Karády Katalin és Jávor Pál a Valamit visz a víz (1943) forgatásán
Fotó: Mandarchív.hu
Első ízben szerveznek Jávor Pál-filmnapokat a 115 éve született színész szülővárosában, Aradon.
2017. október 23., 12:562017. október 23., 12:56
A 20. század elejének ünnepelt magyar csillaga emlékére csütörtökön és pénteken helytörténeti előadásokat, filmvetítéseket tartanak – írta az Aradihírek.ro. Az aradi és a szombathelyi önkormányzat az európai kulturális városok és térségek szövetsége, az AVEC keretében szervezi meg a Jávor-napokat.
Jávor Pál aradi, illetve szombathelyi iskolai éveiről hangzanak el előadások, amelyeket Puskel Péter aradi közíró és Feiszt György szombathelyi történész tart, a Halálos tavasz és a Tóparti látomás című Jávor-filmet vetítik csütörtökön és pénteken 19 órától a Művész moziban.
Jávor Pál 1902. január 31-én született Aradon, ezért, mint Bognár Levente alpolgármester nyilatkozott,
Idén márciusban megtalálták Aradon Jávor Pál igazi – vagy legalábbis a valódinak vélt – szülőházát. Sokáig a volt Kis-Molnár utca 11. szám alatti ingatlant tartották szülőhelynek, legutóbbi feltételezés szerint azonban az egykori Alsó-Molnár (Al. Grigorescu) utca 11. szám alatt található az igazi szülőház.
Az arad-belvárosi római katolikus minorita templom keresztelési anyakönyvében 1902. február 8-án jegyezték be az anyja után Spannenberger Pál Gusztáv Albert keresztelését, akit később vett nevére az apja, Jermann Pál. A színész később magyarosította a nevét Jávorra. Az egyházi anyakönyvi nyilvántartásban Alsó-Molnár utca 11. szám szerepel születési helyként megjelölve.
Az 1959-ben Budapesten elhunyt Jávor minden idők egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színésze volt, az első magyar férfi filmsztár. Népszerűségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott erős karakterű figuráinak köszönhette, később ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét.
Jávor Pál több mint 70 filmben játszott, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Rengeteg filmdalt, filmslágert énekelt. Vele végződött a magyar némafilmgyártás (Csak egy kislány van a világon... – 1929), és vele kezdődött a magyar hangosfilmgyártás (Hyppolit, a lakáj – 1931) és a háború után meginduló „új" magyar filmgyártás (A tanítónő – 1945). Gyakran volt partnere a filmekben Karády Katalin (hét filmben játszottak együtt, legendás volt a „Karády–Jávor-páros”), de több alkotásban játszott a kor legnagyobbjaival: Szeleczky Zitával, Simor Erzsivel, Muráti Lilivel, Turay Idával és Tolnay Klárival is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!