2007. március 23., 00:002007. március 23., 00:00
Az I. Erzsébetet alakítóFábián Enikő a marosvásárhelyiszínművészeti főiskola elvégzése ótaa Szigligeti-társulat tagja. Pályafutása alattszámtalan előadásban játszott, a Lola Blaufőszerepével a nagyváradi Rövid drámahetének első díját kapta meg, egy cigányzenekarénekeseként bejárta Észak-Amerikát,Hollywoodban is fellépett. A filmekkel állandókapcsolatban van: a nagyváradi szinkronstúdióbanis dolgozik, több világhírű film főszereplőjének„kölcsönzi” hangját.
„Foster darabja az elmúlt félévszázad egyik legkülönösebb színműve,a maga nemében jelentős kísérlet a történelemmásfajta megközelítésére ésegy sajátos színpadi formanyelv kialakítására”– mondta az I. Erzsébetről a rendező. A darab színháza színházban, ugyanis a nézők azt követhetiknyomon, hogy egy mai társulat hogyan helyezkedik bele egyErzsébet-kori társulat szerepébe, amely az I.Erzsébetet próbálja, és a nevezetes angolkirálynő udvarát kívánja megjeleníteni.A történet nemcsak a Szent-Bertalan-éjitömegmészárlásról vagy a spanyolhajóhad legyőzéséről szól, egy adottponton ugyanis a „valódi” Erzsébet is színrelép. „Az előadás megidézi a színházmindenkori sorsát, kiszolgáltatottságát,s ugyanakkor legyőzhetetlenségét. Annak a varázsnaka megélését, amely a folyamatosan válsággalküszködő színházművészetet mégisörök életűvé teszi. Ez a tematikai vonulatteszi ma is aktuálissá a művet, ezért kell újraés újra elővenni, játszani” – tette hozzáa rendező. A főbb szerepekben Fábián Enikőn kívültöbbek között Firtos Editet, Kovács Enikőt,Fodor Rékát, Dobos Imrét, Kardos M. Róbertet,ifj. Kovács Leventét, Dimény Leventét,Meleg Vilmost és Csatlós Lórántotláthatja a közönség. A díszleteket ésjelmezeket Bölöni Vilmos tervezte.
Az I. Erzsébet szerzőjének,Paul Foster amerikai írónak 1961-ben kezdődött apályafutása a New York-i La MaMa KísérletiSzínház megalapításával. Akávézóként bejegyzett helyiség azévek során markáns színházzánőtte ki magát. Foster 15 évig vezette az intézményt,az azóta klaszszikussá érett darabjait ittmutatták be először. Több színművétBudapesten és Bukarestben is műsorra tűzték.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.