Fotó: Facebook/Főtér Fesztivál-Nagybányai Magyar Napok
125 éves évfordulóját ünnepli a nagybányai művésztelep, amelynek alkalmából öt részes előadássorozatot indított a Főtér Fesztivál Egyesület. Az online közvetített, csütörtök esti beszélgetésen a nagybányai képzőművészet elmúlt hetven évébe kaptunk betekintést, illetve megcsodálhattuk az ikonikus művészek egy-egy jellegzetes alkotását, amelyet Pintér Zsolt képzőművész és Várvédő Zsolt galériatulajdonos ismertettek.
2021. június 11., 15:412021. június 11., 15:41
2021. június 11., 17:282021. június 11., 17:28
Ha a modern erdélyi képzőművészetet vesszük górcső alá, a nagybányai festőiskola, a művésztelep és a képzőművészek generációkon átívelő munkássága megkerülhetetlen. A modern magyar festészetet elindító nagybányai festőiskola mozgalmából nőtte ki magát 1896-ban a művésztelep, amelynek idén 125. évfordulóját ünnepeljük. A beszélgetés elején azonban rögtön fel is merül a helyes megfogalmazás kérdése: 125 éves vagy 125 éve alapították a nagybányai művésztelepet?
A több perspektívából megközelíthető kérdésre különböző lehet a válasz, Várvédő Zsolt azonban úgy véli, helyesebb azt mondanunk, hogy 125 éve alapították, hiszen a másik megfogalmazás egyfajta kontinuitást feltételez, amely nem mondható el a művésztelep működéséről. Arról a formájáról ugyanis, amelyben az alapítás időszakában létezett, ma már nem beszélhetünk.
A hajdani művésztelep erős szabályok mentén szerveződött, melynek központi eleme volt a szabadtéri festés. A műtermeket csak az egyszerűbb vázlat- vagy portrémunkákra használták, minden más a szabad ég alatt történt.
Az művésztelepre jellemző tanítási módszer megszűnését követően a nagybányai festőiskola története – Pinti Zsolt szerint – három fő korszakra bontható, amely mentén végigkövethetjük az elmúlt hetven év jelentősebb képzőművészeti megmozdulásait. Ezek a második világháború, a kommunizmus és a rendszerváltás utáni időszakot foglalják magukba.
A második világháború körüli években újraalakult a Nagybányai Festők Társasága és történtek bizonyos kísérletek az iskola fellendítésére, azonban ez nem volt elegendő ahhoz, hogy újrafogalmazzák az előző iskola szellemiségét. Annak ellenére, hogy állami támogatás állt rendelkezésükre, nem sikerült tovább építeni a hagyományt. A háború utáni időszak bő negyven évet ölel fel.
Ugyanabban az évben alakul meg a Romániai Képzőművészek Szövetsége is, amely bizonyítéka a kontinuitásnak és annak, hogy a hely szellemisége lehetővé teszi újabb művészek születését.
Ebben az időszakban Nagybánya művészi életét az állandó pezsgés jellemezte, amelyet a ’65-től ’75-ig tartó, mintegy tíz éves áttörés követett. A poszt-szocialista-realista időszaknak is nevezett tíz évben, nyugat fele kacsintva, a képzőművészek a térségben is elültetik az avantgárd mozgalom csíráit. Várvédő Zsolt és Pintér Zsolt szerint ebben a periódusban jelentős előrelépés születik képzőművészeti tekintetben: nem csak a festészet, a szobrászat is bővelkedik ekkor a különféle alkotásokban. Említést tettek ugyanakkor az 1988-as „Atelier 35”- jelenségről, amikor Nagybánya országos találkozót szervezett a fiatal képzőművészek számára. A több mint 300 résztvevővel zajló esemény – amellett, hogy a fiatalok megmutathatták tehetségüket – kiemelkedő jelentőséggel bír a művész jelenvalóságának kifejeződése és az alkotói szabadság szempontjából is.
Fotó: Facebook/Főtér Fesztivál-Nagybányai Magyar Napok
A beszélgetés során szó esett a rendszerváltás után kezdődő design-mozgalomról és a formatervezők munkáiról is, amelyek szintén nagy népszerűségnek és ismeretségnek örvendhetnek. Ennek köszönhetően indult el a mindmáig működő design-oktatás a líceumi képzőművészeti tantervben.
Említést érdemel az 1993-ban, Traian Moldovan képzőművész kezdeményezésére megszervezett, tizenöt alkalmat megért festőtábor, amelyből a nagybányai és máramarosi képtárt megtöltő, hatalmas képanyag maradt hátra, kiegészítve a Nagybányai Tájképfestő Telep immár huszonhatodik alkalommal megrendezésre kerülő rendezvényt, amely a tájképfestészet hagyományát hivatott továbbvinni. A lendület pedig a 2000-es években sem lankad, hiszen a felsőfokú oktatással számos művészgeneráció indíthatta el alkotói pályáját. A 2010-es évektől felértékelődött fiatal generációk sikere, akik már nem csak az országban, hanem külföldön is hatalmas karriert futnak be.
Az ottélő képzőművészek és a művészetre érzékenyek pedig ma is sokat tesznek a szellemiség és a hagyomány megőrzéséért. Példa erre a 2016-ban megjelent kiadvány, amely a nagybányai képzőművészet gazdag képi és írott anyagát gyűjti össze.
Az előadás második felében Pinti Zsolt és Várvédő Zsolt kronologikus sorrendben haladva mutatták be – a teljesség igénye nélkül – a kiemelkedő nagybányai festők egy-egy alkotását. A jellegzetes nagybányai tájképtől kezdve, a pasztell- és akvarell-festményeken át az expresszionista, kubista, avantgárd, valamint a kortárs művészetre jellemző jegyeket viselő munkákig a legkülönfélébb alkotásokat tekinthettük meg.
Többek közt Huszovszky János, Sztelek Norbert kis, Krizsánné Csíkos Antónia, Thormáné Kis, Abrudán Péter, Slevenszky Lajos, Balla, Weith László portréját, Agricola Lídia, Vida Géza, T. Várhelyi Imola, Dudás Gyula , Traian Hrișcă, Kondrák Károly, Bitay Zoltán, Véső Ágoston, Walter Friedrich , Tőrös Gábor, Kozma István, Mircea Hrișcă, Nicolae Apostol, Mihai Olos, Ilie Cămărășan, Kádár Károly, Lugossy László, Gheorghe Crăciun, Szántó Andreász, Dan Aurel, Barkóczy Vera, Várvédő István, Madarassy György Tamás, Mircea Bochiș, Kása Dávid, Kovács Bertalan, Kőszeghy István, Les József Pál, Sütő Péter Rozália, Aurel Cucu, Ioan Anghel Negrean, Ioan Marchiș, Camelia Ofelia Moisima, Győri Csaba, Győri Sánta Kinga, Zoltán Béla, Adrian Ghenie, Strébeli Róbert, Mircea Suciu, Balázsi Ludovic, Paul Covaci, Bogdan Rață, Alin Hereș alkotásait – a nagybányai művész-szellemiség ékesen gazdag bizonyítékaiként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!