2009. június 30., 10:032009. június 30., 10:03
A 130 éve született Móricz Zsigmond tiszteletére tartott kétnapos megemlékezés nyitónapján, szombaton a Szatmár Megyei Múzeum előadótermében Móricz Zsigmond és a szülőföld címmel tartottak irodalmi eszmecserét, amelyet Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke, a rendezvény ötletgazdája nyitott meg. Az egész napos tanácskozáson hazai és magyarországi irodalmárok, gondolkodók értekeztek Móricz Zsigmond szülőföldhöz, valamint a szatmári tájhoz fűződő viszonyáról. Az előadások szünetében Hegyi Katalin, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa Életem regénye címmel Móricz Zsigmond életét és munkásságát ismertető kiállítást nyitott meg. A tárlat érdekessége az a fotográfia volt, amely Móricz szülőházát ábrázolja. Az ötvenes évek óta a köztudatban ugyanis az a tévhit él, hogy az író nagy szegénységben, egyszerű Tisza menti szalmafedeles parasztházban jött világra. A Hegyi által megtalált kép megdönti ezt az elméletet. Az érdeklődők az alkalmi tárlat darabjai között Móricz 1919-ben írt, A kommunizmus után című naplóját is megtekinthették, csakúgy, mint az író kamaszkori naplóját, a Fehér könyvet. Az író 14 éves korában írt könyvecskéjében található egyébként legelső elbeszélése, a Karácson estéje. A szombati nap díszvendége Móricz Imre közgazdász-mérnök, az író fogadott fia, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke volt.
Az előadók, valamint Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselői vasárnap Tiszacsécsére látogattak, Móricz szülőfalujába. Csehi Árpád, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke csécsei köszöntőjében a határon átívelő együttműködés fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy a jelenlegi helyzetben az író meglátásai ismét időszerűek. „Százharminc évvel Móricz születése után, egy olyan korban, amelynek legégetőbb problémái szorosan kapcsolódnak az 1930-as állapotokhoz, a Móricz-korabeli vezetők által elkövetett hibákat újra elkövetni megbocsáthatatlan bűn lenne” – fogalmazott a szatmárnémeti politikus. Tiszacsécsén Bölcskei Gusztáv debreceni református püspök, a Református Zsinat elnöke hirdetett igét, majd az ünneplők a szülőház kertjében álló Móricz-szobor előtt róhatták le tiszteletüket.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.