Négy szereplő, négy hang. Csutak Réka, Albert Csilla, Dimény Áron és Kántor Melinda „szólaltatta meg” Tompa Andrea Omerta című regényét
Fotó: Kiss Gábor
Rendkívül gazdag kulturális programsorozat várta a vasárnap záruló Kolozsvári Magyar Napok résztvevőit: többek közt Tompa Andrea íróval találkozhattak olvasói és negyedszer tartották meg a magyar szakot végzettek találkozóját a bölcsészkaron.
2018. augusztus 26., 16:512018. augusztus 26., 16:51
2018. augusztus 27., 15:292018. augusztus 27., 15:29
Nem volt könnyű dolga annak, aki a vasárnap záruló Kolozsvári Magyar Napok kulturális kínálatából akart választani, hiszen számtalan színvonalas, tartalmas program várta a közönséget: kiállítások, beszélgetések, irodalmi események, előadások, zenei rendezvények.
Az irodalmi események is számos érdeklődőt vonzottak, példa erre a Tompa Andrea kolozsvári születésű, Magyarországon élő író Omerta – hallgatások könyve című regénye köré szervezett esemény. A felolvasószínházi előadással egybekötött beszélgetést szombaton délután tartották az Apáczai-líceum dísztermében, ami szűkösnek bizonyult, hiszen zsúfolsásig telt a helyszín, még a nyitott ajtón keresztül is sokan hallgatták a rendezvényt.
Az RMDSZ kolozsvári szervezete volt a házigazdája az előadásnak és beszélgetésnek, amelyen az Omerta című regényt ismerhette meg vagy idézhette fel a közönség a Kolozsvári Állami Magyar Színház négy művészének hiteles tolmácsolásában, akik a sodró erejű szövegből sodró erejű felolvasó előadást teremtettek.
Az Omerta négy szereplő hangján „szólal meg”, a cselekmény az 1950-es évek elején indul, és a négy karakter beszéli el személyes sorsát a korabeli Erdélyben. Három nő (egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő) és egy rózsanemesítő férfi hangja szólal meg a könyvben, a négy szereplőt Albert Csilla, Csutak Réka, Dimény Áron és Kántor Melinda szólaltatta meg. Tompa Andrea az előadást követő beszélgetésen elmondta, bár 18 évesen költözött Magyarországra, tulajdonképpen nem tudott már új gyökereket növeszteni, így a regényeit erdélyi, kolozsvári témák, történelmi korszakok, helyszínek uralják – főleg Kolozsvár.
Az Omerta négy szereplője elég „sűrű” karakter ahhoz, hogy a fontos témák találkozzanak bennük. A kisebbség témája is hangsúlyosan jelentkezik: például a hóstáti szereplő hatványozottan kisebbséginek számít, akárcsak a ferencrendi szerzetesnő. Nyilvánvaló, hogy minden kisebbség mödógött vannak további kisebbségek, erre is rá szerettem volna világítani” – fogalmazott Tompa Andrea.
Az Omerta cselekménye az az 1950-es, 60-as évek légörébe van ágyazva, az író kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy véleménye szerint meg kell ragadni, rögzíteni azt, hogy mi miként történt a múltban, hogy felismerhessük, mi történik velünk a jelenben. „Ezek a történetek megerősíthetnek benünnket, rámutathatnak arra, hogy viszonylagos az igazság. A könyvben nincsen szerzői ítélet, így az olvasó rá van kényszerítve arra, hogy ő maga tegyen föl kérdéseket. Azt az írásmódot kerestem, ami segíti az olvasót, hogy kérdezhessen: mit csinált jól vagy rosszul a könyv hőse, mi az ára a sikernek, az önfelmetnésnek” – fogalmazott az író.
Szó esett arról is, hogy mennyiben dokumentumokon alapuló és mennyiben fikciós regény az Omerta, az író elmondása szerint arra törekszik, hogy az olvasó érezhesse: történelmi szempontból biztonságos anyagot kap kézhez. „Fontosnak tartom a hitelességet, de megengedem magamnak, hogy az irodalom eszközeivel elmozdítsam a történéseket a fikció irányába” – fogalmazott az író.
s eközben meg is kíván mutatni minden, az irodalom és a bölcsészettudományok iránt érdeklődőnek valamit abból a színvonalas szakmai munkából, ami a bölcsészkar magyar intézeteiben folyik” – mondta el megkeresésünkre Szabó Levente egyetemi tanár, szervező, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának tudományos ügyekért felelős dékánhelyettese, magyar közösségének vezetője.
A magyar szakosok találkozóját immár negyedszerre szervezték meg a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt, a rendezvényt Egyed Emese egyetemi tanár, irodalomtörténész indította és szervezte korábban.
s lehetőségeink szerint mindig van valami különleges művészeti vagy másfajta esemény is: ilyen meghívottak voltak a tavaly Orbán Jolán, Fekete Vince, Lövétei Lázár László, illetve Boros Misi és Bogányi Gergely, az idén pedig Hermann Zoltán, Székely Csaba, Szilágyi Zsófia és Tompa Andrea, akik kedvesen igent mondtak a felkérésünkre” – fogalmazott a szervező.
Mint kifejtette, ide illeszkedett, hogy megnyitották a bölcsészkar törénelmi műemlék épületét a magyar napokon és művészettörténész kalauzolt a Marianumban minden kedves érdeklődőt. „Ehhez csatlakozik mindig egy olyan szombat délelőtt, amikor közösségünk tagjai ajánlanak szakmai előadásokat: az idén is remek kollégák nyelvészeti, irodalmár és néprajzos előadására ülhetett be a szép számú érdeklődő közönség” – tette hozzá Szabó Levente.
Levelek című művében Kazinczy Ferenc is ír a portréfestés fölöttébb szükséges voltáról, egyebek mellett ez is jelzi, hogy a 18. században mekkora jelentőséget tulajdonítottak ennek a műfajnak – mondta Alexandra Sârbu művészettörténész.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!