Köllő Csongor színművész, a sorozat ötletgazdája
Fotó: Tofán Zsolt
Romániai magyar, román, magyarországi és külföldi kortárs szerzők műveit bemutató felolvasószínházi sorozat indul hétfőn Kolozsváron. A Shoshin Színházi Egyesület és a Vallásszabadság Háza által kezdeményezett, hiánypótló programról az ötletgazda, Köllő Csongor színművész beszélt a Krónikának.
2019. március 31., 10:002019. március 31., 10:00
2019. március 31., 10:012019. március 31., 10:01
Kortárs drámák egy régi házban címmel indul felolvasószínházi sorozat hétfőn Kolozsváron: a Shoshin Színházi Egyesület a Vallásszabadság Házával együttműködésben szervezi a programot, amelynek célja, hogy romániai magyar, román, magyarországi és külföldi szerzők műveit mutassa be. Az első felolvasásra hétfőn 19 órától várják a közönséget a Vallásszabadság Házában, a Kossuth/1989. december 21. sugárút, 14. szám alatt. Amint a kezdeményezők írták,
A hozzávetőlegesen másfél havonta jelentkező kulturális est megszervezésével a Shoshin hosszú távon hozzá szeretne járulni ahhoz, hogy a kortárs drámai törekvések iránt kialakuljon egy stabil fogyasztói igény, ezáltal is katalizálva új szövegek születését. Ezért, amikor csak lehet, a szerzők jelenlétében olvassák fel a drámákat, így lehetőség nyílik az előadás utáni beszélgetésekre.
Így lehetőség van arra, hogy egy koherens, jól meghatározott elképzelést – esetünkben a kortárs dráma megismertetését, a fellendítéséhez való hozzájárulást – viszonylag rövid időn belül véghez tudjuk vinni” – mondta el megkeresésünkre az ötletgazda Köllő Csongor színész, a Shoshin Színházi Egyesület vezetője. Hozzátette, amennyiben másfél vagy kéthavonta egy mai drámán alapuló teljes előadást kellene létrehozni, az azt jelentené, hogy erre kell „szakosodniuk”, minden egyéb (pedagógiai, szociális és művészi) tevékenységüket félre kellene tenniük, számukra viszont ezek mind-mind fontosak.
a mai dráma – érthető okokból persze, de – túl kevésszer van jelen a színházak repertoárján, és mi szeretnénk ezt a hiányosságot pótolni. A felolvasószínház rugalmas műfaj, lehetővé teszi a következetes kivitelezést, ugyanakkor az anyagi lehetőségek és az idő függvényében teret ad a fantáziának, a játéknak, a kísérletezésnek is a rendezés, a színészi munka vagy a látvány területén” – fogalmazott Köllő Csongor.
Hozzátette, a felolvasók alapvetően a Shoshin tagjai, korábbi közreműködői, valamint színis diákok közül kerülnek ki, az adott darab szerepeinek függvényében több-kevesebb felolvasóval szervezik a rendezvényeket. „Mint mindenben, amit csinálunk, itt is nyitott kapukkal dolgozunk, bárki csatlakozhat” – hívta fel a figyelmet az ötletgazda.
Fotó: Facebook
A 3 egyfelvonásos az idegenség, a másság, a „mi és ők” kérdéskörét boncolgatja 3 példázaton, allegorikus történeten keresztül. „A további felolvasandó szövegek tekintetében még nem hoztunk végleges döntést, egyelőre mérlegelünk. Viszont mindenképpen időben jelentjük majd be őket. Valamikor szeretnénk például a DráMÁzat nyertes szövegei közül is néhánynak helyet adni, ezzel is segítve azt, hogy valamilyen módon „körbeérjen” a drámaírói pályázat célja, elképzelése.
És mindenképpen lesznek külföldi kortárs szövegek is, ez pedig abban segít – nekünk is – , hogy kerüljünk képbe azzal, ami ma a drámaírásban történik” – fejtette ki Köllő Csongor. A felolvasószínházi sorozat második eseményét májusban tartják, a nyári szünet után pedig ősszel jelentkezik ismét a program.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!