Fotó: Krónika
2007. április 19., 00:002007. április 19., 00:00
A két magyarországi zenész, zeneszerző a technikai részletek egyeztetésén kívül sepsiszentgyörgyi közönségtalálkozót is beiktatott, amelyen nemcsak a készülő produkcióról beszéltek, hanem felelevenítették a legendás Illés együttes történetét a kezdetektől a szétbomlásig, majd szó esett a későbbi Fonográfról. Rajongóik az akkori karhatalom piszkos ügyködéseiről, a dalszövegekről, a politikai konfliktusokról faggatták őket. Szörényi Levente elmondta, a magyar őstörténelem eseményeihez fűződő négy alkotásának, az Attila – Isten kardja, István, a király, Veled, Uram! és az Árpád népe részleteiből áll össze a koncertszerű előadás. Bár nem ebben a sorrendben születtek, ilyen összeállításban kerülnek majd színre, az egységes keretet narráció biztosítja, és a legnépszerűbb betétdalok, duettek és kórusművek csendülnek fel.
A produkcióban látványos rendezői megoldásokat, díszes jelmezeket, tánckart és többtucatnyi statisztát vonultatnak fel. Szörényi hangsúlyozta, ebben a formában első ízben kerül a közönség elé a négy alkotás, és ha a háromszéki ősbemutató sikeres lesz, akkor az anyaországban is több helyszínen bemutatják majd. „Mind a négy rockopera bemutatására nincs anyagi fedezet, de a keresztmetszetük színrevitelével az István, a király után írt műveket is megismerheti a közönség. Úgy érzem, az István, a királynak a népszerűsége néha »agyonnyomja« a többi művemet” – fogalmazott Szörényi. „A darabok gazdag szimbólumrendszere, dramaturgiája azt érzékelteti, hogy sokféle igazság lehet, más eredményre jutunk, ha az érzelmeinkre, és másra, ha az értelmünkre hallgatunk, ezért jobb elkerülni az igazságok tragikus szembeállítását, megegyezésre kell törekedni, mert az jelenthet megalapozott jövőt” – foglalta össze Bródy János a produkció gondolatmenetét.
Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az augusztusi világtalálkozóról elmondta, nagy kaland, hogy felfedezzék és megszólítsák a világ minden tájára elszármazott háromszékieket. A polgármesteri hivatalokhoz, a parókiákhoz eljuttatott kérdőívek alapján próbálják feltérképezni, hányan hagyták el a térséget, és jelenleg hol élnek. Már több százan jelezték, hogy hazajönnek a találkozóra, párizsi professzorok, ausztrál farmerek egyaránt. A rendezvény célja a háromszéki öntudat megerősítése, az elszármazottak, és az itthon élők közötti kapcsolat kialakítása, amely szellemi, és anyagi tőkekoncentrációja révén lendületet ad Kovászna megye fejlődésének.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.