Kultúra papíron és a világhálón

Erdélyi magyar kulturális folyóiratokat ajánlunk olvasóink figyelmébe: a kolozsvári székhelyű Helikon, a Korunk és a Művelődés, a marosvásárhelyi Látó, a csíkszeredai Székelyföld és a nagyváradi Várad számolt be eredményeiről és terveiről a Krónikának. A felsoroltak között vannak irodalmi lapok és olyanok, amelyek a kultúra több vetületére is reflektálnak.

Krónika

2009. január 22., 09:092009. január 22., 09:09

Az erdélyi magyar kulturális folyóiratok sikeres évként könyvelték el a 2008-as esztendőt: műfordítói műhely, kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, szabadegyetemi előadássorozat, könyv- és folyóirat-bemutatók, közönségtalálkozók szerveződnek a lapok védnöksége alatt, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kiadványok weboldalai is, többen tervezik a csak elektronikus formában megjelenő rovatok létrehozását.

Műfordítások a Helikon háza táján

Az 1990-ben átalakult Utunk volt a közvetlen előzménye a Kolozsváron szerkesztett Helikon című lapnak, de az irodalmi folyóirat múltja még régebbre nyúlik vissza, így nem véletlen, hogy a lap nevében az Erdélyi Helikonra is történik utalás – mondta el Karácsonyi Zsolt költő, a lap főszerkesztő-helyettese.

„Azt közöljük, ami arra érdemes, az irányvonal talán csak abban nyilvánul meg, hogy megpróbáljuk ébren tartani az irodalmi emlékezetet különböző, nem is olyan rég még kortárs szerzőkről szóló tanulmányok, összeállítások és visszaemlékezések révén” – ismertette a Szilágyi István főszerkesztésében megjelenő lap szerkesztési elveit Karácsonyi.
A helikon.ro weboldalon is olvashatók a nyomtatásban megjelent szövegek, és a főszerkesztő-helyettes szerint nem kizárt, hogy a közeljövőben itt önálló rovatok is indulnak majd. Karácsonyi a tavalyi év sikerei között említette, hogy két új szerkesztő, Demeter Zsuzsa és Papp Attila Zsolt került a laphoz, és nekik köszönhetően állandósult a film- és az interjúrovat, ugyanakkor megerősödött a kritikarovat is. A tavaly decemberben indult Tra-ford tér című műfordítói kezdeményezésről nemrég számoltunk be a Krónika hasábjain: a program jelentősége, hogy a Helikonban megjelenő, fiatal román irodalmat bemutató rovattal egy időben közlik a Tribuna című folyóiratban a kortárs magyar szerzők román nyelvre fordított műveit.

A Korunk komplex intézményhálózat

A Korunkat 1926-ban alapította Dienes László, ő kezdettől fogva a kultúra és a tudomány aktuális fejleményeiről tájékoztató havi szemlét szerkesztett. Az alapító koncepciójának lényegét megőrizte a folyóirat – vélekedett Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője, akinek beszámolója szerint a folyóirat 1200–1500-as példányszámban jelenik meg havonta, de a www.korunk.org címen elérhető honlap olvasóinak száma havonta közel tízszerese a nyomtatott példányok számának, a weboldalra ugyanis egy hónappal a nyomtatott megjelenést követően a lapszámok teljes anyaga felkerül.

„Két kiindulópontunk van: az egyik, hogy a Korunk a teljes kultúráról tájékoztatást kíván nyújtani, tudományos, művészeti és közéleti kérdésekről egyaránt. A másik, hogy a Korunk tudományos akkreditációval rendelkező folyóirat, legfontosabb műfajunk tehát a szakmailag megalapozott tanulmány, de egy-egy problémát mindig több szempontból, több műfaj felől is körüljárunk. Közlünk interjúkat, szépirodalmi anyagot, és szemlézzük a legfontosabb új kulturális kiadványokat. Mivel minden lapszámunkban van egy-egy tematikus öszszeállítás, ez jó lehetőséget biztosít számunkra, hogy nyitottak maradjunk több kultúra, több tudományág felé” – ismertette a szerkesztési szempontokat a főszerkesztő.

