A szervezők célja, hogy a románság és más nemzetek is ismerjék meg Adyt
Fotó: Facebook/RMDSZ
Irodalmárok, politikusok, egyházi személyiségek értékelik Ady Endre életművének jelentőségét a november közepén három Szatmár megyei helyszínen szervezendő érmindszenti zarándoklaton. A rendezvényről Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE főtanácsosa beszélt a Krónikának.
2018. november 01., 12:172018. november 01., 12:17
2018. november 01., 15:162018. november 01., 15:16
Ady Endre halálának közelgő centenáriuma jegyében rendezi meg november 16-án és 17-én tasnádi, adyfalvi és nagykárolyi társszervezőivel közösen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) az immár 29. alkalommal sorra kerülő hagyományos év végi, Kárpát-medencei kisugárzású Ady-megemlékezését: az érmindszenti zarándoklatot, amelynek címe: Száz év Ady nélkül.
Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa, a zarándoklat főszervezője megkeresésünkre elmondta, az 1877. november 22-én született és 1919. január 27-én elhunyt Ady halálának 100. évfordulója alkalmából tartják a rendezvényt, ugyanakkor a zarándoklatot hagyományosan a költő születésnapja előtti hétvégére időzítik. „A tavalyi rendezvényen az egyik előadó mondta: száz év Ady nélkül, és én kapva kaptam rajta, így az idei zarándoklatnak ez a mottója. Bár csak jövő januárban lesz a költő halálának 100. évfordulója, tudni kell, hogy Adynak két hónappal halála előtt, novemberben már nem volt teljes értékű az élete, így már novemberben is mondhatjuk: száz év Ady nélkül” – fogalmazott Muzsnay Árpád. Kifejtette, az EMKE igyekszik lehető legjobban ápolni az Ady-kultuszt Szatmár megyében. Muzsnay azt is elmondta,
November 16-án Szatmárnémetiben tartják az irodalmi tanácskozást, többek közt Bertha Zoltán debreceni, Cseke Péter kolozsvári, George Achim nagybányai, Stephan Krause lipcsei, Szekernyés János temesvári, Kasztovszky László fehérgyarmati irodalomtörténész értekezik a költő életművéről, Nagykárolyban pedig többek közt Szabó Zsolt kolozsvári irodalomtörténész. A főszervező kitért arra is, hogy Érmindszenten jelen lesz Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye általános helynöke. Muzsnay Árpád fontosnak tartotta kiemelni:
George Achimon kívül Felician Pop műfordítót, aki a román–magyar kultúrkapcsolatokból doktorált nemrég, a lipcsei irodalomtörténész pedig Ady német szemmel címmel tart előadást.
„Hiába dicsekszünk azzal, hogy Ady milyen nagy alkotó, ha más nemzetek nem értik, nem ismerik, nem tudják értékelni. Nekünk közművelődési és más szempontból is nagyon fontos, hogy megismertessük a románsággal” – fogalmazott Muzsnay Árpád.
Hozzátette, nem véletlen, hogy tavaly a román és magyar kultúra közeledésének jelképeként avatták fel az Ady–Itóka kettős szobrot: Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész Ady Endréről és Bölöniné Marchiș Otiliáról (Itókáról) készült alkotását. A kettős szobor előtt is tiszteletüket teszik a zarándoklat résztvevői november 16-án, pénteken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!