Fotó: Biró István
Magánéleti mélyponton voltak az alkotók, amikor tavaly év elején elkészítették az Erdélyben is nagy sikert aratott, Ernelláék Farkaséknál című színdarabot – többek között erről beszélt a múlt csütörtökön kezdődött és vasárnapig tartó kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében szombaton szervezett közönségtalálkozón Hajdu Szabolcs rendező, főszereplő.
Mint rámutatott, rövid időn belül több közeli barátjuk, illetve munkatársuk lett öngyilkos, az Ernelláék Farkasékkal című előadással pedig olyan színdarabot akartak létrehozni, amilyet életük azon nehéz időszakában maguk is látni szerettek volna.
Didaktikai szándék nélkül
Török-Illyés Orsolya, a darab másik főszereplője úgy fogalmazott, a projekttel tulajdonképpen saját hajuknál fogva húzták ki magukat a mocsárból. Hajdu Szabolcs arra is kitért, nem didaktikai szándék vezérelte őket, hanem azt szeretnék, hogy a nézők – mint maguk az alkotók – az előadás, illetve az ez alapján készült film hatására számukra fontos kérdéseket tegyenek fel. A rendező ugyanakkor azt is megosztotta a közönséggel, az azonos címmel forgatott film teszt is volt, kiderült ugyanis, hogy mi történik egy olyan alkotással, amelyet állami támogatás nélkül készítenek el.
Hajdu komoly bírálatot fogalmazott meg a magyar filmek külföldi népszerűsítésével foglalkozó Magyar Filmunió kapcsán, mint rámutatott: annak ellenére, hogy az Ernelláék Farkaséknál számos európai filmfesztiválon elnyerte a legfőbb díjakat, továbbra sem szerepel az állami szervezet csomagjában. „Ezzel jár együtt a függetlenség most Magyarországon\" – fogalmazott a rendező, aki a szakma szolidaritását is hiányolta. Az Ernelláék Farkaséknál című előadást pénteken mutatták be a kolozsvári Tranzit Házban, a szereplők pedig több ponton a helyszínhez adaptálták a szöveget, az Ernellát alakító Sárosdi Lilla például az ablakon kinézve megjegyezte: „Nem semmi, hogy az ablak a folyóra néz\".
Lear király a vonatsínen
Rendhagyó előadáshelyszínen, a Remarul vagongyár fogvacogtató hidegében mutatta be szombaton a fesztivál keretében a nagyváradi Mária királyné Színház Az éjszaka szívében – Lear epizód című produkcióját. A Shakespeare drámáján alapuló előadás szövegét a rendező, Gavriil Pinte írta George Banu román származású, Párizsban élő neves színházi szakember és Monique Borie szövegeinek felhasználásával.
Az elme éjszakájáról, a kiúttalan bolyongásokról, az értelemtől és szeretettől mindinkább eltávolodó világról szóló történetet az elhagyatott gyár óriási, kongó terében kialakított, egyszerre zárt és nyitott színházi térben, egy vonatsínen keltette életre a nagyváradi társulat. Ahogyan George Banu fogalmazott a sokarcú sötétség képzetét alapul vevő előadásról, a színház a sötétségből támadó félelmekkel harcol, egyfajta menedék a fénytelenségből előbukkanó rémület ellen. „Azért játszunk, hogy megváltást nyerjünk” – fogalmazott a színházi gondolkodó a produkció kapcsán. A sínen mintha soha nem érne véget az utazás: a shakespeare-i gyűlölet, hitetlenség, szeretethiány, ármány, száműzetés, elidegenedés és gyilkosság állomásai között különféle alkalmatosságokon, gyalogszerrel, vagy mezítláb haladnak ide-oda a hősök, akik a vaksötét éjszakában keresik a megváltás felé vezető utat.
A vasárnapig tartó Interferenciák gőzerővel folytatódik: hétfőn Bodó Viktor rendezésében, a budapesti Katona József Színház társulatának előadásában látható Gogol Egy őrült naplója című színdarabja, a Luxemburgi Nemzeti Színház pedig Eugėne Ionesco Rinocéroszok című drámáját mutatja be. Az érdeklődőket ugyanakkor nemcsak előadásokra várják: ugyancsak hétfőn, a TIFF Házban mutatják be Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának Egy rendező életművéből című albumát, kedden este pedig a Tranzit Házban a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című film zenekara koncertezik.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.