Laczkó Vass Róbert Gyermekversek felnőtteknek című kötetét az Adventi Könyvvásáron mutatják be Kolozsváron
Fotó: Laczkó Vass Róbert/Facebook
Újabb verseskötete jelent meg Laczkó Vass Róbertnek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének. Laczkó Vass Róbert immár hatodszor jelentkezik verseskötettel.
2024. december 12., 21:262024. december 12., 21:26
A Gyermekversek felnőtteknek című kiadvány immár a hatodik verseskötete Laczkó Vass Róbertnek, akit nemcsak színművészként, de énekesként, költőként és fotográfusként is megismerhetett a nagyközönség.
A könyvet Szőcs Margit ismerteti, a szerző pár művének zenés feldolgozását is meghallgathatja a közönség, közreműködnek Vindis Andrea, Farkas Lóránd színművészek és Székely Norbert zongoraművész. A Gyermekversek felnőtteknek az Exit Kiadó gondozásában jelent meg.
Amint az esemény leírásában olvasható,
Laterna magica divina címmel nyílik fotótárlata Laczkó Vass Róbert színművésznek Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Galériában.
A nyelvi könnyedség és az ironikus hangvétel oldott hangulatot kölcsönöz a verseskötetnek. Illusztrátora, Jánosi Andrea képzőművész ezt a könnyedséget ragadja meg, illusztrációi azonban meghökkentő elemeket is tartalmaznak.
„Amit a felnőtt a gyermek körébe űz, az éppoly fontos eleme mindennapjainknak, mint ama sok súly és gond, amit ráncba szedett homlokkal és szemöldökkel, véres konoksággal hordozunk, és azt gondoljuk, ettől vagyunk felnőttek. A gyermek az igazi »felnőtt« művész. Érzelmeit, rögeszméit felvállalva a szép, a jó, az élvezetes, az izgató mentén építi képzelt világát.
a logika zubbonyába bújtatják, hogy a földön járva össze ne törje magát. Ám a valóságot épp ez a könnyed, dallamos költészet segít elviselni” – idézi a beharangozó László Noémi gondolatait.
Jánosi Andrea képzőművész illusztrációja Laczkó Vass Róbert Cantus figuratus című, alább olvasható verséhez
Fotó: Jánosi Andrea
Laczkó Vass Róbert verse ízelítőül
„Van úgy, hogy olvasás közben a gyermekvers lerúgja lábáról gyerekcipőit, hétmérföldes csizmát húz vagy gólyalábra áll. Addig- addig csimpaszkodik, míg felér a felnőttekhez. A versjáték az alakváltás öröméből születik.
Minden létező magában hordozza lehetséges alakmásait. Ezért van az, hogy a karácsonyra kapott cédrusfán már átsejlik a nagypénteki keresztfa…” – írja Szőcs Margit.
Cantus figuratus
jövendöletlen messiások
állnak a kirakatnál
betlehemben az ordas éj most
világosabb a napnál
vágyálmok melegében
megváltás és öröklét
ki-ki derülten domborítja
nimbuszát és keresztjét
puszedli-csókos angyalok közt
naiv a csillagábra
fésületlen komédiások
gyúrnak alamizsnára
barokk cikornyák erdejéből
csilingelés szivárog
polifón párát eregetnek
fitos kóristalányok
félresikerült fűszerillat
aranykeretbe foglal
s az üres tekintetű szentek
megtelnek tartalommal
Laczkó Vass Róbert
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
szóljon hozzá!