Miért jegyezte fel Ion Chinezu nevét József Attila? Szélesebb aspektusban a költő életműve

Balázs Imre József és N. Horváth Béla a konferencia pénteki napján •  Fotó: Zoltán Ildikó

Balázs Imre József és N. Horváth Béla a konferencia pénteki napján

Fotó: Zoltán Ildikó

Pénteken zárult a Kolozsváron tartott József Attila-konferencia, mely lehetőséget nyújtott az előadók és résztvevők számára, hogy sokféle kontextusból nézve tárják fel, illetve ismerjék meg a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának (1905–1937) életművét. Balázs Imre József, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, szervező a konferencia következtetéseiről beszélt lapunknak.

Zoltán Ildikó

2022. április 30., 13:032022. április 30., 13:03

2022. április 30., 13:132022. április 30., 13:13

Az Egy (közép)európai... József Attila és a romániai kultúrák című háromnapos konferencián magyarországi és erdélyi kutatók, irodalomtörténészek boncolgatták a József Attila-életmű eszmetörténeti összefüggéseit, a költő erdélyi kötődéseit. A kolozsvári konferenciát a József Attila Társaság, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szervezte.

N. Horváth Béla, a József Attila Társaság elnöke, magyarországi irodalomtörténész, pedagógus, egyetemi tanár a konferencia pénteki összegzésekor jelezte, a társaságnak missziója van. „Az egyik fontos misszió, hogy konferenciákat rendezzünk bel- és külhonban. Váradon, Szabadkán, Bécsben, és most a kincses városban is sikerült megszervezni. A mai napnak volt egy nagyon fontos momentuma, amikor arról szóltak az előadások, hogy József Attila hogyan van jelen az erdélyi folyóiratokban” – hangsúlyozta N. Horváth Béla.

Hozzátette: egy monográfia szempontjából is fontos, hogy amikor a recepció föltárul, meg kell vizsgálni, hogy európai vonatkozásokban, a környező országokban egy ilyen költőnek, mint József Attila, milyen kisugárzása van.

A József Attila Társaság elnöke köszönetét fejezte ki a „kiváló előadásokért”, melyekből kötet is születni fog.

•  Fotó: Zoltán Ildikó Galéria

Fotó: Zoltán Ildikó

Balázs Imre József, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, a konferencia egyik szervezője a rendezvény péntek esti zárása után a Krónikának elmondta, hogy a József Attila-életműről, költészetéről már születtek nagyon fontos szintézisek.

A konferencia egy szélesebb aspektusnak a körüljárására, egy tágabb kontextusnak a felvázolására vállalkozott.

Arra, hogyan függ össze József Attila költészete, életműve, szemléletmódja más korabeli szemléletekkel. Komparatív jellege is volt: az egész közép-európai régióra, a lengyel, cseh kultúrára kitekintve, amelyből, mint a konferencián is kiderült, József Attila fordított is.

Erdélyi és romániai kötődések

Balázs Imre József szerint azáltal, hogy Kolozsváron rendezték meg,

a konferencia azt is vállalta, hogy nagy hangsúlyt fektessen a romániai összefüggésekre.

Ennek két fő aspektusát sok előadás tárgyalta. Az egyik az erdélyi magyar kultúrákhoz fűződő viszony. Balázs Imre József fontosnak tartotta, hogy József Attila jó kapcsolatokat ápolt a kolozsvári Korunk folyóirattal. A legjelentősebbnek tartott versei közül többet is a Korunkban közölt először. A konferencia keretében azonban az Erdélyi Helikonhoz, a Pásztortűzhöz, az Erdélyi Fiatalok főiskolai laphoz és a Brassói Lapokhoz való kötődésére is rávilágítottak az előadók.

•  Fotó: Zoltán Ildikó Galéria

Fotó: Zoltán Ildikó

A másik aspektus a román nyelvű kultúrával való viszony. József Attila román nyelvű verseket is fordított – tudjuk, hogy családjában voltak román nemzetiségű szülők, nagyszülők. „A konferencia ezt tudta vállalni, hogy tágabb összefüggések közé helyezze a József Attila-életművet” – emelte ki a költő, irodalomtörténész. József Attila romániai kötődéseiről elmondta: édesapja ortodox vallására keresztelték, ezért nem mehetett az iskolástársaival együtt vallásórákra.

Irodalomtörténeti tényként említette, hogy édesapja később Romániában alapított családot, és úgy halt meg, hogy nem tudott a fia irodalmi nagyságáról.

Balázs Imre József az MTI-nek hozzátette: József Attila identitása az élete során sokat változott, és markánsan szakaszolható. Mint elmondta: a költő fiatal korában erős nemzeti szellemű nevelést kapott. Trianon-traumájával iskolásként szembesült, amikor minden tanítási nap kezdetén elmondták a Horthy-korszak nemzeti imáját: a „Magyar hiszekegyet”, vagy amikor iskolai fogalmazást írt az elcsatolt területekről Magyarországra menekült, és vagonokban lakó polgárokról. Amint az egyetemi oktató megjegyezte: József Attilát élete végéig baloldali világszemlélet jellemezte, de ez nem jelentett politikai elköteleződést. A kommunizmusból gyorsan kiábrándult.

•  Fotó: Zoltán Ildikó Galéria

Fotó: Zoltán Ildikó

Újabb ötletek tárháza

A konferencián szakmai előadások is elhangzottak, valamint egy telt házas költői est, amelyen Balla Zsófia, Báthori Csaba és Markó Béla beszéltek nem csak József Attiláról, hanem arról is, hogyan él tovább bizonyos szempontból az ő mintája, poétikája a későbbi költészetben. Kérdésre válaszolva a BBTE magyar irodalomtudományi intézetének docense elmondta, minden sikeres szakmai rendezvényről az ötletek tárházával távozik.

Biztos benne, hogy legalább 3-4 olyan ötlete támadt – miközben hallgatta ezeket az előadásokat –, amelyekről további tanulmányokat lehet írni, további elmélyüléseket, feltárásokat lehet végezni.

Példaként Sárközi Éva Új adatok József Attila romániai kapcsolatrendszeréhez című előadását említette, mely szerint a József Attila hagyatékában fennmaradt kéziratos noteszekből kiderülnek a költő kapcsolatai, az őt érdeklő személyek. Köztük megtalálható Ion Chinezu (1894–1966) marosszentannai születésű román irodalomkritikus, műfordító neve is.

„Ez egy rejtély, hogy miért írta fel József Attila Ion Chinezu nevét Budapesten, habár ő maga sosem járt Erdélyben. Mi ennek a szerepe? Innen jönnek a további kutatások, spekulációk, hagyatékokban való kutatások. Ez egy igazi irodalmi detektív munka” – jegyezte meg a konferencia szervezője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten