Olga Tokarczuk
Fotó: Faceboook
Olga Tokarczuk lengyel írónak ítélte oda a 2018-as és Peter Handke osztrák írónak a 2019-es irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
2019. október 10., 18:002019. október 10., 18:00
2019. október 10., 18:082019. október 10., 18:08
A testület az Olga Tokarczuknak odaítélt Nobel-díj indoklásában az 57 éves író „narratív képzeletét” emelte ki, „amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát” – írta az MTI.
„Tény, hogy az Őskor a legsikeresebb könyvem. Egyszerű a nyelvezete, könnyen olvasható, nem kíván nagy erőfeszítést az olvasótól. Nagy időintervallumot fog át, az első világháborútól a Szolidaritásig. Családtörténet, saga, de egyidejűleg mágikus, meseszerűen megírt könyv. Egyszerűen tetszik az olvasóknak. Lengyelországi sikere azon is lemérhető, hogy kötelező olvasmány a líceumok humán osztályaiban, érettségi tétel” – mondta az MTI-nek adott 2011-es interjújában Olga Tokarczuk, hozzátéve, hogy azóta elvetette ezt a mitologikus, meseszerű stílust, jóval realisztikusabban ír, az aktuális világgal összefüggésben. Tokarczukot mégis
A pszichológus végzettségű és sokáig terapeutaként dolgozó írónő műveiben kimutatható Carl Jung és Sigmund Freud hatása. Rendszerint túllép a regény műfaji keretein, prózája töredékes, esszészerű, a cselekmény több szálon és különböző szinteken bonyolódik. Egyformán népszerű az olvasóközönség és a kritikusok körében. Számos lengyel és külföldi irodalmi díj, köztük a Nemzetközi Man Booker-díj birtokosa. Több művét is dramatizálták, megfilmesítették.
Peter Handke
Fotó: litera.hu
Handke az irodalmi életbe 1966-ban a Közönséggyalázás című darabjával robbant be. 1967-ben született A házaló című regénye, vagy inkább avantgárd kísérleti szövege. Kaspar című 1968-os drámája, amelyet az író maga „beszédkínvallatásnak” nevezett, a rejtélyes talált gyermek, Kaspar Hauser történetén keresztül az egyéniségét vesztett emberről, a nyelv iránti bizalmatlanságról szól.
1970-ben jelent meg A kapus félelme a tizenegyesnél című kötete, amelynek kisregényeiben Handke a mindennapi világ újrafelfedezésére és újraértékelésére tesz kísérletet. Azóta is folyamatosan publikál, sajátos nyelvezetű és változatos formájú művei megosztják az olvasókat és kritikusokat. Az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémiát sújtó botrányok miatt tavaly nem osztották ki, ezért jelentették be csütörtökön a 2018-as díjazottat is. A díj mellé 9 millió svéd korona is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára szervezett indiai programsorozat keretében nyílt kiállítás Gazdáné Olosz Ella kovásznai textilművész alkotásaiból a kalkuttai Ázsiai Társaság székhelyén.
A kaukázusi krétakör című előadás bemutatójára készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a produkció évfolyamtalálkozónak is számít – közölte a társulat.
Idén 445 millió forint értékben hirdet hungarikum-pályázatokat a budapesti Agrárminisztérium, amelyen határon túli szervezetek is részt vehetnek. A forrás célja a hungarikumok és nemzeti értékek népszerűsítésének, megőrzésének és gondozásának támogatása.
Hamarosan bemutatja a Netflix a Nobel-díjas Gabriel García Márquez Száz év magány című regényéből készült filmsorozatot – közölte a streaming szolgáltató.
Mózes Attila író, irodalomkritikus, szerkesztő életművére fókuszáló konferenciát tartanak április 25–26-án Kolozsváron.
A sérült énekesekre épülő Nem adom fel Együttes tagjaként koncertezik a következő napokban partiumi városokban a látássérült Vaskó Makka. Előadásaira ingyenes a belépés
Minden eddiginél több, csaknem ezer művész jelentkezett a 8. Székelyföldi Grafikai Biennáléra – tájékoztattak a szervezők.
A tavalyi évhez hasonlóan ismét székelyföldi turnéra indult a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Gazdag felhozatallal várja közönségét az Aradi Kamaraszínház májusban. Önálló előadással lép színpadra Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színésznő – olvasható a társulat közleményében.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!