Körkép az erdélyi képzőművészetből – „Szülővárosába” érkezett a Kántor Lajos gyűjteményéből összeállított kiállítás

Vákár István, Bordás Beáta, Kántor László, Lucian Năstase-Kovács és Balázs Imre József a kiállítás megnyitóján •  Fotó: Kiss Judit

Vákár István, Bordás Beáta, Kántor László, Lucian Năstase-Kovács és Balázs Imre József a kiállítás megnyitóján

Fotó: Kiss Judit

Népes közönség gyűlt össze a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában, ahol a 14. Kolozsvári Magyar Napok nulladik napján, szombaton délután nyitották meg az In memoriam Kántor Lajos című képzőművészeti kiállítást, amely egyfajta keresztmetszetét adja az erdélyi művészetnek, ugyanakkor rávilágít arra a szellemi környezetre, amelyben a 2017-ben elhunyt irodalomtörténész élt és dolgozott.

Kiss Judit

2023. augusztus 12., 20:352023. augusztus 12., 20:35

2023. augusztus 12., 23:542023. augusztus 12., 23:54

A tárlat Kántor Lajos (1937–2017) irodalomtörténész, író, műkritikus egykori képzőművészeti gyűjteményéből mutat be egy reprezentatív, mintegy 70 művet felvonultató válogatást. A kiállítást a Kolozsvári Művészeti Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) és a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezte.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

A Kántor-hagyatékot a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ őrzi, most pedig mintegy „hazatért szülővárosába”.

A nyitó eseményen a gyűjteményt Lucian Năstase-Kovács, a múzeum igazgatója, Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke, Bordás Beáta, az EMŰK vezetője, Balázs Imre József irodalomtörténész, a Korunk folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta, és Kántor Lajos fiai, Kántor László és Kántor István jelen voltak.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

A család nevében Kántor László szólalt fel, mint kiemelte, örül, hogy a tárlat eljutott „szülővárosába”, ők pedig testvérével együtt úgy látják,

teljesen más fényben tűnik fel a múzeumi térben egy-egy alkotás, mint otthonukban, amelynek falait díszítették a művek.

Vákár István arról beszélt, hogy példaértékű volt, ahogyan Kántor Lajos az erdélyi magyar művészetet támogatta a kommunizmus korszakában és azután is,

ahogyan szellemiségével, munkásságával fényt tudott mutatni egy sötét időszakban is. Arról is szólt, Kéntor lelkülete velünk van, küzdelme ma is aktuális, hiszen napjainkban éppen a kultúra ellehetetlenítésének árnya sejlik föl – a kormány költségcsökkentési teve miatt.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Lucian Năstase-Kovács arról beszélt, hogy Kántor Lajossal jó barátságot ápolt, és hogy Kántor Lászlóval együtt már 5-6 éve meg akarták valósítani a tárlatot, most pedig örül, hogy végre vendégül láthatja a múzeum. Szólt arról is, hogy az intézménynek jelenleg nincsen kerete arra, hogy vásároljon műveket, de reményét fejezte ki, hogy Kántor Lajos 600 alkotást számláló gyűjteményéből a jövőben tud majd vásárolni a múzeum.

„Kántor Lajos összetett személyiség volt, egy egyszemélyes intézmény” – fogalmazott a múzeumigazgató.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Balázs Imre József felidézte, hogy 25 éve került a Korunk folyóirat szerkesztőségébe – amelynek Kántor főszerkesztője volt –, és fénypont-eseménynek számított, amikor megnyílt havonta a korunk-galéria. Arról is szólt, hogy a gyűjtemény darabjai

magántérből most közösségi térbe kerültek, és ily módon egyfajta körképet nyújtanak az erdélyi magyar képzőművészetnek hozzávetőlegesen az 1945 és 1989 közti periódusából, és ilyenként immár történeti dimenziót nyitnak.

Balázs Imre József azt javasolta, érdemes úgy nézni az alkotásokat, hogy elolvassuk Kántor Lajos szövegeit, képzőművészetről szóló könyveit.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Bordás Beáta művészettörténész, az EMŰK vezetője kiemelte, a kiállítás anyagát Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ előző vezetője válogatta, aki nem lehetett jelen a megnyitón. Kántor Lajos irodalomtörténeti munkássága mellett a Korunk folyóirat szerkesztőjeként és a Korunk Galéria létrehozójaként (1973) alkotott kiemelkedőt az erdélyi magyar képzőművészet népszerűsítésének szempontjából. Az általa összegyűjtött képzőművészeti alkotások – festmények, grafikák, szobrászati művek, kerámia- és textilmunkák – jelentős hányadát, 134 művet a Sapientia Alapítvány vásárolta meg 2019-ben és helyezte el megőrzésre a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

A gyűjtemény művelődés- és irodalomtörténeti szempontból jelentős elsősorban, de művészettörténeti szempontból is vannak benne kiemelkedően értékes alkotások: ilyen Fülöp Antal Andor gyönyörű Kalapos önarcképe, vagy Nagy Albert festményei” – mondta a művészettörténész.

Szólt arról is, hogy Kántor Lajos a Korunk főszerkesztőjeként szervezte 1973-tól a Korunk Galériát, amely rendkívül fontos kiállítási lehetőség volt a 70-es/80-as évek Kolozsvárján, ahol már befutott művészek mellett pályakezdőknek, naiv művészeknek is bemutatkozási lehetőség kínálkozott, és a Korunk meg Utunk hasábjain is reprodukálták műveiket. Bordás Beáta kifejtette,

Kántor bemutatkozási lehetőséget nyújtott olyan naiv művészeknek is, mint a népi szövést továbbgondoló Kozma Erzsébet vagy a civilben a marosvásárhelyi kombinátban villanyszerelőként dolgozó, a fémdomborítást műkedvelőként elkezdő Tamás Pál.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

A népi hagyományokból táplálkozó naiv művészetben abban az időben, a 70-es években amúgy is nagy divatja volt Erdélyben, ez a kiállítás erre is szeretné felhívni a figyelmet. „A tárlat jó keresztmetszetet nyújt a 70-es - 80-as évekbeli erdélyi magyar művészetről. A kiállítás egy bizonyos logika mentén épül fel, éspedig: ebben a legnagyobb teremben a Kántor Lajosról készített portrék, Nagy Albert ikonikus alkotásai kaptak helyet, illetve azok a portrék, amelyek rávilágítanak arra a szellemi környezetre, amelyben Kántor élt és dolgozott” – mondta a művészettörténész. Mint sorolta,

a második teremben a korabeli kolozsvári művészet kiemelkedő képviselői, Fülöp Antal Andor, Balázs Péter, Szervátiusz Jenő, Benczédi Sándor, Incze János Dés művei sorakoznak,

majd a harmadik teremben a Kántor Lajos által felkarolt naiv művészek alkotásait szemlélhetik meg Incze Ferenc és Györkös Mányi Albert festményei és Tirnován Ari-Vid szobrászati alkotásai mellett.

A negyedik teremben egyrészt a metafizikai festészet hatását mutató művek – Jakobovits Miklós, Paulovics László, Vinczeffy László festményei –, másrészt a 70-es/80-as évek újító nyelvezetű festői – Balázs Imre, Szécsi András – is képviseltetik magukat.

Nagy Albert festőművész Fehér kakas című alkotása is a Kántor Lajos gyűjteményében található •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Nagy Albert festőművész Fehér kakas című alkotása is a Kántor Lajos gyűjteményében található

Fotó: Kiss Judit

Az utolsó terem grafikai alkotásokat mutat be, leginkább a kolozsvári grafikai iskola legtekintélyesebb képviselőit – Cseh Gusztáv, Deák Ferenc, Kopacz Mária – de Gy. Szabó Béla korai alkotását, valamint Plugor Sándor és Baász Imre műveit is megszemlélhetik az érdeklődők. „A Kántor-hagyaték fontosságát mutatja az a tény is, hogy a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményében ezek nélkül a munkák nélkül nem is lenne semmi érdemleges például Cseh Gusztáv vagy Gergely István művei közül” – mondta Bordás Beáta.

A tárlat augusztus 27-ig látogatható a Bánffy-palotában.

A Kolozsvári Magyar Napok részletes programja a magyarnapok.ro honlapon található.

korábban írtuk

Főtér 23: élményudvarral várja a kolozsvári főkonzulátus a magyarnapozókat
Főtér 23: élményudvarral várja a kolozsvári főkonzulátus a magyarnapozókat

Új színfolttal gazdagodik a Kolozsvári Magyar Napok, a magyar főkonzulátus élményudvara egy héten keresztül családbarát, gasztronómiai, kulturális és közéleti műsorokat kínál esténként koncertekkel. Grezsa Csaba főkonzullal beszélgettünk.

korábban írtuk

Már a két nulladik napon, szombaton és vasárnap is gazdag kulturális program várja a Kolozsvári Magyar Napok közönségét
Már a két nulladik napon, szombaton és vasárnap is gazdag kulturális program várja a Kolozsvári Magyar Napok közönségét

Bár hivatalosan csak hétfőn este veszi kezdetét a nyitógálával az augusztus 20-ig tartó, 14. Kolozsvári Magyar Napok, már a két nulladik napon, azaz szombaton és vasárnap is gazdag kulturális kínálat várja az érdeklődőket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra