Kőrösi Csoma Sándor örökségének erdélyi őrzője – Gazda József háromszéki közíró a székely tudós emlékének ápolásáról

A csomakőrösi Kőrösi Csoma Sándor emlékszoba •  Fotó: Pinti Attila

A csomakőrösi Kőrösi Csoma Sándor emlékszoba

Fotó: Pinti Attila

Az 1784-ben a háromszéki Csomakőrösön született és 1842-ben az indiai Dardzsilingben elhunyt Kőrösi Csoma Sándor utazó, nyelvtudós, a tibeti–angol szótár megalkotója nem csak a magyarság, hanem a nemzetközi tudományos világ elismert tudósa. Szülőföldjén a kommunista időszakban is ápolták emlékét. A rendszerváltás után Gazda József magyar szakos tanár, közíró és művelődésszervező egyesületet hozott létre Kovásznán a székely tudós szellemi örökségének népszerűsítésére.

Makkay József

2022. május 08., 18:312022. május 08., 18:31

2022. május 08., 19:022022. május 08., 19:02

– Harminckét évvel ezelőtt alapította meg a Kőrösi Csoma Sándor Egyesületet, de a székely tudós emlékének ápolása korábbra nyúlik vissza az Ön életében. Mikor kötelezte el magát Csoma Sándor szellemiségének őrzése mellett?

– Nagyenyeden történt az 1960-as években, amikor három évig a Bethlen Gábor Kollégiumban taníthattam. Akkoriban nem így hívták az iskolát – nem is lehetett az erdélyi fejedelem iskolaalapító örökségéről beszélni, de ez nem vont le semmit abból a tényből, hogy sok más erdélyi tudósunkhoz hasonlóan itt tanult Kőrösi Csoma Sándor is. A tanárok feladata volt, hogy a nagy elődök emlékét ápolják, és továbbadják a diákoknak.

– Ez mennyire sikerült akkoriban a nagyenyedi tanári gárdának?

– Érdekes cikk jelent meg erről 1965-ben az Ifjúmunkás hasábjain Lázár László „Lazics” tollából, aki felhánytorgatta a nagyenyedi tanári karnak, hogy nem emlékeznek méltóan az iskolában végzett nagy elődökre, többek között Kőrösi Csoma Sándorra.

Idézet
A bátor hangú kritika átcsúszott a korabeli cenzúrán, és nagy visszhangja lett.

A cikkre újságoldalnyi írással válaszoltam, ami meg is jelent a lapban. Szóvá tettem, hogy már nem vagyok nagyenyedi tanár, de dühösnek érzem magam amiatt, hogy nem tettünk meg mindent a nagy elődök bemutatásáért, örökségük népszerűsítéséért. Fiatal tanárként több cikket és tanulmányt közöltem, de ennek a válaszcikknek a sikere egyikhez sem volt mérhető. Ez a vita ráébresztette az alvó nemzetet arra, hogy az értelmiség vállalja fel múltunk tagadásának és elhallgatásának bűnét.

– Új állomáshelyén, Kovásznán más lehetőségek fogadták? Többet lehetett beszélni Kőrösi Csoma Sándor szellemi örökségéről?

– Kényszerhelyzet miatt költöztünk el Nagyenyedről: jöttek a gyerekek, és nekünk nem volt megfelelő lakásunk a gyarapodó család számára. A feleségem, Gazdáné Olosz Ella háromszéki származású volt: apósom megírta, hogy a kovásznai líceumnál magyar és rajz szakos tanári állás üresedett meg, jöjjünk haza. A két iskola között nagy volt a színvonalbeli különbség – a háromszéki gimnázium pár évvel korábban alakult –, de számunkra új lehetőségeket kínált. Nekem senki nem mondta 1964-ben sem, hogy Kőrösi Csoma Sándor örökségével foglalkozzak: ezt a hely szelleme diktálta, a hely parancsaként fogtam fel Kovásznán. Úgy alakult, hogy tudták, ez az én dolgom: sokrétű munkát folytattam a diákszínpadon és máshol is.

