Csokonai színdarabja „bábos” jellegű, sokszínűsége miatt a játéknak nagy szabad teret enged
Fotó: Hadas-Gábor Zsófia
Csokonai színdarabját, az Özvegy Karnyónét állítja színpadra Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője társulatával és a Szegedi Pinceszínházzal közösen. Bár még nem tudni, a járványhelyzet miatt mikor mutathatják be az előadást, Tapasztó Ernő elmondta, készülnek a produkcióval, és hogy Csokonai darabja abszurd elemei, műfaji sokszínűsége miatt akár kortárs darabnak is tekinthető.
2020. november 29., 16:362020. november 29., 16:36
Bár a járványügyi korlátozások miatt Romániában és Magyarországon sem tartanak személyes részvételű színházi előadásokat, az élet nem áll le: a Szegedi Pinceszínház az Aradi Kamaraszínházzal közösen két produkcióval is készül a magyarországi Déryné-program támogatásával. Csokonai Vitéz Mihály Özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című darabjából rendez előadást Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője. A premiert november 26-án tartották volna a tervek szerint, a járványügyi korlátozások miatt azonban valószínűleg nem kerül sor rá ebben az időpontban.
A színházak manapság nem játszanak túl sűrűn Csokonai-darabot, kérdésünkre, hogy mégis miért esett a választása az Özvegy Karnyónéra, Tapasztó Ernő azt mondta, nagyon szereti a darabot, kollégái, amikor újraolvasták, szintén szenzációsnak találták. Hozzátette,
„Az időtálló szerzők – Shakespeare, Csehov, Molière – valahogy mindig kortársaink, közel állnak hozzánk, nem tűnik úgy, hogy több száz éve alkottak, inkább úgy, mintha nem telt volna el semennyi idő. Ha jól próbáljuk az előadást, akkor megteremthető az a hangulat, hogy Csokonai ott van köztünk, vele és a szövegein keresztül kommunikálunk, közel érezzük magunkhoz a szöveget” – mondta a rendező. Hozzátette, az 1799-ben írt színdarab szövegét nem írták át mai nyelvezetre.
– mondta a rendező.
Hozzátette, a Szegedi Pinceszínházzal közös előadás mintegy „rokokósítja” a kortárs színházi elemeket. Az Aradi Kamaraszínház művészei közül Éder Enikő és Tapasztó Ernő lép színpadra.
A Déryné-program széles körben szólítja meg a magyar színházi élet résztvevőit, s karolja fel a kulturális fejlettség növelésében érdekelt térségeket, összetett módon kíván támogatást nyújtani a színházi szakma eddig perifériára szorult területeire. Tapasztó azt is elmondta, a program úgy épül föl, hogy kész előadásokat válogatnak ki, de olyan szekciója is, hogy új előadások létrejöttét támogatják. Ezt pályázta meg a Szegedi Pinceszínház, amely az Özvegy Karnyóné című előadáson kívül a Vitéz László című produkcióval is készül Tapasztó Ernőékkel közösen.
– mondta a rendező.
Úgy fogalmazott, Csokonai színdarabja „bábos” jellegű, sokszínűsége miatt – a rokokó, az abszurd, a barokk egyaránt van benne – a játéknak nagy szabad teret enged. Mindkét előadásnak zajlanak a próbái, akkor fogják közönség előtt játszani, amikor majd lehetséges lesz.
„Tulajdonképpen úgy készülünk, próbálunk, mintha bemutatónk lenne november 26-án, elkészülnek a jelmezek, a díszlet is hamarosan. Valószínűleg nem mutatjuk be online az előadást, én magam nem vagyok híve az online színháznak, hiszen éppen az előadások lényege vesz el” – fejtette ki Tapasztó Ernő. Azt is elmondta,
Az Özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című háromfelvonásos komédia az első magyar tündérbohózat. Hőse, egy gazdag kanizsai kereskedő felesége azt hiszi, hogy özvegységre jutott, mert uráról már két éve nincs hír. Az asszony kezéért és pénzéért ketten versengenek: a két szeleburdi.
A Karnyónéról Vajda György Mihály azt írta 1962-ben a Színházi kalauzban: „olyan modern, minden színpadi esetlenségével együtt, hogy valójában közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjáték műfajában a következő száz év magyar irodalma létrehozni tudott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői.
Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.
A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.
Gy. Szabó Béla 20 metszetből álló Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás március 22-én, szombaton 17 órakor, a nagyváradi Római Katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti folyosóján – tájékoztatott pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.
Március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban látható a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat – közölte Hankó Balázs csütörtökön Budapesten.
Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.
Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.
Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.
Bezárt öt évre a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti gyűjteményével rendelkező párizsi Pompidou Központ modern művészeti múzeuma.
B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetét mutatják be csütörtökön, március 13-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!