Láng Gusztáv a díjátadón: egy irodalomtörténeti trófeát tartok sajátomnak, azt, hogy Dsida ott van ma már a kanonizált szerzők közt a magyar líra történetében
Fotó: Kiss Judit
Láng Gusztáv irodalomkritikusnak adták át az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Méhes György-nagydíját életműdíjként, Kali Ágnes fiatal költő pedig Méhes György-debütdíjat kapott a kolozsvári Bulgakov kávézóban tartott hétfő esti átadón.
2019. május 13., 21:262019. május 13., 21:26
2019. május 13., 21:302019. május 13., 21:30
Mint elhangzott, Láng Gusztáv „emberöltőnyi irodalmi munkássága elismeréseként” kapta a díjat, meggyőződéssel és kitűnően művelte az irodalomkritikát. Az irodalomtörténészt és -kritikus munkásságát Balázs Imre József irodalomtörténész laudálta, aki pár Láng Gusztáv-i mondatból kiindulva méltatta a díjazottat. Mint elhangzott, Láng modern magyar irodalomtörténetet oktatott a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, a huszadik század első felének magyar irodalmát, az erdélyi magyar irodalmat. Az 1936-ban Budapesten született irodalmár 1984 óta él Magyarországon.
„A Kivándorló irodalom című tanulmányban jelent meg az a mondata, hogy »csonka Magyarországon csonka magyarok élnek«. Ennél frappánsabb módon talán nem foglalta még össze más azt, hogy mi történik, ha a magyar nemzettudat, a kulturális nemzet fogalma csupán Magyarország jelenlegi határain belülre terjed ki.
A nemzeti kultúra nemzeti jellege nem egyszínűséget jelent, mondja 1987-ben, rendkívül optimistán, és rendkívül megszívlelendően Láng Gusztáv” – fogalmazott a méltató.
Balázs Imre József a díjazottnak azt a mondatát is kiemelte, hogy: „a kritika, valljuk be férfiasan, a fiatalság előjoga. Úgy harmincötödik éve táján a műítész, akárcsak a labdarúgó, kívül szorul a partvonalon.” Mint a méltatásban elhangzott, Láng azt mondja, figyeljünk a fiatalokra. ű
– mondta a méltató. Kitért arra, hogy a díjazottnak olyan irodalmi nemzedéktársai voltak, mint mint Páskándi Géza, Kányádi, Szabó Gyula.
„Tudja, a kritikus annyiban író, hogy amit leír, azt nem kell mindig szó szerint venni. Nem azért, mert nem igaz, hanem mert azáltal fejez ki valamit, hogy másként mondja” – idézte Láng Gusztávnak egy másik emlékezetes megállapítását a méltató. Mint fogalmazott, több dolog van ebben a mondatban: egyrészt az, hogy
„Ha valaki Láng Gusztávot hallgatja, előbb-utóbb érzékelni fogja azt a humort, ami a legjobb tanárok, legemberközelibb gondolkodók sajátja” – hangzott a laudációban. Balázs Imre József kiemelte Láng Gusztávnak a Dsida-életműről született munkáit, a modern és kortárs magyar irodalomról szóló gyűjteményes tanulmányköteteit.
Láng Gusztáv a díj átvételét követően azt mondta, az irodalomtörténetet és -kritikát nem választja el egymástól. „Én azt szeretem, hogy az életmű keletkezése után születő olvasat legyen vállalt, nyilvánvaló, világos, az eclogaíró Radnóti az én Radnótim, mindenki maradjon a maga olvasatával.
– mondta Láng Gusztáv. Azt is megjegyezte, hogy „divatja van az infantilizmusnak a költészetben.”
A Méhes György-debütdíjat Ópia című verseskötetéért kapta Kali Ágnes sepsiszentgyörgyi születésű, Kolozsváron élő költő. Az 1996-ban született szerző első kötete tavaly látott napvilágot.
A Méhes György-debütdíjat Ópia című verseskötetéért kapta Kali Ágnes sepsiszentgyörgyi születésű, Kolozsváron élő költő
Fotó: Kiss Judit
„A kötet a kora hajnalok és késő éjszakák csöndjének szövege, forgatókönyve a hiánynak, megtiszteli az emberi testet, az abban rejlő hihetetlen erőket.
– hangzott el a verseskötetről Sánta Miriám laudációjában.
A rendezvényen ismertették a Méhes György tehetségkutató pályázat eredményeit is. A vers és próza kategóriában kiírt tehetségkutató pályázatra 108-an jelentkeztek. A kiírók mindkét kategóriában első, második és harmadik díjat osztottak ki, 3000, 2000 és 1500 lej összegben. Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke kifejtette, szép számú pályázat érkezett be,
Erdélyből, Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről érkeztek pályamunkák, a zsűriben Márton Evelin prózaíró, Király Zoltán és Horváth Benji költő foglalt helyet. „Sok tehetséges fiatal szerző pályázott, reméljük, megjelennek majd az irodalmi prérin” – mondta Karácsonyi Zsolt. Vers kategóriában Mărcuțiu Rácz Dóra, Eszenyi Fanni, Vajsenbek Péter nyert, próza kategóriában Czigány Domonkos, Kusztos Júlia, Horváth Kamilla.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!