Wesselényi Miklós¬né Cserei Heléna, ifj. Franz Neuhauser alkotása
Fotó: Nánó Csaba
Levelek című művében Kazinczy Ferenc is ír a portréfestés fölöttébb szükséges voltáról, egyebek mellett ez is jelzi, hogy a 18. században mekkora jelentőséget tulajdonítottak ennek a műfajnak – mondta Alexandra Sârbu művészettörténész az Arisztokrata portrék a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében címmel meghirdetett tárlat bemutatásán.
2018. augusztus 25., 18:442018. augusztus 25., 18:44
A Kolozsvári Magyar Napok keretében megnyílt kiállítás
A tájképek és csendéletek mellett a barokk korban Erdélyben is népszerű volt – elsősorban az arisztokrácia körében – portrék megrendelése a kor népszerű festőitől. Igaz, a művészek sok esetben ismeretlenek maradtak az utókor számára, de a mostani kiállításon is láthattunk alkotást például idősebb és ifjabb Franz Neuhausertől, akiknek neve ma is jól cseng a művészetkedvelők körében.
Nyilván ezek az alkotások akár korabeli fényképeknek is felfoghatók, bár egy-egy arckép jóval többet mond el modelljéről, mint pusztán azt, hogyan nézett ki tulajdonosa. Hiszen a festményre az alkotó becsempészte adott esetben a környezetet, különféle tárgyakkal emelte ki a modell tulajdonságait (a könyv például a műveltséget jelentette), ily módon az alkotás egyben jellemrajz is lett. A jól képzett festők bizonyos szabályokat követtek, a megrendelő arca például minden esetben kiemelkedik az összképből. A korabeli művészeknek egy-egy portré elkészítése egyben egyfajta vizsgának is számított, hogy kivívják kortársaik elismerését.
A barokk kor jellemzői – pompa, elegancia, nagyzás – a festményeken is megjelenik. A művek nem csak az ábrázolt személy jellemvonásait őrizték meg, hanem bemutatták megrendelőjének társadalmi rangját, érdeklődési körét, beállítottságát is.
Az ábrázolt személy általában megszokott környezetében látható, bútoroktól, drapériáktól körülvéve, de nem ritka az sem, hogy a hátteret a természet jelenti. Utóbbi megjelenítési formának egyik nagyszerű példája a tárlaton is kiállított, ifjabb Franz Neuhauser által festett portré, amely Wesselényi Miklósné Cserei Helénát ábrázolja, háttérben a Wesselényik zsibói kastélyával. A mű 1799-ben született, ebben a periódusban az osztrák származású festő a zsibói kastély enteriőrjének freskóin dolgozott, ily módon kapta a bárónő portréjának elkészítésére a megrendelést – tudtuk meg Alexandra Sârbu művészettörténésztől. Az alkotáson a bécsi késő barokk és rokokó hatás érződik,
A tárlaton látható tíz festmény közül egy minősül egyféle kakukktojásnak: fő helyen látható idősebb Franz Neuhauser alkotása, amely a marosújvári Teleki-Mikes kastélyt és annak környezetét ábrázolja. Ám ennek a festmények az elhelyezése a portrék mellett nem véletlen: tematikájában összefügg az erdélyi arisztokráciával, ugyanakkor egyfajta átmenetet képez a barokk tájkép-és portréfestés divatja között.
A kolozsvári Szépművészeti Múzeum nagyjából három évvel ezelőtt hirdette meg azon szándékát, miszerint nyitni kíván a közönség, és a különféle korosztályú és érdeklődésű látogatók felé, és egy olyan térként kíván működni, ahol több kultúra találkozhat – jelentette ki Alexandra Sârbu muzeológus. Ezt a szándékot követi a mostani kiállítás is, ahol magyar arisztokraták arcmásai láthatók többnyire külföldről Erdélybe elszármazott művészek munkája nyomán.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
szóljon hozzá!