Fotó: Teleki László Alapítvány
A Szeben megyei Somogyom evangélikus templomában különleges, Szent László-legendát ábrázoló falképet restauráltak a magyar kormány finanszírozásával működő Rómer Flóris-terv keretében – közölte a Teleki László Alapítvány.
2021. március 04., 10:192021. március 04., 10:19
2021. március 04., 11:152021. március 04., 11:15
Somogyom 850 lelkes település, magyar lakosainak száma kevéssel 200 fölötti. 2019-ben és 2020-ban történt a restaurálás a magyar kormány által létrehozott Rómer Flóris-terv keretéből, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában.
A felső regiszter teljes beavatkozási felülete 40 négyzetméter volt. A teljes felületből mintegy 38 négyzetméter felületet borít középkori falkép. A feltárt falképek stilisztikailag a Szent Katalin-legenda falképeihez kapcsolódnak, mindkettő készítője az almakeréki falképek egyik mestereként azonosítható be.
Somogyomon a 14. században már állt a templom, amely a 19. században nagyon rossz állapotban volt, életveszélyesnek nyilvánították, 1859-ben az alapjaitól kezdve állították helyre. Az iratok szerint külső és belső falképeit ekkor lemeszelték. A somogyomi evangélikus templom falképeiről az első adatot Michael Schlichting 19. század első feléből származó rajza szolgáltatja. A rajz a somogyomi templom déli homlokzatát ábrázolja. A diadalív és a szentély déli ablaka között jól kivehető Szent Kristóf egész alakja, vállán a gyermek Jézussal. Minden bizonnyal ekkor még ez a falkép értelmezhető állapotban volt. 1870-ben ismételten említik a bemeszelt falképeket. 2002-ben a falképek nagy felületeken váltak láthatóvá a hámló mészrétegek alól. Több helyen volt látható bizonyos színek sötétes árnyalatú átvérzése.
Egy 2003-ban végzett felújítás során az északi hajófal közép részén két egymás alatti jelenetet tártak fel. A két falkép Szent Katalin életéből ábrázol jeleneteket: Szent Katalin Maxentius császár előtt, és Szent Katalin vértanúsága. A további falkutatások, feltárások során a következő falképfelületeket sikerült beazonosítani: az északi hajófal legalsó regiszterében Szent Péter vértanúsága, illetve az Utolsó ítélet jelenete látható. A legutóbbi kutatás során az északi hajófal legfelső regiszterében egy eddig ismeretlen Szent László-legendát sikerült beazonosítani. A legenda becsült összfelülete 40 négyzetméter.
A külső falfelületeken egy nagyon lepusztult állapotú, mész-homok alapú vakolatfelület látható. Ez a vakolatfelület feltehetően részben még középkori, részben az 1854-59-es javításkor lett felhordva, ez volt ugyanis az utolsó nagyobb szabású javítás, amikor vakolásról is szó esik. A nyugati kapuzat bélletének réz-zöld és vörös színű színezése az esőtől védettebb csúcsívben maradt fenn. A csúcsív fölött, a vakolat felületén zöld színnel festett növényi ornamentika látható.
A déli szentélyfal közép részén, az ablaktól nyugatra egy téglalap alakú vakolt felületen Szent Kristóf és a gyermek Jézus töredékes alakja látható. A szentély keleti oldalán, az ablak alsó szélétől lefelé egy téglalap alakú falképes vakolat látható. A képmezőben három glóriás fej látható, az alakok elrendezéséből, mozdulataiból feltételezhető, hogy egy Pieta-ábrázolás.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
szóljon hozzá!