– Egy észak-erdélyi településen nehezen lett volna elképzelhető a Ceaușescu-rendszerben, hogy Kőrösi Csoma Sándorról vagy más híres magyar személyiségről szobrot állítsanak, ellenben Kovásznán és a szomszédos településen – Csoma Sándor szülőfalujában, Csomakőrösön ez sikerült. Székelyföldön bátrabbak voltak a vezetők?

– Volt néhány magyar kommunista vezető, aki a magyar érdekeket „lopva” képviselte. Gondolok itt Király Károlyra, Kovászna megye első titkárára, Fazekas János miniszterre vagy Sylvester Lajos helyi vezetőre. Kovásznán a törvényes engedélyek megszerzésével sikerült Csoma Sándor-szobrot állítani, a Csomakőrösre tervezett szobor felállítása azonban hosszú évekre elakadt: az elkészült mű bekerült a néptanács „eresze” alá.

Idézet
A felsőbb pártvezetői körökben sértette valakinek az ,,érzékenységét”, ezért Fazekas János úgy döntött, hogy a szobrot titkokban, mindenféle felhajtás nélkül állítsák fel Csomakőrös központjában.

A szobor végül az eltervezett helyére került – nem lett belőle botrány –, és úgy tűnt, készülhetünk Kőrösi Csoma Sándor születésének a 200. évfordulójára egy méltó ünnepséggel. A csomakőrösi kultúrházban emlékszoba kialakítását engedélyezték, nagy lendülettel elkezdődtek a munkálatok. Támogatták, hogy a diákok színes műsorával készüljek az ünnepségre. Csoma Sándor születésének pontos dátumát nem ismerjük, ezért az egyházi nyilvántartásban szereplő keresztelői jegyzőkönyve alapján április 4-re tettük a születésnapot.

– A 200. évforduló megünneplését végül miért fújta le a kommunista hatalom?

– Az 1984. április eleji megemlékezés előtt 2–3 héttel jött az utasítás, hogy a párt betiltott mindenféle készülődést a megemlékezésre. Valahol magasabb szinteken eldöntötték, hogy a kezdeményezés mégsem jó, ezért leállították. Szólt az iskolaigazgató, hogy azonnal hagyjak abba mindenféle próbát a diákokkal. Nem voltunk olyan derék legények, hogy szembemenjünk a párt felsőbb utasításaival, abbamaradt az emlékszoba kialakítása is.

Idézet
Április negyedikén arra ébredtünk, hogy Kovásznát és a Csomakőrösre vezető utat rengeteg milicista lepte el, a rendőrség megszállta a kisvárost. Aki Csomakőrösre tartott, mindenkit igazoltattak, felírták az adatait, fényképezték az embereket.

Magyarországról beengedtek ugyan egy busznyi embert a faluba, de a virágaikat eltávolították a szoborról. A pártvezetés két koszorút engedélyezett a helyi hivatalosságok részéről, és azt is csak úgy helyezhették el, hogy a milicisták árgus szemei mellett egy néptanácsi alkalmazott kiugrott a kocsiból, letette a koszorút, és máris ment tovább. Az ünneplés látszatát is el akarták kerülni. Hattagú családommal elgyalogoltunk Csomakőrösre, és vittünk egy-egy szál virágot a szoborra. István fiam megjegyezte, hogy fényképeznek. A nap folyamán mintegy húsz ember merészkedett egy-egy szál virággal a szoborhoz…

Gazda József: nem volt könnyű működtetni a Kőrösi Csoma Sándor Egyesületet •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Gazda József: nem volt könnyű működtetni a Kőrösi Csoma Sándor Egyesületet

Fotó: Pinti Attila

– Ilyen előzmények után, gondolom, a helyiek örömmel fogadták 1990-ben a Csoma Sándor emlékét ápoló egyesület bejegyzését.

