„A nagy írókat meg kell becsülni. Azzal becsüljük meg őket, ha a rossz műveikről megírjuk, hogy rosszak” – jellemezte a kritikusi szakmát Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom közéleti és irodalmi hetilap kritikai rovatának vezetője, egyben a lap főszerkesztő-helyettese pénteken, Nagyváradon a Törzsasztal vendégeként.
1970. január 01., 02:001970. január 01., 02:00
2013. szeptember 29., 16:262013. szeptember 29., 16:26
Az immár több mint hatvan alkalommal megrendezett Törzsasztal – amelynek keretében a kortárs magyar irodalom legismertebb képviselőit hívják meg a Pece-parti Párizsba, és amely mostantól új, véglegesnek szánt helyszínen, a Silent kávézóban várja az érdeklődőket – új évadának első vendége saját kritikusi hozzáállásáról elmondta: egyáltalán nem szeret negatív kritikákat írni, ugyanakkor ha egy kötet esetében indokolt, akkor minden további nélkül megteszi. „A kritikusok általában nem szeretnek rossz kritikát írni. Az a kisebbség, amely mégis, szerintem elmekórtani eset” – jellemezte véresebb tollú kollégáit Károlyi.
Saját szerkesztői módszeréről kifejtette: a műbírálatra felkért kritikusok véleményét akkor is tiszteletben tartja, ha nem ért velük egyet, tehát gond nélkül megjelenhetnek a lapban – legfeljebb, ha nagyon eltérő a véleménye, akkor felkér egy másik kritikust is, hogy más szemszögből is bemutassa az illető művet.
Az írók hozzáállásáról úgy vélte: ha rossz művet írtak, arról ők is jól tudják, hogy rossz. Azt is kifejtette: a művészek igénylik, hogy teljesítményüket véleményezzék, szükségük van a kritikára, ugyanakkor azok mellett, akik nem veszik szívükre a negatív bírálatokat, óhatatlanul vannak olyanok is, akik megsértődnek. A legkorrektebb viszonyulásnak ugyanakkor azt tartja, ha a negatív bírálatot kapott szerző legközelebb is jelentkezik egy, a lapnak szánt szöveggel ahelyett, hogy megsértődne.
Károlyi kitért a mai irodalmi trendekre is, és úgy vélte: a regények felépítése egyszerűsödik, és ismét megjelenik a történet. „A bonyolult regényt Esterházy Péter már annyira túltekerte, hogy a többiek már csak kevésbé bonyolultakat írhatnak” – ecsetelte.
Említést tett arról is, hogy bár a lap közéleti állásfoglalásai miatt a balliberális táborba tartozik, igyekeznek az ellentétes politikai oldalhoz tartozó szerzők műveiről is kritikákat közölni – a legfőbb szempont pedig nem az, hogy csak azért „húzzák le” a művet, mert a szerző más politikai nézetet vall.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.
Életének kilencvenedik évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója. Híradások szerint a Nobel-díjas írót limai házában, családja körében érte a halál.
Április 11-én a romániai mozikban is bemutatkozott a József Attila életét feldolgozó új film
Költészet Napi premierrel indult a romániai mozikban a Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című film.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!