A Korunk kapcsán fontos kiemelni, hogy nem csupán folyóirat, inkább egy komplex intézményhálózat. A Korunk Akadémián például kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, műfordítói műhely, szabadegyetemi előadássorozat működik, a szerkesztőségben ugyanis sok egyetemi oktató és kutató dolgozik, és erre a háttérre épülhetett rá az akadémia. „Fontos számunkra a képzőművészeti profil is: a Korunk Galéria 1973 óta szervez kiállításokat. Tizenöt éve működik könyvkiadónk, a Komp-Press, amelyik a tudományos és művészeti könyvek piacán az egyik legjelentősebb kiadó Erdélyben, évente mintegy tíz könyvcímet jelentet meg. 2009-es terveink között szerepel az ötvenedik darabjához érkezett Ariadné Könyvek című sorozat folytatása, a Prospero Könyvek sorozatban színészinterjúkat jelentetünk meg, készül a szekuritátés dossziék világával kapcsolatos könyvünk, és biztos vagyok benne, hogy a krimivel kapcsolatos kötetünkre is sokan oda fognak figyelni” – számolt be a Korunk védnöksége alatt létrejött intézmények működéséről Balázs Imre József, aki tavaly vette át Kántor Lajostól a főszerkesztői teendőket.

„Fontos előrelépés, hogy 2008-ban sikerült bekerülnünk a magyarországi országos lapterjesztői hálózatba, így többen kézbe vehetik a lap nyomtatott változatát. Az internetes megjelenítésünk is jelentősen javult, bár még hátravan néhány tennivaló, a legfontosabb tervezett újítás éppen arra vonatkozik, hogy a weboldal ne csak havonta frissüljön, hanem hetente többször, és elképzelhető, hogy ez csak elektronikus formában megjelenő rovatokat is jelent majd. A lapszámaink közül soknak volt egyértelmű sikere, az irodalomtörténet-számunk például referenciaponttá vált a szakmai vitákban, de a borkultúráról vagy a divatról szóló lapszámunknak is jó visszhangja volt. Máris nagy érdeklődés kíséri A meghajlás művészete című, év végén megjelent antológiánkat, amelyben pályakezdő szerzők versei és prózai munkái szerepeltek” – összegezte az elmúlt évet a főszerkesztő. A Korunk felkérésére jelentős írók és folyóiratok látogatnak Kolozsvárra. „Olyan írók válaszoltak pozitívan a meghívásunkra, mint Závada Pál, Dragomán György vagy Oravecz Imre, és olyan folyóiratok, mint a 2000, a Kalligram vagy a Debreceni Disputa. Interkulturális téren pedig elsősorban az Echinoxszal alakultak ki az együttműködés alapjai, és folytatódik a budapesti rendezvénysorozatunk is a Bem moziban” – árulta el Balázs Imre József.

A Látónál a minőség a szempont

A Látó szépirodalmi folyóirat 1989 decemberében jött létre, az akkori Igaz Szó-s szerkesztők kezdeményezésére – ismertette Szabó Róbert Csaba, a folyóirat főszerkesztő-helyettese, aki szerint a minőségi irodalmi irányvonalon készül a Kovács András Ferenc főszerkesztő vezette Látó.

A lato.ro címen a nyomtatott lap teljes anyaga hozzáférhető a világhálón. „Igyekszünk a két webes feltöltés között a honlapon tartani az olvasókat, ezért vannak csak elektronikus formában megjelenő anyagaink is, leginkább a képgalériát vagy a gyorsabb reagálású szemlerovatunkat emelném ki” – mondta Szabó Róbert Csaba, aki a folyóirat legfőbb műhelyeként a Látó Irodalmi Színpadot emelte ki, de mint mondta, „mindenki ide tartozik, aki úgy érzi, a lapban való jelenlétével hozzátett csipetnyit vagy sziklányit a szépirodalomhoz”.
A tavalyi év mérlege: tizenöt Látó Irodalmi Színpad, három tematikus szám – ÖrményLátó, VelenceLátó és SzínházLátó –, és természetesen nívós, szépirodalmi lapszámok – öszszegzett a főszerkesztő-helyettes.

Jeles személyiségekre emlékezik a Művelődés

Hatvanadik születésnapját ünnepelte tavaly a Művelődés című közművelődési folyóirat, amely 1956-tól a Művelődési Minisztérium lapja volt – akkor Művelődési Útmutató címen Bukarestben szerkesztették –, a lap a nyolcvanas évekbeli rövid kényszerszünet után 1990-ben indult újra Kolozsváron – mondta el Szabó Zsolt egyetemi tanár, aki immár tizennyolcadik éve tölti be a Művelődés főszerkesztői tisztét. A havonta ezerkétszáz példányban megjelenő folyóirat kezdetben a kultúra és a tudomány minden területével foglalkozott, amelyet más sajtóorgánumok tematikája nem, vagy csak részben ölelt fel, a magas szintű szakmai fórumok létrejöttét követően azonban a folyóirat a helytörténeti témák és tudománynépszerűsítés felé fordult, és megpróbálja a kevésbé ismert területeket is bevonni a munkájába: foglalkozik például faluszociológiával, falufejlesztéssel és az ezzel kapcsolatos társadalmi együttműködés gyakorlati kérdéseivel. Mivel a magyar képzőművészeti folyóiratok nehezen elérhetőek, a lap szerkesztése során nagy hangsúlyt helyeznek a képzőművészettel foglalkozó Galéria rovatra, ugyanakkor a folyóirat rendszeresen szervez kiállításokat és találkozókat, amelyek eredményeként több album került már könyv formában is kiadásra. Torockón rendszeresen szerveznek találkozókat, oktatóprogramokat, például pályázatírással, műemlékvédelemmel, falufejlesztéssel kapcsolatosan, és az elhangzott előadásokat közlik a lap hasábjain is. A folyóirat digitalizálása folyamatban van, egyelőre a 2005-ös és az azt követő évfolyamok érhetők el a www.muvelodes.ro weboldalon, ahol a Galéria rovat képanyaga kibővítve, színes változatban is megtekinthető. „A legnagyobb eredmény az, hogy sikerült talpon maradni” – vonta meg a hatvanadik év mérlegét a főszerkesztő. A minisztérium évek óta nem támogatja a Művelődést, de Szabó Zsolt reménye szerint a lap a jövő évtől bekerül a megyei költségvetésbe.

2009 a Művelődés számára a jeles személyiségekre való emlékezés esztendeje lesz: tematikus lapszámok foglalkoznak majd a kétszázötven éve született Kazinczy Ferenc és a százötven éve született Benedek Elek munkásságával, és a főszerkesztő nagyapjára, az ötven éve elhunyt író-szerkesztő-színháztörténész Szentimrei Jenőre is emlékeznek majd a Sztánai Napok megrendezésével.

Az előzmény nélküli Székelyföld

A Székelyföld kulturális havilap létrejöttét a Hargita Megyei Önkormányzat kezdeményezte, élén az akkori polgármesterrel, Kolumbán Gáborral – ők biztosították az anyagi és erkölcsi hátteret, hogy 1997-ben Ferenczes István főszerkesztő vezetésével létrejöjjön a folyóirat, amely köré tömörültek az 1990-es évek elején és derekán feltűnt fiatal alkotók: Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos. „Úgyszólván előzmény nélküli volt a lap, hiszen a Székelyföldnek mindent a nulláról kellett kezdenie: megteremteni az infrastruktúrát, kialakítani a klientúrát, olvasótábort, terjesztőhálózatot” – ismertette a kezdeteket Fekete Vince költő, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Mint mondta, átlagban kétezres példányszámban jelenik meg a lap, de volt olyan számuk is, amelyből utána kellett nyomtatni, és több mint ezer előfizetőjük van nemcsak Erdélyből, hanem szinte a világ minden részéről, a www.hargitakiado.ro weboldalon pedig teljes terjedelmében olvasható a Székelyföld.

„A folyóiratnak már a kezdet kezdetén kialakult egy eléggé határozott arcéle, ez azt jelenti, hogy a terjedelmének nem egészen egyharmadát a szépirodalom teszi ki, emellett különféle rovataink vannak, mint az Academica Transsylvanica, Ujjlenyomat, Ködoszlás, Aranyág, Kelet Népe, Scripta Mundi, Literata Hungarica, Műteremtés, amelyekben portréinterjúkat, kordokumentumokat, oral-historyt, történelmi és szépirodalmi tanulmányokat, néprajzi írásokat, a csángókkal foglalkozó munkákat, magyar és világirodalmi figyelőt, színházi rovatot, politikai vagy képzőművészeti írásokat találhat az olvasó. Minden rovatnak külön szerkesztője van, ez azt is jelenti, hogy az illető szakterületen elsődlegesen a szerkesztő szempontjai érvényesülnek. Később aztán, amikor már egy-egy szám összeállt, jön legalább még három „szem” – kezdve a főszerkesztővel –, akik együtt is végigolvassák az anyagot, és ha kell, még változtatnak rajta” – foglalta össze a szerkesztői teendőket Fekete Vince. Mint mondta, a havilap több könyvbemutatót és folyóirat-bemutatót is tervez 2009-re. „Egy meghívásra áprilisban részt veszünk egy majdnem egyhetes körúton a magyarországi Tolna megyében, Pakson, Bonyhádon, Szekszárdon, Dunaföldváron és Dombóváron, tehát több városban, könyvtárakban és iskolákban, művelődési házakban lépünk fel, ahol bemutatjuk az ottani magyarországi olvasóknak is a Székelyföldet. Ezenkívül vannak állandó rendezvények, könyvnap, Székelyföld-díjak átadása, könyvvásárok, amelyeknek szervezői, résztvevői vagyunk minden évben” – mondta a főszerkesztő-helyettes.

Várad: kulturális portál és folyóirat

A Várad című, Nagyváradon megjelenő, irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi folyóiratot 2002-ben alapította meg a Nagyváradi Ady Társaság, 2006 elején pedig a lap komolyabb anyagi támogatás reményében átkerült a Bihar Megyei Tanács kiadásába – foglalta össze röviden a Várad történetét Szűcs László főszerkesztő.

A havi 300–500 példányban megjelenő folyóiratnak erdélyi és magyarországi előfizetői is vannak, és szabadárusításban lehet megvásárolni. Az egyik nagyobb szabású projektjük a lap internetes változatához kötődik: a www.varad.ro weboldalt a közelmúltban átalakították, mert a partiumi régió kulturális portáljává kívánják fejleszteni azt, a nyomtatott folyóirat tartamát pedig a www.varadlap.ro oldalon találhatják meg az érdeklődők.

A folyóirathoz kötődő legsikeresebb rendezvény, a havonta sorra kerülő, immár harmadik évadát élő Törzsasztal-beszélgetéssorozat, amelynek közismert, többnyire Magyarországon élő írók a meghívottjai. A tavalyi év legsikeresebb lapszáma a Holnap centenáriumi szám volt, de a Váradosok nem tematizálnak minden lapszámot. A tematizálás Szűcs szerint kissé merevvé teszi a lapkészítést, mint mondta, ő a napi- és hetilapos múltjának köszönhetően akár a már nyomdába küldött lapot is „borítja” egy nagy horderejű aktuális téma vagy egy jó vers miatt.

Sokan váltak a lap állandó szerzőivé, és a szerkesztők arra is büszkék, hogy több, azóta kötettel rendelkező fiatalnak a Várad jelentette az első bemutatkozási lehetőséget.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Jókai-emléknapokat tartanak Háromszéken

Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.

Jókai-emléknapokat tartanak Háromszéken
2025. június 03., kedd

Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége

Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége
2025. június 02., hétfő

Bessenyei Gedő István irányítja ezentúl az öt erdélyi társulatot tömörítő, színházak közt hidat képező MASZÍN-t

A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.

Bessenyei Gedő István irányítja ezentúl az öt erdélyi társulatot tömörítő, színházak közt hidat képező MASZÍN-t
2025. június 02., hétfő

Csíksomlyói búcsú, ahol a szent mellett megjelenik a profán – Péter Beáta drámája a Role zenekar és a Játékszín előadásában

Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.

Csíksomlyói búcsú, ahol a szent mellett megjelenik a profán – Péter Beáta drámája a Role zenekar és a Játékszín előadásában
2025. június 01., vasárnap

Székely is, koreai is, táncos is – Borsody Isabella Lee, a Sapientia hallgatója identitásról, a népi kultúra szeretetéről

Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.

Székely is, koreai is, táncos is – Borsody Isabella Lee, a Sapientia hallgatója identitásról, a népi kultúra szeretetéről
2025. május 31., szombat

Korszerű eszközökkel biztosítaná a 140 éves EMKE jövőjét az egyesület új elnöke

Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Korszerű eszközökkel biztosítaná a 140 éves EMKE jövőjét az egyesület új elnöke
2025. május 30., péntek

Közeleg gyermeknap, nemzetközi fesztivállal készül a Puck Bábszínház

Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.

Közeleg gyermeknap, nemzetközi fesztivállal készül a Puck Bábszínház
2025. május 28., szerda

Morális, társadalmi bomlás minden szinten – ma is aktuális Mrożek darabja, amelyet Keresztes Attila rendez Kolozsváron

Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.

Morális, társadalmi bomlás minden szinten – ma is aktuális Mrożek darabja, amelyet Keresztes Attila rendez Kolozsváron
2025. május 28., szerda

Horváth Hunort nevezték ki a temesvári színház élére, miután az eddigi vezetéssel kapcsolatban hiányosságok merültek fel

Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.

Horváth Hunort nevezték ki a temesvári színház élére, miután az eddigi vezetéssel kapcsolatban hiányosságok merültek fel
2025. május 27., kedd

Óriási jelentőségűek a szatmári társulat számára a legrangosabb UNITER-díjak

A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.

Óriási jelentőségűek a szatmári társulat számára a legrangosabb UNITER-díjak