Lengyel és osztrák szerző kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat

Olga Tokarczuk •  Fotó: Faceboook

Olga Tokarczuk

Fotó: Faceboook

Olga Tokarczuk lengyel írónak ítélte oda a 2018-as és Peter Handke osztrák írónak a 2019-es irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Kiss Judit

2019. október 10., 18:002019. október 10., 18:00

2019. október 10., 18:082019. október 10., 18:08

A testület az Olga Tokarczuknak odaítélt Nobel-díj indoklásában az 57 éves író „narratív képzeletét” emelte ki, „amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát” – írta az MTI.

Olga Tokarczuk egyik legsikeresebb regénye az Őskor és más idők, amely 1996-os megjelenésekor egy csapásra nemzedéke legkiemelkedőbb írójává tette az írót Lengyelországban, és azóta sok nyelvre lefordították.

„Tény, hogy az Őskor a legsikeresebb könyvem. Egyszerű a nyelvezete, könnyen olvasható, nem kíván nagy erőfeszítést az olvasótól. Nagy időintervallumot fog át, az első világháborútól a Szolidaritásig. Családtörténet, saga, de egyidejűleg mágikus, meseszerűen megírt könyv. Egyszerűen tetszik az olvasóknak. Lengyelországi sikere azon is lemérhető, hogy kötelező olvasmány a líceumok humán osztályaiban, érettségi tétel” – mondta az MTI-nek adott 2011-es interjújában Olga Tokarczuk, hozzátéve, hogy azóta elvetette ezt a mitologikus, meseszerű stílust, jóval realisztikusabban ír, az aktuális világgal összefüggésben. Tokarczukot mégis

a lengyel „mágikus realizmus”, a „mitikus próza” fő képviselőjének tartják.

A pszichológus végzettségű és sokáig terapeutaként dolgozó írónő műveiben kimutatható Carl Jung és Sigmund Freud hatása. Rendszerint túllép a regény műfaji keretein, prózája töredékes, esszészerű, a cselekmény több szálon és különböző szinteken bonyolódik. Egyformán népszerű az olvasóközönség és a kritikusok körében. Számos lengyel és külföldi irodalmi díj, köztük a Nemzetközi Man Booker-díj birtokosa. Több művét is dramatizálták, megfilmesítették.

A 76 éves Peter Handkét, a német nyelvterület egyik legismertebb és legellentmondásosabbnak tartott szerzőjét nagyhatású munkásságáért ismerték el, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát.

Peter Handke •  Fotó: litera.hu Galéria

Peter Handke

Fotó: litera.hu

Handke az irodalmi életbe 1966-ban a Közönséggyalázás című darabjával robbant be. 1967-ben született A házaló című regénye, vagy inkább avantgárd kísérleti szövege. Kaspar című 1968-os drámája, amelyet az író maga „beszédkínvallatásnak” nevezett, a rejtélyes talált gyermek, Kaspar Hauser történetén keresztül az egyéniségét vesztett emberről, a nyelv iránti bizalmatlanságról szól.

1970-ben jelent meg A kapus félelme a tizenegyesnél című kötete, amelynek kisregényeiben Handke a mindennapi világ újrafelfedezésére és újraértékelésére tesz kísérletet. Azóta is folyamatosan publikál, sajátos nyelvezetű és változatos formájú művei megosztják az olvasókat és kritikusokat. Az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémiát sújtó botrányok miatt tavaly nem osztották ki, ezért jelentették be csütörtökön a 2018-as díjazottat is. A díj mellé 9 millió svéd korona is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 27., kedd

Magyar szinkronnal érkezik a Jézus és tanítványainak életét bemutató A kiválasztottak a Dunán

A kiválasztottak (The Chosen) című sorozat szeptember 7-i premierje nagy esemény a film magyar rajongói számára: új magyar szinkronnal tűzi műsorra a Duna a Jézus és tanítványainak életét bemutató, világszerte rajongott amerikai szériát.

