2007. február 05., 00:002007. február 05., 00:00
Závada Pál önmagáról,munkásságáról, műveinek születésérőlvallott: szlovák nemzetiségű családban, amagyarországi Tótkomlóson született,gyermekkorának meghatározó szerepe volt életére.Elsőgenerációs értelmiségikéntelőször ki akart törni a szülőföldjéről,tanult, olvasott, ám később visszatért, ésmunkáinak, írásainak témáit aszülővárosa életéből merítette.
Kulákprés címűszociográfiai kötete 1986-ban jelent meg, nagy sikertaratott. Szülővárosának monografikus feldolgozásaazóta több kiadást megért, annak ellenére,hogy első megjelenése után a kéziratok eltűnteka kiadóból. Závada szerint az újraírásbővítésre is alkalmat adott, így az 1991-eskiadásba már közel 150 fénykép isbelekerült az 1945–1956 közötti Tótkomlóstbemutató kötetbe. Az író úgy véli,el kellett mennie szülővárosából ahhoz,hogy azt a világnak később megmutathassa. „Haszlovákul tanultam volna, valószínűleg nemkerültem volna kapcsolatba a magyar irodalommal, és nemtudtam volna megmutatni a világnak a kisebbségi léttitkait. Nem tartom bűnnek, ha valaki a szülőföldjételhagyja, mert szerintem a nemzeti vonzalmakat sokszor ígylehet hathatósan képviselni” – mondta el Závada,hozzátéve, a Jadviga párnája címűnaplóregényének cselekményét,szereplőit is szülőföldjéről, az elmagyarosodotttótok lakta település életéről,lakóiról mintázta. A regény alapjábanvéve fikció, ám a szerző sok megtörténteseményt is beleépített, amelyek emlékeibenvagy éppen a helybéliektől kapott naplókbólmaradtak fenn. Szintén Tótkomlósrólhozott emberi sorstörténetet dolgozott fel legújabbművében, A fényképész utókoracímű regényében is, ennek alapötletéta falu központjában készült csoportképbőlmerítette.
A Törzsasztal beszélgetéseinekszövege a Várad következő számában ésannak honlapján is olvasható lesz. MárciusbanSpiró György írót, irodalomtörténészt,áprilisban Vámos Miklós írótlátják vendégül a szervezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok