Fotó: Krónika
Annak ellenére azonban, hogy ebben a részben is tobzódnak a vizuális és verbális poénok, valahogy mégsem képes hozni az első két – főleg a második – epizód színvonalát. Kevés eredeti ötlet, új szereplő bukkan föl benne, csupán az első két részben megismert karakterek történetét fűzi tovább.
A főszereplő, Shrek boldogan él nejével, Fiona hercegnővel, egy napon azonban Túl az Óperencián uralkodója megbetegszik, és halálos ágyán közli az ogréval: azt szeretné, ha ő követné a trónon. Shreknek azonban esze ágában sincs fölcserélni kedvenc mocsarát a királyi pompával, ezért aztán Szamárral és Csizmás Kandúrral az oldalán elindul megkeresni Arthur Pendragont, aki őt követi a trónutódlási sorban. Közben az életét középszerű csepűrágóként tengető Szőke Herceg egy szép napon úgy dönt, elégtételt vesz azért, amiért elhappolták előle a királyságot, és a mesék gonosz hőseinek serege élén megtámadja Túl az Óperenciát. És hogy Shrek élete még bonyolultabbá váljék, az is kiderül, hogy hamarosan apai örömök elé néz.
A látvány természetesen most is mindent visz, a számítógépek által életre keltett szereplők és tájak még valóságosabbnak tűnnek, mint a korábbi epizódokban, ez azonban csak részben feledteti azt az érzést, hogy a mozinak nem sikerül tartania a korábbi részek színvonalát. Már kevés az olyan újszerű, telitalálatnak számító poén, amelyeket a korábbiakban megszokhattunk, jórészt a régi gegeket gördítik tovább – igaz, hogy ez azért még elegendő arra, hogy az ember többször is hangosan fölnevessen a multiplex nézőterén. Az a jelenet például frenetikus, amikor a mézeskalács-emberkét halálosan megfenyegeti Hook kapitány, a szegény kis intelligens édesség előtt pedig egy percben lepereg az élete.
Mentségére szolgáljon a filmnek, hogy még ilyen körülmények között is lényegesen viccesebb és szórakoztatóbb, mint az utóbbi időkben vászonra került, élő szereplőkkel forgatott vígjátékok, illetve egyéb népszerű filmek folytatásai, mint a Pókember 3 vagy A Karib-tenger kalózainak újabb története. A fanatikus Shrek-rajongóknak talán egy pici csalódást okoz, de ettől eltekintve megtekintése minden korosztálynak – főleg az idősebbeknek – ajánlott.
Harmadik Shrek (Shrek the Third). Amerikai animációs film, 2007. Rendezte: Chris Miller. Írta: Jeffrey Price, Peter S. Seaman, Jon Zack. Zene: Harry Gregson-Williams. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.