Fotó: Krónika
2007. április 05., 00:002007. április 05., 00:00
Kolozsváron és Budapestenegyaránt tevékenykedő zeneszerző, karmester ezúttalszerzőként mutatkozik be a sétatéri színpadon:Szirén című egyfelvonásos operájátFekete Gyula Római láz című kamaraoperájamellett mutatják be ma 18.30-tól. Mindkételőadás országos ősbemutató lesz.
Szőcs Géza sajátnovellája alapján írt magyar és francianyelvű librettót a Szirénhez, amelyet 2001-benLuxemburgban mutattak be, legutóbb pedig két évenagy sikerrel játszották a MűvészetekPalotájában – Gothár Péterrendezésében. Ezúttal az opera fiatalmunkatársa, Szabó Emese elképzelésébenelevenedik meg a játékos-abszurd történet:az utazgató karmester szirént vásárol egykikötőben, majd luxushajóra száll vele. Aszeretet erejétől a szirén énekelni kezd, deéneke – melyet a karmester éteriként érzékel– a többi utas számára elviselhetetlen zörej.A végül tengerbe dobott szirént Kele Brigittaalakítja; a tragikus sorsú karmester szerepétSzilágyi János, a hajóskapitányétSándor Árpád énekli. Az előadásbanaz opera további tizenkét énekese lépfel, ők az utazóközönséget alakítják.
Fekete Gyula Római lázcímű operáját szintén több nyelven– a magyaron kívül angolul és olaszul –előadták már, a művet a magyarországizeneszerző tizenöt évvel ezelőtt, chicagóitanulmányai idején írta. Az Edith Whartonnovellája alapján készült kamaraopera címenemcsak a helyszínre utal, hanem a szövegbenutalásszerűen előforduló maláriára is –a római láz ugyanis a betegség régieselnevezése. A műben két idősebb hölgy – MolnárMária és Székely Zsejke – beszélget amúltról, régi szerelmekről. Az opera „belsőrezdüléseik zenei kifejezése, a belső drámakihangosítása” – fogalmazott a zeneszerző. Azelőadást a Szirénhez hasonlóan SzabóEmese állította színpadra, és ajelmezeket is ő tervezte. Mindkét művet KulcsárSzabolcs vezényli, a díszleteket Lőrincz Gyulatervezte.
„Mindketten – Fekete Gyula ésén – annak a zeneszerző társadalomnak vagyunk atagjai, akik a nyolcvanas években szembefordultak ahatvanas-hetvenes évek avantgárdjával, ésakik valamilyen módon válaszút elékerültek. El kellett dönteniük, hogy folytatják-eaz avantgárd által kijelölt utat, amely révénlégüres tér keletkezett az alkotók ésaz előadók, a közönség között. Úgytudtunk megújulni, hogy visszafordultunk a zenetörténetimúlthoz, és elkezdtünk újra dallamos,harmonikus és organikus zenét írni” –vázolta a kortárs magyar zenedrámagenerációváltását Selmeczi György.A zeneszerző szerint a „visszaforduló gesztus” sikerült:az újító generáció tagjai egyresikeresebbek, műveiket egyre gyakrabban játsszák.„Sokkal szorosabb szálakon kötődünk azenetörténeti hagyományhoz, és ezáltalújra kapcsolatot tudtunk teremteni az előadóinkkal éstermészetesen a közönséggel. Ezen az útonjárunk máig, pedig az első időszakban jókorapofonok is értek” – magyarázta a zeneszerző, aki a„sorstársak” között Orbán Györgyötés Vajda Jánost említette. Mindkét szerzőbemutatkozott már Kolozsváron: a Pikkóherczeggel, valamint a Leonce és Lénával.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.