„A nagy írókat meg kell becsülni. Azzal becsüljük meg őket, ha a rossz műveikről megírjuk, hogy rosszak” – jellemezte a kritikusi szakmát Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom közéleti és irodalmi hetilap kritikai rovatának vezetője, egyben a lap főszerkesztő-helyettese pénteken, Nagyváradon a Törzsasztal vendégeként.
1970. január 01., 02:001970. január 01., 02:00
2013. szeptember 29., 16:262013. szeptember 29., 16:26
Az immár több mint hatvan alkalommal megrendezett Törzsasztal – amelynek keretében a kortárs magyar irodalom legismertebb képviselőit hívják meg a Pece-parti Párizsba, és amely mostantól új, véglegesnek szánt helyszínen, a Silent kávézóban várja az érdeklődőket – új évadának első vendége saját kritikusi hozzáállásáról elmondta: egyáltalán nem szeret negatív kritikákat írni, ugyanakkor ha egy kötet esetében indokolt, akkor minden további nélkül megteszi. „A kritikusok általában nem szeretnek rossz kritikát írni. Az a kisebbség, amely mégis, szerintem elmekórtani eset” – jellemezte véresebb tollú kollégáit Károlyi.
Saját szerkesztői módszeréről kifejtette: a műbírálatra felkért kritikusok véleményét akkor is tiszteletben tartja, ha nem ért velük egyet, tehát gond nélkül megjelenhetnek a lapban – legfeljebb, ha nagyon eltérő a véleménye, akkor felkér egy másik kritikust is, hogy más szemszögből is bemutassa az illető művet.
Az írók hozzáállásáról úgy vélte: ha rossz művet írtak, arról ők is jól tudják, hogy rossz. Azt is kifejtette: a művészek igénylik, hogy teljesítményüket véleményezzék, szükségük van a kritikára, ugyanakkor azok mellett, akik nem veszik szívükre a negatív bírálatokat, óhatatlanul vannak olyanok is, akik megsértődnek. A legkorrektebb viszonyulásnak ugyanakkor azt tartja, ha a negatív bírálatot kapott szerző legközelebb is jelentkezik egy, a lapnak szánt szöveggel ahelyett, hogy megsértődne.
Károlyi kitért a mai irodalmi trendekre is, és úgy vélte: a regények felépítése egyszerűsödik, és ismét megjelenik a történet. „A bonyolult regényt Esterházy Péter már annyira túltekerte, hogy a többiek már csak kevésbé bonyolultakat írhatnak” – ecsetelte.
Említést tett arról is, hogy bár a lap közéleti állásfoglalásai miatt a balliberális táborba tartozik, igyekeznek az ellentétes politikai oldalhoz tartozó szerzők műveiről is kritikákat közölni – a legfőbb szempont pedig nem az, hogy csak azért „húzzák le” a művet, mert a szerző más politikai nézetet vall.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
szóljon hozzá!