Magyar szinkronnal érkezik a Jézus és tanítványainak életét bemutató A kiválasztottak a Dunán
2024. augusztus 24., szombat

„Időutazás” a 120 évvel ezelőtti Kalotaszegre, ahol elkezdődött a magyar népművészet felfedezése

Izgalmas „időutazásra” hívja a közönséget az Edvi Illés Aladár Kalotaszege című kiállítás, amely a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban tekinthető meg. A tárlatot Péntek János nyelvészprofesszor és Tötszegi Tekla néprajzkutató mutatta be.

„Időutazás” a 120 évvel ezelőtti Kalotaszegre, ahol elkezdődött a magyar népművészet felfedezése
2024. augusztus 21., szerda

A színházban benne van az egész történelmünk: kamarakiállítás nyílt a kincses városban a Farkas utcai kőszínház történetéről

A Farkas utcai színház múltját, nehéz és dicsőséges korszakait idézi meg a kolozsvári Szabók bástyájában kedden megnyílt, Nemes nyomokon című tárlat.

A színházban benne van az egész történelmünk: kamarakiállítás nyílt a kincses városban a Farkas utcai kőszínház történetéről
2024. augusztus 21., szerda

Pont úgy megszenved a színész is a sportpályán, mint bárki más – Romániai szinten egyedülálló esemény Temesváron

A sporttevékenységeket a színházi közeggel ötvözi, a lelkes közönség számára is nyitott a Temesváron tartandó színJÁTÉKOK elnevezésű esemény. A rendezvényről Balázs Attilát, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatóját kérdeztük.

Pont úgy megszenved a színész is a sportpályán, mint bárki más – Romániai szinten egyedülálló esemény Temesváron
2024. augusztus 21., szerda

Ízig-vérig erdélyiek: Bánffy Miklósról és Kós Károlyról szóló kötetet mutattak be Kolozsváron

Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján jelent meg tavaly a Kós-Bánffy, Bánffy-Kós Emlékkönyv.

Ízig-vérig erdélyiek: Bánffy Miklósról és Kós Károlyról szóló kötetet mutattak be Kolozsváron
2024. augusztus 20., kedd

Milyen tulajdonságai kellene legyenek ma Jézus Krisztusnak a szupersztársághoz? Kolozsvári rockopera titkait tárták fel alkotói

Mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb kereszthordozásai, a szenvedéstörténetnek pedig olyan sok a többletrétege, hogy tulajdonképpen kimeríthetetlen – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon.

Milyen tulajdonságai kellene legyenek ma Jézus Krisztusnak a szupersztársághoz? Kolozsvári rockopera titkait tárták fel alkotói
2024. augusztus 20., kedd

A legszebb napon köszönti az erdélyi magyarságot Mága Zoltán és Bodrogi Gyula augusztus 20-ai marosvásárhelyi gálakoncertjén

Különleges gálakoncertet ad a Szent István-napi eseménysorozat megkoronázásaként Mága Zoltán Liszt Ferenc-díjas hegedűművész augusztus 20-án a marosvásárhelyi várban, melynek egyik sztárfellépője a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula lesz.

A legszebb napon köszönti az erdélyi magyarságot Mága Zoltán és Bodrogi Gyula augusztus 20-ai marosvásárhelyi gálakoncertjén
2024. augusztus 18., vasárnap

Elhunyt a legendás francia színész, Alain Delon

Elhunyt Alain Delon ikonikus francia színész. A család közleménye szerint Delon 88 éves korában hunyt el douchy-i otthonában szombat este.

Elhunyt a legendás francia színész, Alain Delon
2024. augusztus 17., szombat

Elhunyt Novák Ferenc „Tata”, a magyar táncművészet erdélyi születésű doyenje

Elhunyt szombaton, 93 éves korában Novák Ferenc koreográfus, rendező, etnográfus.

Elhunyt Novák Ferenc „Tata”, a magyar táncművészet erdélyi születésű doyenje
2024. augusztus 17., szombat

Egy költemény „összelegózásának” titkai és aktuális vitatémák – gazdag irodalmi kínálat a Kolozsvári Magyar Napokon

Az irodalom, költészet különféle vetületei, friss erdélyi kiadványok és sokakat foglalkoztató kérdések megvitatása is előtérbe kerül a 15. Kolozsvári Magyar Napokon.

Egy költemény „összelegózásának” titkai és aktuális vitatémák – gazdag irodalmi kínálat a Kolozsvári Magyar Napokon