltak, mások szerint sunyi megalkuvók.

A film nemcsak korrajz, nemcsak egy rendszerről, az akkori sajtó lehetőségeiről szól, hanem a benne élő, a benne alkotó hús-vér emberekről.

Csibi László tökéletesen megtalálta a középutat: a film drámai, humoros, informatív, elgondolkodtató és szórakoztató egyszerre, ahhoz is szól, aki megélte azt a rendszert, s ahhoz is, aki csak hallott róla. A szocializmus hátsó bejárata nem unalmas múltidézés, ami nem érné el a fiatalok ingerküszöbét, hanem élő történelem frappánsan csomagolva, igazi mai dokumentumfilm, ami mindenkihez szól.

korábban írtuk

Amikor Romániában úgymond mindig sütött a nap: a cenzúráról készített dokumentumfilmet Csibi László rendező
Amikor Romániában úgymond mindig sütött a nap: a cenzúráról készített dokumentumfilmet Csibi László rendező

Miként működött, működhetett a romániai magyar sajtó a kommunizmus évtizedeiben – ezt járja körül Csibi László kolozsvári rendező frissen elkészült dokumentumfilmje, A szocializmus hátsó bejárata. Az alkotásról Csibi Lászlót kérdeztük.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 08., szerda

Miniatűr színházi világba vezet Bagossy Levente díszlettervező Aradon nyíló makett-kiállítása

Bagossy Levente Jászai Mari-díjas díszlettervező makettjeiből nyílik kiállítás az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban.

Miniatűr színházi világba vezet Bagossy Levente díszlettervező Aradon nyíló makett-kiállítása
2024. május 08., szerda

„Minden korban a küszöbön áll a borzalom”: Albert Camus A félreértés című abszurd drámájának premierje Kolozsváron

A Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje Albert Camus A félreértés című abszurd drámája Mihai Măniuțiu rendezésében, a bemutatót szerdán este 8 órától a nagyszínpadon kialakított stúdiótérben láthatja a közönség.

„Minden korban a küszöbön áll a borzalom”: Albert Camus A félreértés című abszurd drámájának premierje Kolozsváron
2024. május 07., kedd

Nagybányai festők alkotásaiból nyílik tárlat Nagyváradon a püspöki palotában

Nagybányai festők alkotásait felvonultató kiállítás nyílik május 8-án 17 órakor Nagyváradon a római katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti kiállítótermeiben – közölte Facebook-oldalán a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.

Nagybányai festők alkotásaiból nyílik tárlat Nagyváradon a püspöki palotában
2024. május 07., kedd

Vásárhelyen lép fel Sebestyén Márta és a két Gryllus, a koncerttel a zsoboki Bethesda gyermekotthont támogatják

Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos lép fel a Tizenöt Zsoltár című koncerttel Marosvásárhelyen a református Vártemplomban június 6-án, a koncerttel a Szilágy megyei Zsobokon működő, református Bethesda gyermekotthont támogatják.

Vásárhelyen lép fel Sebestyén Márta és a két Gryllus, a koncerttel a zsoboki Bethesda gyermekotthont támogatják
2024. május 06., hétfő

Európai filmklasszikusokat vetítenek a Dunán

Igazi filmcsemegéket láthatnak a nézők májustól péntek esténként a Dunán. A varázslatos európai filmklasszikusokat felújított változatban vetíti a csatorna.

Európai filmklasszikusokat vetítenek a Dunán
2024. május 06., hétfő

Kitüntette Veress Emőd jogászt, a Sapientia egyetem oktatóját a Magyar Tudományos Akadémia

Veress Emőd jogászt, a Sapientia egyetem oktatóját is kitüntették Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 197. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén.

Kitüntette Veress Emőd jogászt, a Sapientia egyetem oktatóját a Magyar Tudományos Akadémia
2024. május 04., szombat

Méhes Kati szatmári színművész: a színész és rendező jó kapcsolatának kulcsa a „szeretetfolyosó” és a bizalom

„Manapság a rendezői színház a divat, amely világrengető problémákat, kétségbeejtő víziókat tár a nézők elé, és inkább az értelemre, semmint az érzelmekre akar hatni” – fejtette ki a Krónikának Méhes Kati színművész.

Méhes Kati szatmári színművész: a színész és rendező jó kapcsolatának kulcsa a „szeretetfolyosó” és a bizalom
2024. május 03., péntek

A jazz kedvelőinek kínál egész napos adást a Szakcsi Rádió

A Magyar Jazz Hetének legfontosabb eseményeként elindult az online jazz adó, a Szakcsi Rádió. Az április 30-a óta hallgatható zenei rádió adásai a Médiaklikk mellett az ingyenesen letölthető Szakcsi Rádió-alkalmazás segítségével is foghatók.

A jazz kedvelőinek kínál egész napos adást a Szakcsi Rádió
2024. május 03., péntek

Hatalmas „puzzle”, amiből semmi nem hiányzik – Vibrál az érzékenységtől Puccini műve a Kolozsvári Magyar Opera előadásában

Kürthy András rendező precizitással illeszti helyére a Puccini Manon Lescaut című művéből a Kolozsvári Magyar Opera színpadára állított produkció valamennyi elemét.

Hatalmas „puzzle”, amiből semmi nem hiányzik – Vibrál az érzékenységtől Puccini műve a Kolozsvári Magyar Opera előadásában
2024. május 01., szerda

Újra meghirdették a Kárpát-medence fiatal énekes tehetségeknek szóló legnagyobb versenyét Nagyváradon

Idén is megszervezik a Musicum Laude énekversenyt, mesterkurzust és meghallgatást július 13. és 23. között Nagyváradon, ahol a zenei szakma nemzetközi személyiségei foglalkoznak a fiatal tehetségekkel – közölték az MTI-vel a szervezők.

Újra meghirdették a Kárpát-medence fiatal énekes tehetségeknek szóló legnagyobb versenyét Nagyváradon