Fotó: Képernyőmentés
Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.
2025. március 14., 22:412025. március 14., 22:41
2025. március 14., 23:372025. március 14., 23:37
Március 15-e, a magyar nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjat kapott Petrás Mária népdalénekes és keramikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. A rangos állami kitüntetést Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, a moldvai csángó kultúra páratlan dalkincsének megőrzését és autentikus megszólaltatását szolgáló előadóművészete, valamint a tradicionális témák iránt különösen fogékony keramikusművészi munkája elismeréseként kapta.
Petrás Mária a moldvai csángó magyarság egyik legismertebb képviselője, aki több évtizede fáradhatatlanul munkálkodik azon, hogy a magyar népzenei örökség ezen különleges ága fennmaradjon és minél szélesebb közönséghez eljusson. Népdalénekesként a csángó dallamvilág egyik leghitelesebb tolmácsolója, akinek előadásmódja egyszerre őrzi az ősi hagyományokat és szólítja meg a mai hallgatóságot.
Művészi tevékenysége azonban nem merül ki az éneklésben: keramikusként is kimagasló életművet hozott létre. Alkotásai a keresztény szellemiséget, a csángó ornamentikát és a magyar népművészet ősi motívumkincsét ötvözik. Szobrai, domborművei és edényei egyaránt az egyetemes magyar kultúra szerves részei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!