Jancsó Elemérnek létformája volt az irodalom: művelődésünk múltjának lelkes búvára volt az ötven éve elhunyt irodalomtudós

Jancsó Elemér irodalomtudós (Marosújvár, 1905 – Kolozsvár, 1971) •  Fotó: archív

Jancsó Elemér irodalomtudós (Marosújvár, 1905 – Kolozsvár, 1971)

Fotó: archív

Oktatóként nemzedékekkel osztotta meg széles körű ismereteit, irodalom- és művelődéstörténészként gazdagította az irodalomtudományt az ötven éve elhunyt Jancsó Elemér irodalomtudós.

-- Külsős szerző --

2021. november 20., 21:192021. november 20., 21:19

Még békésnek látszó új évszázad küszöbén született Marosújváron 1905-ben. Egy évben József Attilával, akihez személyes kapcsolat fűzte. Ötven évvel ezelőtt halt meg Kolozsváron, az itteni Házsongárdi temetőben nyugszik, számos szellemi elődjének szomszédságában.

Egyéni és közösségi életeket próbára tevő, háborúk szabdalta viszonyok közepette a kultúra jelentette számára az eligazodás lehetőségét, nemegyszer a menedéket. Tudását több nemzedékkel osztotta meg; jómagam tanítványa, később kollégája lehettem a kolozsvári Bolyai, majd a Babeș–Bolyai Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén. Most mégis keresem a személyiségéhez illő szavakat: létformája volt az irodalom, a kultúra rejtett kincseinek a feltárása.

Tudós tanár volt, művelődésünk múltjának lelkes búvára, élményeinek részesévé tudta tenni hallgatóit – óráin, társalgás közben, otthoni környezetében. Jelenhez szólóan beszélt, mesélt elmúlt korok eseményeiről, íróiról, műveiről.

Ismeretei rangos szellemi műhelyekben érlelődtek: a kolozsvári Református Kollégium tanulójaként (később tanáraként), a budapesti Eötvös Kollégiumban, a párizsi Sorbonne-on, a kolozsvári egyetemen. Fiatalon résztvevője lesz az új körülmények között bontakozó irodalmunknak, véleményeket megosztó csatározásoknak (Az erdélyi magyar líra tizenöt éve, 1934; Az irodalomtörténetírás legújabb irányai, 1934; Erdély irodalmi élete 1918-tól napjainkig, 1935; Erdélyi jelleg a magyar irodalomban, doktori értekezés, 1926, gépiratban).

Reményik Sándor (akinek költészetét az elsők között értelmezte) ilyenképpen írt 1919-ben: „...a művészi tetszés az ember lelkében nem olyan izolált és független jelenség ahogyan sokan gondolják. Ellenkezőleg, nagyon sok szálból tevődik össze, keletkezési feltételei vannak, mint mindennek a világon...” Jancsó az erdélyi magyar líra másfél évtizedére visszatekintve hasonlóképpen vélekedik, fogalmazza meg ars poeticáját kortársai és önmaga számára:

Idézet
„Az erdélyi irodalomról írni ma nemcsak hasznos dolog, de sürgető kötelesség is. (...) Az irodalomtörténész feladata a ma irodalmával szemben csupán az, hogy rámutasson ne csak az egyes írókra és irányokra, de az irodalom kulturális és társadalmi vonatkozásaira is.”

Részt vesz a lezáruló Ady-életmű körüli vitákban, tervezte a magyar irodalom itteni történetének megírását, egy erdélyi irodalmi múzeum megteremtését. (Érdemes megjegyezni: sokáig méltatlanul elfeledett testvére, Jancsó Béla is bekapcsolódott ezekbe a vitákba.)

Jancsó Elemért a magyar irodalom egyik jelentős időszakának, a klasszicizmus és a romantika korának kutatójaként, egyetemi professzorként tartja számon az irodalmi köztudat. Okkal és joggal.

Mint oktató nemzedékekkel osztotta meg széles körű ismereteit, irodalom- és művelődéstörténészként gazdagította az irodalomtudományt. Irodalomtörténeti munkásságának fő területéről árulkodik az 1966-ban megjelent könyvének címe is: A felvilágosodástól a romantikáig.

Könyvének címével is jelzi, nem húzott éles határvonalat az egyes irodalmi korszakok (különösen az erdélyi) teljesítményei közé. Az irodalmi-művészeti folyamatokat, az alkotói pályákat, a műveket társadalmi-történelmi léthelyzetben, más művészetekkel kölcsönhatásban vizsgálta, értelmezte. (Természetesen nem kerülve meg az esztétikumot és az alkotó egyéniségének jelenlétét egy-egy műalkotásban). Meg is fogalmazta irodalomtörténeti módszerét: „A felvilágosodás és a romantika termékenyítő hatása így él tovább egy új írónemzedékben, a múlt hagyományai és a jelen időszerű követelései így fonódnak szervesen össze emberi sorsokban, tudósi helytállásban és maradandó értékű művekben.”

Egyetemi tankönyvét 1969-ben irodalmi szempontokat sajnos csak részben érvényesítő, inkább ideológiai elvárásokat igénylő viták szorításában jelentethette meg (A magyar irodalom a felvilágosodás korában, Bukarest, 1969).

A közvetlenül halála után – Szigeti József egyetemi tanár átfogó, az életművet szélesebb összefüggésekben elemző bevezetőjével – kiadott válogatás társadalmi közegbe ágyazva, árnyaltan tárja elénk Jancsó Elemér életművét (Irodalomtörténet és időszerűség, 1972). Ennek mintegy folytatásaként kortársai egész sorát keltette életre, Mózes Huba válogatásában (Kortársaim, 1976). Talán mondanom sem kell, mindez csupán ízelítő Jancsó Elemér több száz, jórészt folyóiratokban, lapokban, különböző kiadványokban olvasható, illetve kéziratban maradt forrásértékű írásaiból, különös gonddal összegyűjtött irodalmi levelezéséből. Ideje lenne feltérképezni kultúránk műhelyeinek megteremtését szorgalmazó működését.

Az Erdélyi Ritkaságok könyvsorozatának szerkesztőjeként közreadta régi magyar írók, személyiségek portréit, elérhetővé tette az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság iratait.

Szövegkiadásaival, az oktatást szolgáló irodalmi válogatásaival ébren tartotta – többek között – Aranka György, Bod Péter, Bölöni Farkas Sándor, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Kuncz Aladár és a kolozsvári magyar színészet örökségét. Később – mint a Román Akadémia magyar nyelvű folyóiratának, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények főszerkesztője – újabb tanulmányaival tette teljesebbé ismereteinket. Doktori dolgozatok irányításával kezdő kutatókkal kedveltette meg irodalmi múltunk feltárásának szépségeit.

Az egyetemes szellemi és művelődési törekvéseket otthoni szemmel kísérte, avatta nemzeti szükségleteink részévé. Egyik gyakran emlegetett költőnkhöz, Batsányi Jánoshoz hasonlóan, a franciaországi változásokat hazai talajba oltva képzelte el. Ezt tette akkor is, amikor élete végén – Ady költészetét csorbítani próbáló költőkkel perlekedve – az örökségünket őrző, abból építkező, a költészetünket megújító Ady Endrét mutatta fel példaként a nagy vihart kiváltó vitában. Az egykori vitacikkeit eszünkbe juttató hévvel, meggyőződéssel.

Az ismert irodalomtörténész, Bíró Ferenc ezekkel a szavakkal búcsúztatta: „Hogy az erdélyi kultúra történetének az általa elsősorban kutatott évszázadnyi területét ma olyan izgalmasnak és értékekben gazdagnak látjuk, az jelentős részben az ő tanulmányainak köszönhető”. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2020-ban doktori dolgozat készült (szerzője Molnár Ildikó) Jancsó Elemér 1944-ig terjedő irodalomtörténészi munkásságáról. Értékes könyvtárának , kéziratainak egy részét – fia, az egykori színművész Jancsó Miklós jóvoltából – az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

Kozma Dezső
irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra
2025. június 23., hétfő

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén