Körkép az erdélyi képzőművészetből – „Szülővárosába” érkezett a Kántor Lajos gyűjteményéből összeállított kiállítás

A tárlat Kántor Lajos (1937–2017) irodalomtörténész, író, műkritikus egykori képzőművészeti gyűjteményéből mutat be egy reprezentatív, mintegy 70 művet felvonultató válogatást. A kiállítást a Kolozsvári Művészeti Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) és a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezte.

A Kántor-hagyatékot a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ őrzi, most pedig mintegy „hazatért szülővárosába”.

A nyitó eseményen a gyűjteményt Lucian Năstase-Kovács, a múzeum igazgatója, Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke, Bordás Beáta, az EMŰK vezetője, Balázs Imre József irodalomtörténész, a Korunk folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta, és Kántor Lajos fiai, Kántor László és Kántor István jelen voltak.

A család nevében Kántor László szólalt fel, mint kiemelte, örül, hogy a tárlat eljutott „szülővárosába”, ők pedig testvérével együtt úgy látják,

teljesen más fényben tűnik fel a múzeumi térben egy-egy alkotás, mint otthonukban, amelynek falait díszítették a művek.

Vákár István arról beszélt, hogy példaértékű volt, ahogyan Kántor Lajos az erdélyi magyar művészetet támogatta a kommunizmus korszakában és azután is,

ahogyan szellemiségével, munkásságával fényt tudott mutatni egy sötét időszakban is. Arról is szólt, Kéntor lelkülete velünk van, küzdelme ma is aktuális, hiszen napjainkban éppen a kultúra ellehetetlenítésének árnya sejlik föl – a kormány költségcsökkentési teve miatt.

Lucian Năstase-Kovács arról beszélt, hogy Kántor Lajossal jó barátságot ápolt, és hogy Kántor Lászlóval együtt már 5-6 éve meg akarták valósítani a tárlatot, most pedig örül, hogy végre vendégül láthatja a múzeum. Szólt arról is, hogy az intézménynek jelenleg nincsen kerete arra, hogy vásároljon műveket, de reményét fejezte ki, hogy Kántor Lajos 600 alkotást számláló gyűjteményéből a jövőben tud majd vásárolni a múzeum.

„Kántor Lajos összetett személyiség volt, egy egyszemélyes intézmény” – fogalmazott a múzeumigazgató.

Balázs Imre József felidézte, hogy 25 éve került a Korunk folyóirat szerkesztőségébe – amelynek Kántor főszerkesztője volt –, és fénypont-eseménynek számított, amikor megnyílt havonta a korunk-galéria. Arról is szólt, hogy a gyűjtemény darabjai

magántérből most közösségi térbe kerültek, és ily módon egyfajta körképet nyújtanak az erdélyi magyar képzőművészetnek hozzávetőlegesen az 1945 és 1989 közti periódusából, és ilyenként immár történeti dimenziót nyitnak.

Balázs Imre József azt javasolta, érdemes úgy nézni az alkotásokat, hogy elolvassuk Kántor Lajos szövegeit, képzőművészetről szóló könyveit.

Bordás Beáta művészettörténész, az EMŰK vezetője kiemelte, a kiállítás anyagát Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ előző vezetője válogatta, aki nem lehetett jelen a megnyitón. Kántor Lajos irodalomtörténeti munkássága mellett a Korunk folyóirat szerkesztőjeként és a Korunk Galéria létrehozójaként (1973) alkotott kiemelkedőt az erdélyi magyar képzőművészet népszerűsítésének szempontjából. Az általa összegyűjtött képzőművészeti alkotások – festmények, grafikák, szobrászati művek, kerámia- és textilmunkák – jelentős hányadát, 134 művet a Sapientia Alapítvány vásárolta meg 2019-ben és helyezte el megőrzésre a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban.

„A gyűjtemény művelődés- és irodalomtörténeti szempontból jelentős elsősorban, de művészettörténeti szempontból is vannak benne kiemelkedően értékes alkotások: ilyen Fülöp Antal Andor gyönyörű Kalapos önarcképe, vagy Nagy Albert festményei” – mondta a művészettörténész.

Szólt arról is, hogy Kántor Lajos a Korunk főszerkesztőjeként szervezte 1973-tól a Korunk Galériát, amely rendkívül fontos kiállítási lehetőség volt a 70-es/80-as évek Kolozsvárján, ahol már befutott művészek mellett pályakezdőknek, naiv művészeknek is bemutatkozási lehetőség kínálkozott, és a Korunk meg Utunk hasábjain is reprodukálták műveiket. Bordás Beáta kifejtette,

Kántor bemutatkozási lehetőséget nyújtott olyan naiv művészeknek is, mint a népi szövést továbbgondoló Kozma Erzsébet vagy a civilben a marosvásárhelyi kombinátban villanyszerelőként dolgozó, a fémdomborítást műkedvelőként elkezdő Tamás Pál.

A népi hagyományokból táplálkozó naiv művészetben abban az időben, a 70-es években amúgy is nagy divatja volt Erdélyben, ez a kiállítás erre is szeretné felhívni a figyelmet. „A tárlat jó keresztmetszetet nyújt a 70-es - 80-as évekbeli erdélyi magyar művészetről. A kiállítás egy bizonyos logika mentén épül fel, éspedig: ebben a legnagyobb teremben a Kántor Lajosról készített portrék, Nagy Albert ikonikus alkotásai kaptak helyet, illetve azok a portrék, amelyek rávilágítanak arra a szellemi környezetre, amelyben Kántor élt és dolgozott” – mondta a művészettörténész. Mint sorolta,

a második teremben a korabeli kolozsvári művészet kiemelkedő képviselői, Fülöp Antal Andor, Balázs Péter, Szervátiusz Jenő, Benczédi Sándor, Incze János Dés művei sorakoznak,

majd a harmadik teremben a Kántor Lajos által felkarolt naiv művészek alkotásait szemlélhetik meg Incze Ferenc és Györkös Mányi Albert festményei és Tirnován Ari-Vid szobrászati alkotásai mellett.

A negyedik teremben egyrészt a metafizikai festészet hatását mutató művek – Jakobovits Miklós, Paulovics László, Vinczeffy László festményei –, másrészt a 70-es/80-as évek újító nyelvezetű festői – Balázs Imre, Szécsi András – is képviseltetik magukat.

Az utolsó terem grafikai alkotásokat mutat be, leginkább a kolozsvári grafikai iskola legtekintélyesebb képviselőit – Cseh Gusztáv, Deák Ferenc, Kopacz Mária – de Gy. Szabó Béla korai alkotását, valamint Plugor Sándor és Baász Imre műveit is megszemlélhetik az érdeklődők. „A Kántor-hagyaték fontosságát mutatja az a tény is, hogy a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményében ezek nélkül a munkák nélkül nem is lenne semmi érdemleges például Cseh Gusztáv vagy Gergely István művei közül” – mondta Bordás Beáta.

A tárlat augusztus 27-ig látogatható a Bánffy-palotában.

A Kolozsvári Magyar Napok részletes programja a magyarnapok.ro honlapon található.

Főtér 23: élményudvarral várja a kolozsvári főkonzulátus a magyarnapozókat

Új színfolttal gazdagodik a Kolozsvári Magyar Napok, a magyar főkonzulátus élményudvara egy héten keresztül családbarát, gasztronómiai, kulturális és közéleti műsorokat kínál esténként koncertekkel. Grezsa Csaba főkonzullal beszélgettünk.

Már a két nulladik napon, szombaton és vasárnap is gazdag kulturális program várja a Kolozsvári Magyar Napok közönségét

Bár hivatalosan csak hétfőn este veszi kezdetét a nyitógálával az augusztus 20-ig tartó, 14. Kolozsvári Magyar Napok, már a két nulladik napon, azaz szombaton és vasárnap is gazdag kulturális kínálat várja az érdeklődőket.