Fotó: MTI
2007. március 07., 00:002007. március 07., 00:00
Hírösszefoglaló
A Psalmus Hungaricus szerzőjének élete és munkássága
Kodály Zoltán Kecskemétenszületett 1882. december 16-án. Édesapja, KodályFrigyes Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökekénttevékenykedett, édesanyja Jalovetzky Paulina lengyelszármazású vendéglős lánya volt.Kodály a galántai népiskolában ésa nagyszombati érseki főgimnáziumban végeztealsóbb tanulmányait. Budapesten a PázmányPéter Tudományegyetem magyar–német szakán,illetve az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiántanult és szerzett oklevelet. Népdalgyűjtőmunkásságát 1905-ben kezdte el, ekkorismerkedett meg Bartók Bélával is, majd azeneakadémia tanárává nevezték ki,ahol zeneelméletet és zeneszerzést oktatott.
Saját műveivel 1910-ben lépetta nyilvánosság elé. 1917–19 közöttszámos cikke jelent meg a Nyugatban, amelyben a népzenejelentőségét hirdette, és lefektette aBartók-esztétika alapjait. Az 1918-as polgáriforradalom idején a zeneakadémia aligazgatójávánevezték ki, 1919-ben részt vett a zenei direktóriummunkájában, ezért fegyelmi eljárásindult ellene, és hét évig nem taníthatott.Elszigeteltségéből a Psalmus Hungaricus nemzetközisikere emelte ki 1923-ban, három évvel később aHáry János című daljátéka isvilágsikert aratott.
A Székelyfonó címűművét 1932-ben mutatták be, ezt követte aMarosszéki táncok, a Nyári este, a Galántaitáncok, a Budavári Te Deum – Buda felszabadulásának250. évfordulójára, a Fölszállott apáva, a Concerto, a Czinka Panna, a Kállai kettős.Zeneelméleti tevékenysége is jelentős: A magyarnépzene című monográfiája 1937-benjelent meg. A második világháború utána zeneakadémia igazgatótanácsánakelnökeként részt vett a demokratikus megújulásban.
Életműve csúcsánaka Psalmust és a Te Deumot tekintik, mindkettőben sok anyugat-európai műzenei elem, a gregorián és areneszánsz harmónia, és érezhető rajtaPalestrina és Bach hatása. Nem forradalmasító,újító, inkább megőrző-összegzőművésznek tartják. Zenéje, amely az egyszólamúkeleti pentatóniából és a gazdagonharmonizált nyugat-európai műzenéből épült,homogén és eredeti. A népzenekutatásmellett néprajzi, zenetörténeti, zeneesztétikai,zenekritikai, irodalomtörténeti és nyelvészetimunkássága is jelentős volt. Felismerte az ifjúságzenei nevelésének fontosságát, ésegész életén át ezért az ügyértharcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, azenei írás-olvasás bevezetését atantervbe, valamint a kóruskultúra ápolását.A Kodály-módszer ma már világszerteismert és közkedvelt a zenepedagógiában.
Munkásságát számoskitüntetéssel jutalmazták: Corvin-lánc,Magyar Érdemrend középkeresztje, KiválóMűvész, háromszor kapta meg a Kossuth-díjat.Díszdoktora volt a kolozsvári, a budapesti, a berlini,a torontoi és az oxfordi egyetemnek, több akadémiaés konzervatórium elnökévé ésdíszelnökévé választotta.
Kodály Zoltán 1967.március 6-án hunyt el Budapesten.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.