Csutak Réka
Fotó: KMN
Az egykori körülrajongott dívák és a modern kor színésznőinek életébe nyújtott betekintést a Kolozsvári Magyar Napok keretében megtartott Színésznők: színpad és társadalom egykor és ma című kedd délutáni beszélgetés.
2017. augusztus 16., 15:502017. augusztus 16., 15:50
A szimbolikus helyszínen, a kolozsvári színjátszás bölcsőjének tartott Rhédey-házban, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában tartott rendezvényen a meghívott kolozsvári színművészek, Csutak Réka, Györgyjakab Enikő, Kali Andrea és Udvari Tímea készségesen válaszoltak Bartha Katalin Ágnes és Tar Gabriella Nóra irodalom- és színháztörténész, illetve a nagyszámú közönség magánéletre vonatkozó kérdéseire is.
Mint kiderült,
ugyanis főleg a férfiakban élnek azok az előítéletek, miszerint a színésznők cédák. Bár a család többnyire nem örült a választásnak, később mindannyiuk esetében megadta a kellő támogatást, és – mint Györgyjakab Enikő mondta –, ma már dicsekszenek is színésznő lányukkal. Az orvoscsaládból származó Csutak Réka esetében egy nagybácsi azt is kiderítette, hogy a felmenők között a kolozsvári színjátszás alapítói is megtalálhatók.
Akárcsak a társadalom, a színházi élet is felgyorsult, míg korábban három hónap jutott egy előadás előkészítésére, ma ezt egy hónap alatt kell megoldani, a színészek sokszor csoportosan, vagy otthon néznek utána a háttérinformációknak, mondta a 25 éve pályán lévő Kali Andrea. Mint elhangzott,
„Nem lehet úgy szerepet játszani, hogy a színész nincs megérintődve” – véli Györgyjakab Enikő, mert akkor az hazug lesz. Az őszinteség alap, és a hiteles megformáláshoz meg kell érteni, ki lehet, mit gondolhat a szereplő. Ehhez pedig nagy érzékenység kell, tette hozzá a színésznő, aki szerint ez a magánéletben akár gondokat is okozhat, főleg, ha egy szintén érzékeny színész a pár.
igaz, emiatt a többéves munka is kifizetődik, hangzott el. Az, hogy ki hogyan „bújik be” egy szereplő bőrébe, változó, mindenkinek megvannak a módszerei – intellektuálisan kigondolja vagy az érzelmeire hagyatkozik –, és sokat lehetett tanulni a nagyoktól, Kolozsváron például Csiky Andrástól, Senkálszky Endrétől, Orosz Lujzától. A tudás átadható ugyan, de kell a tehetség, a rengeteg munka és egy kis szerencse is. „Nagyot alkotni pusztán tehetséggel nem lehet” – jelentette ki Csutak Réka.
Fotó: KMN
A más nyelvű – román, angol – szerepek elfogadása hozzátartozik az alkotó szabadságához, és nagy sikerélmény, ha egy erdélyi magyar színész például egy jó nevű bukaresti színházban léphet deszkára.
Holott indokolt lenne, épp amiatt, mivel sokat dolgoznak más nemzetiségű rendezőkkel, így előfordul, hogy a színészek segítő szándékkal kijavítják egymást, ha nem megfelelő a hangsúly, a kiejtés.
A nők is lehetnek társulatvezetők, ha férfias szelleműek, hangzott el, ahogy az is, hogy a „hogyan lépjünk be a szerepbe?" típusú szakirodalom mellett
Erre mindenkinek megvannak a módszerei, például az, hogy előadás után megiszik egy sört a büfében. A színház terápiaként is működik, a szó jó értelmében, hiszen a színpadon a színész olyan érzelmeket adhat ki magából – például dühöt –, amire a magánéletben, két kisgyermek édesanyjaként nincs lehetősége, a színházban és a magánéletben megélt tapasztalatokat pedig egyaránt lehet a másik területen hasznosítani.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!