Az Oberon, a tündérkirály bemutatója csütörtökön lesz
Fotó: A Kolozsvári Magyar Opera Facebook-oldala
Egy országos és egy ősbemutatóval vág neki az új évadnak az anyagi nehézségekkel szembesülő Kolozsvári Magyar Opera, amely Weber művét és Selmeczi György vígoperáját tűzte műsorára.
2017. szeptember 25., 17:062017. szeptember 25., 17:06
2017. szeptember 25., 17:092017. szeptember 25., 17:09
Carl Maria von Weber operáját, az Oberon, a tündérkirályt mutatják be a Kolozsvári Magyar Operában szeptember 28-án, Selmeczi György Boldogasszony lovagja című vígoperának ősbemutatójára pedig október 12-én kerül sor – jelentette be hétfőn Szép Gyula igazgató az új évadot beharangozó sajtótájékoztatóján.
Az intézmény vezetője elmondta, anyagiak tekintetében meglehetősen nehéz helyzetben vannak, mert a kormány a legutóbbi költségvetés-kiegészítéskor nem szánt újabb forrásokat a kulturális tárcához tartozó állami intézményeknek.
Emiatt az új előadások kiállítására már nincs pénzük, az erre szánt keret júniusban elfogyott. Szép Gyula elmondta,
„Az egyik szemem sír, a másik nevet. Sosem volt még olyan örömben részünk, hogy a kormány közép-európai szintre emelte a kollégák bérezését, amely tisztességesnek nevezhető. Másrészt ellehetetlenítik az előadások színre vitelét, a premierekre már júniusban elfogyott a pénz" – magyarázta az opera igazgatója.
Kifejtette, ha nem segíti ki őket a budapesti Művészetek Palotája, akkor az Oberon bemutatóját sem tudnák volna vállalni. Selmeczi György, a produkció rendezője úgy értékelte, hihetetlen paradoxon jellemzi a helyzetet.
– magyarázta. Magáról a Weber operáról elmondta: legtöbben nem ismerik, miközben a nyitányát mindenütt játsszák és tele van olyan slágerekkel, amelyeket mindenki ismer, ugyanis a filharmóniák alaprepertoárjában szerepel.
Hozzáfűzte, a darab egészen elképesztő vokális terhelést jelent az énekeseknek, mintha Weber nem vett volna tudomást az emberi teljesítőképesség határairól. Selmeczi szerint a díszlet- és jelmeztervező is maradandót alkotott, ugyanis
Hozzátette, a Oberon az egyetemes zeneirodalom tekintetében is rendkívül fontos darab, az előadásnak pedig az egész Kárpát-medencei operai élet szempontjából jelentősége van. Szép Gyula azt mondta, második alkalommal fordul elő, hogy egy világszerte ismert operát nem az eredeti nyelven, hanem magyarul adnak elő.
Jankó Zsolt karmester arról beszélt, hogy Weber karmesterként is több operaházban dolgozott, nagyon gyakorlatias színházi ember volt, nem pusztán operát írt, hanem a színpadi hangzás minden momentumát igyekezett zeneileg alátámasztani. Az Oberont romantikus zenekari felállás jellemzi, felvonul a teljes vonós, fúvós és ütős gárda.
Selmeczi György szót ejtett a Boldogasszony lovagja című vígoperájáról is. Mint mesélte: ez az ötödik operája, de egyben az első vígopera. A történet lényege, hogy a kora középkorban egy Nagyvárad melletti kicsi faluban templomot építenek, amelyet Szent Lászlónak szentelnek, de az a gond, hogy Szent László ekkor még nem szent. A falu lakosai kezükbe veszik Szent László szentté avatásának sorsát, ügyük érdekében vaskos parasztszínházi modorban vezetik elő a lovagkirály csodáit.
Szép Gyula arról is tájékoztatott,
Az új évad első felében a Kodály Zoltán emlékév keretében játsszák a Psalmus Hungaricust és a Székely fonót. Ezt megelőzően a Tokos zenekar koncertjére kerül sor, akik eljátsszák a Kodály által összegyűjtött népdalokat, azok eredeti, nyers formájában. Márciusban bemutatják az Othellót és műsoron lesz a Fekete Péter című operett is, amellyel nem titkolt célja az operának, hogy a darab néprészűségének köszönhetően plusz bevételekhez jusson.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.
szóljon hozzá!