Egyedi kulturális értékeket kínált a hiánypótló Kolozsvári Zsidó Napok

Hiánypótlónak bizonyul, erőteljes lelki igényt elégít ki a Kolozsvári Zsidó Napok, amelynek hetedik kiadása vasárnap este zárult – fejtette ki a Krónika megkeresésére a budapesti Deák Andrea, aki a kezdetektől szervezi az eseménysorozatot. A koronavírus-járvány miatt két évig nem lehetett megtartani a nagy népszerűségnek örvendő kulturális rendezvényt, amely a zsidó hagyomány kincseit idézi fel. Több különleges koncerttel, történelmi sétákkal, irodalmi és gasztronómiai eseményekkel, valamint liturgikus dalokkal és imákkal várta közönségét a négynapos eseménysorozat.

Deák Andrea elmondta, izgultak, hogy két év kihagyás után vissza tudjak-e csábítani a közönséget, amelynek tagjait 2019-ig sikerrel tudták megszólítani. „Hála istennek, nagyon-nagyon sokan jöttek el az eseményekre, nyolcvan-kilencven évesek éppúgy, mint huszonévesek. Van egy »törzsgárdának« tekinthető réteg, ők mindenik eseményünkön jelen voltak, vannak köztük idősek és fiatalok egyaránt” – fejtette ki a szervező.

Hozzátette, a Kolozsvári Zsidó Napok mindenik eseménye telt házas volt, majd felidézte, Schwartz Róbert, a zsidó hitközség elnöke kiemelte a megnyitón, hogy ez a program volt az első nyilvános, hivatalos program a felújított zsinagógában.

„Nagyon megható volt számunkra, hogy pont a zsidó napokon kultúrával »avathattuk« fel ilyen módon a zsinagógát, ahol két rendezvényt is tartottunk: mindkettőn rengeteg volt az érdeklődő, olyannyira, hogy a karzatokat is meg kellett nyitni gyorsan. A helyiek azt mondták, hogy ennyi embert még nem láttak a zsinagógában az elmúlt ötven évben” – fejtette ki Deák Andrea.

Arról is beszélt, hogy különleges programjai voltak az idei kiadásnak a Házsongárdi temetőben tartott zenés, irodalmi kulturális séták, a közönség a sírkert zsidó temető részébe is ellátogatott

– ez is megható esemény volt, amely iránt rengetegen érdeklődtek.

„Nagyon különlegesnek számított, hogy zenével, fúvósokkal tartottuk a sétát, Laczkó Vass Róbert színművész volt az »irodalmi« felelős, és Sipos Dávid kalauzolta a zsidó történelmi sétán a sírok közt a résztvevőket. „A visszajelzések is arra ösztönöznek bennünket, hogy mindenképpen folytatjuk a jövőben a zsidó napok szervezését, reméljük, nem lesz sorscsapás, járvány, háború, és jövőre is meg tudjuk tartani. Bízunk a folytatásban, hiszen rengeteg ötlet, terv megfogalmazódott már a jövő évre vonatkozóan. Többször is meghatódtam, azt tapasztalva, hogy mennyire szeretik az emberek ezt a rendezvényt” – mondta el Deák Andrea.

Kérdésünkre arra is kitért, hogy román ajkúak közül is sokan érdeklődtek a zsidó napok iránt, őket leginkább a zenei programokkal lehetett megszólítani, és erre a jövőben is odafigyelnek.

A gasztronómia is helyet kapott a programban: a Mit esztek otthon, Mannát? című kötetet mutatták be, és beszélgetést tartottak zsidó irodalomról, gasztronómiáról Rubin Eszter íróval, a Szépírók Társaságának tagjával.„A jövőben szeretnénk igazi, főzős gasztronómiai programot is, például szombatfogadást zenével, Budapestről érkező gasztroszakembert vonnánk be, és helyieket is, akik ismerik a régi zsidó recepteket” – ecsetelte Deák Andrea.

Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész, aki a kezdetektől fellépőként oroszlánrészt vállal a Kolozsvári Zsidó Napok programjában, és a szervezésben is segít, szintén elégedetten nyugtázta az idei kiadást. Úgy fogalmazott, megtisztelőnek érzi a zsidó napokkal való együttműködést.

„Nagyon támogatom a hagyományteremtő szándékot, ami ebben a rendezvénysorozatban a kezdetektől felsejlett, nevezetesen, hogy a kolozsvári, jellemzően magyar zsidó kultúrának a reneszánszát kellene megvalósítani. Ebben a városban jelentős zsidó közösség élt valamikor, s ha másként nem, ebben a szellemiségben érdemes tovább vinni a hagyományokat” – tette hozzá Laczkó Vass Róbert. A színművész több ízben is közönség elé lépett a zsidó napokon: Rekvizitumok régi verseimből címmel Radnóti Miklós emlékezetét idézte fel Szép András zongoraművésszel együtt.

Szintén a két alkotó előadásában hallhatta a közönség a Jeruzsálem, kedvesem című produkciót, amely héber nyelvű istenes énekeket, ladino népdalokat, majdnem feledésbe merült jiddis nyelvű kuplékat, huszadik századi örökzöld szerzeményeket, azaz a szakrális és profán zsidó énekművészet gyöngyszemeit sorakoztatta fel.

„Jellemzően olyan kulturális értékek jelennek meg a rendezvényen, amelyekkel máshol nincsen alkalma találkozni a kolozsvári közönségnek. Ilyen például a budapesti kántorképzés egyik legjelesebb képviselőjével, Nógrádi Gergely főkántorral való találkozás, vagy a klezmerkoncertek, de a gasztronómiai esemény is” – sorolta a színművész.

Arról is beszélt, az irodalmat is megpróbálják képviselni a zsidó napokon, valamilyen kontextusban rendszeresen megjelennek magyar zsidó alkotók művei.

„Idén Radnóti emlékezete került terítékre, és ez különleges öröm. A pandémia után próbáltuk bemutatni ezt az előadásunkat, de a járvány miatt csak két-három alkalommal tudtuk játszani, most pedig nagy örömünkre szolgált, hogy ismét közönség elé kerülhetett, a zsidó napoknak köszönhetően” – mondta a színművész. Úgy fogalmazott, a zsinagóga mindig különleges előadói környezet is, ahol másképpen szólalnak meg irodalmi művek és zeneművek is, bármi, amit szakrális térbe bevisznek.

– mondta Laczkó Vass Róbert. Arra is kitért, külön köszönet illeti a zsidó hitközség elnökének, Schwartz Róbert munkáját, aki szívvel-lélekkel odaáll a zsidó napok szervezése mellé, és legjobb házigazdája az eseménysorozatnak. „Már az is csodálatos, hogy nehéz körülmények között sikerült tető alá hoznia a zsinagóga felújítását, és méltó környezetet biztosít nemcsak az imaalkalmak, de a kulturális események számára is” – mondta a színművész.

Megkezdődtek a Kolozsvári Zsidó Napok, felavatták a felújított neológ zsinagógát

Radnóti Miklós emlékét idéző verses zenés műsorral kezdődött csütörtök este a hetedik Kolozsvári Zsidó Napok rendezvénysorozata.