– Őszintén meg kell vallanom, hogy ez 1990-ben sem volt könnyű feladat, mert többen nem értették, miért kell évi rendszerességgel Csoma-napokat tartani. Végül rám hagyták, csináljam, ahogyan jónak látom. Az volt a cél, hogy Kovászna kulturális fesztiváljává alakítsuk az évi megemlékezést, és a tudósvilágot is meg akartuk szólítani egy tudományos konferenciával. Úgy érzem, a kezdeti elhatározás sikeres történetté vált. Az elmúlt konferenciák anyagából idén jelent meg a 28. könyvünk, és az idei előadásokból készül a huszonkilencedik.

– Az őshazát kutató székely tudósként tiszteljük Kőrösi Csoma Sándort, ugyanakkor a tudományos világ többek között a tibeti–angol szótár megalkotójaként tartja számon. Hogyan sikerült megjeleníteni ezt a sokszínű szellemi örökséget?

– Az évek során sikerült megszólítanunk és elhívnunk konferenciáinkra a világ legfontosabb Kőrösi Csoma-kutatóit, illetve olyan szakembereket, akik valamilyen formában kapcsolódnak ezekhez a szakterületekhez.

Idézet
Kiemelném a ma már kilencvenes éveiben járó párizsi tudós, Bernard Le Calloc’h, a Kanadában élő Galántha Judit Csoma-kutató tevékenységét, de sok más híres személyiség is megfordult nálunk előadásaival az elmúlt három évtizedben.

A Mongol Tudományos Akadémia régészeti szakosztályának vezetője is eljött, de volt japán és kínai résztvevő is. Legutóbb dél-koreai szakemberekkel vettük fel a kapcsolatot, de idénre még nem jött össze a személyes találkozó.

– Nemrég adta át utódjának, Ferencz Évának a stafétabotot. A Kőrösi Csoma Sándor Egyesület elnökeként mi volt a legnehezebb az elmúlt harminckét évben?

– Az anyagi háttér biztosítása mindig óriási feladatnak bizonyult. Az első két évet Kovászna város vendégszeretetének köszönhetjük, majd elkezdtük járni a megye nagyvállalatait, hogy lehetőségeik szerint segítsenek. Van olyan igazgató, aki letagadta magát, amikor látta, hogy érkezünk… Nehéz évek voltak. Közben létrejött az Illyés Közalapítvány, és más magyarországi alapítványok, végül a Bethlen Gábor Alap. Mindenhova pályáztunk, többek között a Kovászna Megyei Tanácshoz is. Ezzel együtt az évi konferenciákra és kulturális rendezvényekre berendezkedő civil szervezetünket soha nem vetette fel a pénz: volt, amikor saját zsebemből tettem ki a hiányzó összeget, ugyanakkor büszkén elmondhatom, hogy 32 év alatt egyetlen lejt sem vettem fel honoráriumként egyesületi munkámért.

Az 1980-as évek elején felállított Kőrösi Csoma Sándor-szobor Csomakőrösön •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Az 1980-as évek elején felállított Kőrösi Csoma Sándor-szobor Csomakőrösön

Fotó: Pinti Attila

– Sokévnyi nehézség után a Kőrösi Csoma Sándor Egyesületre szebb napok köszöntenek: idéntől magyar állami forrásból fedezik működési költségeiket. Az egyesületnek alkalmazottai vannak, befejezhetik a kovásznai Csoma-központot, illetve Csomakőrösön is egyre több látnivalóval találkozik a magyar tudós iránt érdeklődő vendég. Elégedett az elmúlt három évtized munkájával?

– A mi munkánk csapatmunka volt. Az évi rendezvények létrejöttéhez és lebonyolításához legalább 10–15 emberre volt szükség – tanítónők, óvónők, cserkészek. Sok külső segítő is bekapcsolódott az évek során, mindenre akadt ember. Segédkeztek a kovásznai asszonyok is, hogy legyen állófogadás vagy közös ünnepi ebéd. Az összefogástól vált széppé ez a történet. És voltak benne fiaskók is, mint például a Csoma-központ építésére bő húsz évvel ezelőtt elképzelt téglajegyek nyomtatása. A sok nehézség ellenére mára az egyesület megerősödött: úgy gondolom, méltó őrzője a hely szülöttje, Kőrösi Csoma Sándor emlékének.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten