Torz testben torz hataloméhség. III. Richárd alakját kiválóan formálja meg Nagy Csongor Zsolt a szatmári előadásban
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
Bár nem lehetett egyszerű feladat, kitűnőre vizsgázik a szatmárnémeti Harag György Társulat csapata Albu István rendezővel és Nagy Csongor Zsolt színművésszel az élen. Shakespeare talán legismertebb, a gátlástalan, lelkiismeret nélküli hatalomvágyról szóló királydrámáját állították színpadra. A III. Richárd az 1970-es évek ikonikus rockmuzsikájával látható-hallható, a drámai cselekménybe szervesen beépített élőzenét a Harag György Társulat színészzenekara adja elő.
2025. január 24., 19:162025. január 24., 19:16
2025. január 24., 19:202025. január 24., 19:20
Nagy fába vágta a fejszéjét a szatmárnémeti Harag György Társulat: Shakespeare talán legismertebb, a gátlástalan, véres hatalomvágyról és bűnhődésről szóló királydrámáját, a III. Richárdot állították színpadra az 1970-es évek ikonikus rockmuzsikájával, a drámai cselekménybe beépített élőzenével.
Három szintes állványzaton játszódik a III. Richárd cselekménye
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
Nagy Csongor Zsolt kiválóan alakít
Sejthető, hogy nagyon sok minden kell ahhoz, hogy egy színházi előadás „jól működjön”, azaz hogy hasson, felemeljen, megnevettessen, elborzasszon – magyarán valamilyen módon magával ragadja, magával vigye a néző lelkét. Hátha még olyan többletfeladatot tűz ki maga elé a rendező és a csapat, hogy egyszersmind minőségi nívón szólaltassa meg a Riders on the Storm, a People Are Strange vagy a When The Music's Over című rock-klasszisokat. Egyébként nem előzménytelen a rendező és a társulat ilyen fajta együttműködése: nemrég a Woyzeck című előadást láthatta a közönség a színészek által megszólaltatott metál zenével,
Anna szerepében Budizsa Evelyn, III. Richárd szerepében Nagy Csongor Zsolt
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
A szatmári előadást létrehozó csapat ez alkalommal talán még inkább kitűnőre vizsgázik: a néző egyrészt az Anglia trónjára törő zsarnok paraboláját is megkapja nagyszerű színházi nyelvezetbe öltöztetve, másrészt olyan magas szintű zenei élményben lehet része, amely szerves egységet alkot a produkció egészével. Ebben az előadásban nem is választható szét tulajdonképpen a zenei és színházi nyelv: a kettő összeszövődik, felerősítik egymást, szépen harmonizálnak.
A gyilkosok szerepében balról Orbán Zsolt, jobbról Bodea Gál Tibor, középen Diószegi Attila és a trónt jelképező illemhely
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
Elismerésre méltó teljesítményt nyújt a szatmári színészzenekar
A trónra törő Richárd, aki szövetségeseit és riválisait egyaránt kezében tartja, nem retten vissza a testvérgyilkosságtól, sőt, ártatlan gyermekek – saját unokaöccsei – vérének kioltásától sem, ha azok veszélyeztetik hatalmát. A torz testű zsarnok pedig „vándor” lesz egy számára immár megkerülhetetlen és végzetes úton, a néző pedig nyomon követheti ezt a sorsszerű, könyörtelen utat.
Moldován Blanka Margit, VI. Henrik király özvegye szerepében. Moldován Blanka énekel és billentyűkön is játszik az előadásban
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
akinek egyébként az utóbbi években is számos ragyogó alakítását láthatta a szatmári színház közönsége (csak két példa a közelmúltból: Nagy Romulus – amelyről itt írtunk, valamint Woyzeck). Pazar színészi játéka és hasonlóképpen impozáns énekhangja válik az előadás magas minőségének egyik legfontosabb feltételévé. A zenei anyag egyébként sok ponton tovább viszi, kibontja az adott jelenet drámaiságát, aláhúzza és hangsúlyosabbá teszi a főszereplő lelki vívódásait, a legendás amerikai rockzenekar, a The Doors egyes szövegei és zenei megoldásai pedig kiválóan alkalmasak a halálközelség atmoszférájának megteremtésére.
Nagy Csongor Zsolt, a „frontember” énekel és basszusgitáron is játszik a színházi koncert-showban
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
Nagy Csongor Zsolt (ének, basszusgitár), Budizsa Evelyn (ének, hegedű), Erdei Máté (basszusgitár), Péter Attila Zsolt (szólógitár), Orbán Zsolt (dobok), Moldován Blanka (ének, billentyűk), Rappert-Vencz Stella (ének, billentyűk) Szabó János Szilárd (szaxofon, dobok), Bodea Gál Tibor (trombita).
