Josse Lieferinxe: Szent Sebestyén közbenjárása a pestises betegekért (1497 körül)
Fotó: Josse Lieferinxe festmény
A középkortól a jelenkorig találnak változatos témájú műveket a magyar és az egyetemes történet iránt érdeklődők egyaránt a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet honlapján. Az oldalon teljes egészében elérhetővé tett kötetek számát folyamatosan frissítik.
2020. április 08., 12:422020. április 08., 12:42
2020. április 08., 12:482020. április 08., 12:48
Több mint harminc kötetet, valamint folyóiratokat, ismeretterjesztő filmet és nemzetközi projektek anyagait tette elérhetővé online a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI ).
Az intézet munkatársai a járványhelyzet miatt segíteni szeretnék a kutatókat, egyetemistákat, tanárokat, diákokat és mindenkit, aki érdeklődik a történelem iránt – közölte az intézmény az MTI-vel. Mint írták, az intézet honlapján teljes egészében elérhetővé tett kötetek száma folyamatosan frissül.
A szerzők, szerkesztők között van többek között Balogh Margit, Berend T. Iván, Csukovits Enikő, Demeter Gábor, Fodor Pál, Kecskés D. Gusztáv, Kosáry Domokos, Pók Attila, Sudár Balázs, Tringli István és Zsoldos Attila. A Történettudományi Intézet folyóiratai – a Világtörténet, a Történelmi Szemle és a Hungarian Historical Review – is elérhetőek az intézet honlapján.
A BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport és a FilmEver Stúdió online oktatási célra felajánlotta az oktatási hivatalnak a magyar Szent Koronáról szóló ismeretterjesztő filmet. A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című, Bárány Krisztián és Bárány Dániel rendezésében 2016-ban készült 65 perces alkotás az oktatási hivatal honlapján érhető el.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének égisze alatt indították el az intézet tudományos főmunkatársa, Fónagy Zoltán történész által szerkesztett A hétköznapi élet története című blogot (Mindennapoktörténete.blog.hu). A blogon új sorozat indult, amely a járványok történetével foglalkozik. Amint a honlapon olvasható,
A sorozat első írását, amelynek címe „A század lelkiismerete” – Kolerajárványok a 19. században, Fónagy Zoltán jegyzi. A 19. század első felében felbukkant kolera volt az első járvány, amely a modern közegészségügy felügyelete alá került, sőt a nemzetállamok egészségügyi intézményrendszerének a létrehozásához éppen a ragály adott hathatós ösztönzést. Pestis, fekete himlő, kolera, spanyolnátha – a járványok végigkísérték, sőt olykor alakították az emberiség történelmét.
A járványok története számos, a mostani helyzetben is felmerülő kérdést vet fel. Milyen rövid és hosszú távú hatással voltak a népesedésre, a gazdaságra vagy éppen a társadalmi rendre? Milyen egyéni és közösségi stratégiákat alkalmaztak a védekezésre? Milyen mentalitás jellemezte a vészhelyzetekben a különböző korok emberét? Lehet-e összefüggést találni járványok megjelenése és ökológiai változások között? Milyen civilizációs vívmányokat „köszönhetünk” a nagy járványoknak? Milyen nyomokat hagytak a nagy ragályos betegségek a kollektív emlékezetben, az irodalomban vagy a képzőművészetben? A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének égisze alatt indított, de máshol dolgozó történészek előtt is nyitva álló sorozat a fenti kérdésekre keres válaszokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás