Fotó: Biró István
Szilágyi Domokos Öregek könyve című hosszúversének színházi adaptációját mutatja be szombaton 20 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a stúdiótermi előadást Mihaela Panainte rendezi, Dimény Áron és Sinkó Ferenc játszik benne.
2016. május 04., 19:312016. május 04., 19:31
Visky András, a színház művészeti vezetője az előadást beharangozó szerdai sajtótájékoztatón elmondta: amikor 1976-ban megjelent Szilágyi Domokos 699 soros verse Plugor Sándor illusztrációival, az már önmagában is egy irodalmi esemény volt. Mint mondta, ez akkor is igaz, ha később kiderült, Szilágyi is a kommunista rezsim kollaboránsai közé tartozott – a rendszer nyomása alatt élő költő végül a Hója-erdőben lett öngyilkos 1976 novemberében.
Mihaela Panainte a sajtótájékoztatón elmondta: ismeri Szilágyi Domokos múltját, de nem ez foglalkoztatta a munka során, kizárólag a verset igyekezett megérteni, elemezni. Mint részletezte: először öt évvel ezelőtt olvasta fel neki az Öregek könyvét az egyik barátja, bár akkor még nem értette a magyar szöveget, Plugor Sándor illusztrációi mégis arra sarkallták, hogy megpróbálja színre vinni a művet egy miskolci színész segítségével az Ecsetgyárban.
A rendezőt a vers zeneisége ragadta meg, az elmúlás témája pedig már amúgy is régóta foglalkoztatta. Hozzáfűzte: örül neki, hogy a magyar színház elfogadta a projektjét, ugyanakkor az elején attól tartott, hogy az állami társulatban dolgozó színészek nem lesznek hajlandók részt venni az ő színházi kísérletében, ehhez képest viszont kellemesen csalódott. Kifejtette: a vers szövegét az előadásban úgy kezelik, mintha próza lenne.
Carmencita Brojboiu, a díszlet tervezője ugyanakkor elmondta, egy olyan teret igyekezett kialakítani, „amelyben az öregek átjuthatnak a túlvilágra”. Az előadás koreográfiáját Györgyjakab Enikő színművész jegyzi, aki bevallotta: néha kínosan érezte magát, amiatt, hogy ő mondta meg színész kollégáinak, hogy hogyan mozogjanak. A koreográfián az utolsó simításokat Yves Marc végezte, míg a darabban látható maszkok Varga-Járó Ilona munkáját dicsérik.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!