Időről-időre egyre aktuálisabb az üzenet
Amint az előadás ismertetőjében szerepel, Shakespeare alkotói zsenijének örök érvényű lenyomata az idővel nemhogy kopna, hiszen időről időre egyre aktuálisabb mindaz, amit az egyetemes dráma- és színháztörténelem halhatatlan óriása a hatalom és zsarnokság működéséről, az emberi kegyetlenség és sérülékenység örök dialektikájáról, végső soron magáról az emberről tanít nekünk.
Erzsébet fiatalabb fiát alakítja, valamint szaxofonon és dobokon is játszik Szabó János Szilárd
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
Ez valóban így van, de
„Elidegenítés” és színészi játék
Shakespeare darabját Vecsei H. Miklós átiratában vitte színpadra a szatmári társulat. Az előadás szövegkönyvének alapját Vecsei H. Miklós (újra)fordítása képezi, amelyet Vas István közismert, klasszicizálóbb fordításának részleteivel és saját szövegekkel egészítettek ki az alkotók, a shakespeare-i világ klasszikus, költői dimenzióját nyelvezetében és formájában is kortárs színpadi adaptációba emelve át, nem ritkán humorral fűszerezve a tragédia komor világát. Ez az átirat deklaráltan „elidegeníti” Bárd eredeti darabját. Egy három fős női kar kapja az „elidegenítők” szerepét, akiknek feladata valamiképpen áthidalni, feloldani a mai néző és az eredeti Shakespeare-darab között feszülő távolságokat.
Erzsébet szerepében Rappert-Vencz Stella
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
A kar tagjai – a nagyszerű színészi játékot felmutató Keresztes Ágnes, Bogár Barbara és Bándi Johanna – mintegy magukat is kigúnyolják abban a „magyarázó” folyamatban, amelynek célja és egyben eszköze az irónia. Egyébként az előadásnak kivétel mindenik szereplője a helyzet magaslatán áll. Kiemelendőek a női alakítások is, ilyen az Erzsébetet játszó Rappert-Vencz Stella, Anna szerepében a már megszokott módon ragyogóan teljesítő fiatal színésznő, Budizsa Evelyn, de a Margitot erőteljesen játszó Moldován Blanka vagy az Erzsébet lányát alakító Sosovicza Anna is kiváló.
Budizsa Evelyn és Nagy Csongor Zsolt
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
és természetesen ez elmondható a férfi színészekről is: Diószegi Attila, Nagy Orbán, Gaál Gyula, Frumen Gergő, Erdei Máté, Poszet Nándor, Szabó János Szilárd, Péter Attila Zsolt, Varga Sándor, Bodea Gál Tibor, Orbán Zsolt.
Porcelán vécécsésze mint királyi trón
Az összképhez nagy mértékben hozzájárul a Márton Erika tervezte díszlet- és jelmezvilág. Egy három „emeletből” álló, piros állványzaton játszódnak a történések: vannak jelenetek, amik a harmadik szint magasságában, mások a második szinten, és bizonyos történések a „földszinten”.
Az Edwardot és Györgyöt is alakító Diószegi Attila, valamint Péter Attila Zsolt, aki szólógitáron játszik és Brakenburyt is alakítja
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
A látvány így nem korlátozódik „klasszikus”, „frontális” térbeliségre, hanem mintegy „vertikálisan”, a magasba emelkedően segíti kibontakozni az összetett történéseket. Több díszletelem is kimondottan telitalálat: ilyen a korlátlanságra törő, gátlástalan hatalomvágy fölött „mond ítéletet” az állványzat középső szintjén és annak is a közepén elhelyezett porcelán vécécsésze, amely a trónt jelképezi. Ez a vécé-trón lesz egyébként az az üreg, ahová a meggyilkolt Hastings (Frumen Gergő) levágott feje gurul.
Egyszerű vonalú, ugyanakkor letisztult „fénymotívumok” is megjelennek: ilyenek például a fellegek
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
Figyelemre méltó az a jelenet is, amikor a néppel választatja meg magát királynak III. Richárd –
amely ebben a megközelítésben annyira groteszkké válik, hogy akár nevethetünk is rajta. Közben meg nem csorbul a shakespeare-i összetett gondolatvilág, az irónia pedig olyan fénybe helyezi a történéseket, hogy bár abszurdnak tűnik fel sok minden, egyszersmind meg is rendít. A díszletelemek közül kiemelendőek az egyszerű vonalú, ugyanakkor letisztult „fénymotívumok”, amelyek a magasban, ugyanakkor a háttérben jelennek meg: a Richárd áldozatait jelképező keresztek, majd a fellegek, a hatalmas korona vagy a várkastély.
Bogár Barbara az egyik „elidegenítő” szerepében
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
„This is the End” – párbaj a láthatatlanul kísértő démonokkal
A riválisainak gyermekeit kiirtó Richárd fölött felhők jelennek meg, a királydráma pedig elmozdul a hatalomért vívott általános harc rendszereken és és korszakokon átívelő parabolája irányába. Ezt a harcot az előadás szatirikus fényben tünteti fel, úgyhogy a néző akár nevethet is azon, hogy a hatalom természete mennyire visszás és és abszurd tud lenni.
III. Richárd, valamint a három tagú női kar – Bándi Johanna, Bogár Barbara, Keresztes Ágnes
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
A rendező – és a főszereplőt játszó Nagy Csongor Zsolt – visszafogottan, sallangmentesen, a túlzásoktól óvakodva fejezi be az előadást:
című The Doors-klasszikus, Nagy Csongor Zsolt pazar előadásában.
A III. Richárdot alakító Nagy Csongor Zsoltnak az énekhangja is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a koncert-show magas minőséget képvisel
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
A drámai cselekménybe beépített élőzene különleges előadásélményt, valódi koncert-show-t kínál a nézők számára – ígéri a produkció ismertetője. A szatmári III. Richárd azonban ennél is többet nyújt a nézőnek: magas színvonalú színházi és egyszersmind zenei nyelven szólaltatja meg 2025-ben a reneszánsz zseni örök érvényű üzenetét a hatalom természetéről. Csak remélni tudjuk, hogy ezt az előadást nemcsak a szatmári közönség és egyes fesztiválok közönsége tekintheti meg, hanem lehetőség nyílik más helyszínekre is elvinni. (Január 20-án a Nagyváradon szervezett MAFESZT közönsége tekinthette meg.) Az az érzésünk, bárhol, bármikor örülnének a nézők ennek az előadásnak.
Király papírkoronával. Edward és György szerepében Diószegi Attila
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
„Országomat egy lóért” – a gátlástalanul hatalomra törő Richárdnak (Nagy Csongor Zsolt) szükségszerűen el kell buknia
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
Hastings királyi főkamarás szerepében Frumen Gergő
Fotó: Jäger Tibor/ Harag György Társulat
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Szerb Antalról szóló zenés irodalmi estet mutat be Szatmárnémetiben Prieger Zsolt, az Anima Sound System együttes vezetője és Magyar Bori népdalénekes a Magyar Kultúra Hete programsorozat részeként.
Jacques Audiard Emilia Pérez című, spanyol nyelvű musicalje kapta a legtöbb, 13 jelölést csütörtökön Los Angelesben az amerikai filmakadémia díjaira. Idén ismét van magyar jelölt: A brutalista című film vágója, Jancsó Dávid is esélyes az Oscarra.
Az első erdélyi nyomtatvány, egy 1525-ben készült nagyszebeni falinaptár története tárul fel a Teleki-Bolyai Könyvtárban rendezett minikiállításon, mely február 7-éig tekinthető meg.
Fotókiállítás nyílik a nagyváradi Aachavas Rheim Zsinagógában a holokauszt nemzetközi emléknapján – közölte a szervező Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány (Oradea Heritage).
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás kori Kárpát-medencéből, a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó leletet a feltáráskor férfinak vélték.
A Giuseppe Verdi Álarcosbál című művéből készült produkciót láthatja újra a Kolozsvári Magyar Opera közönsége – közölte a társulat. Az Álarcosbál című előadásban először lép színpadra Amélia szerepében Egyed Apollónia énekművész.
Az aradi Kölcsey Egyesület szerda este, a magyar kultúra napján adta át a 2024-es Kölcsey-díjat Nagy István fizikatanárnak, művelődésszervezőnek, volt pécskai alpolgármesternek az aradi magyarság érdekében végzett önzetlen és fáradhatatlan munkájáért.
Alapításának 150. évfordulóját számos jelentős eseménnyel ünnepli idén Erdély egyik legrégebbi közgyűjteménye, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum.
Temesvár két legnagyobb múltú kisebbségi színháza, az Állami Német Színház és a Csiky Gergely Állami Magyar Színház kivételes minifesztiválra hívja közönségét.
Az Arany Medve-díjas román rendező, Radu Jude legújabb alkotása, a Continental '25 is versenybe száll a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíjáért.
szóljon hozzá!