Fotó: A szerző felvétele
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész szerint a marosvásárhelyi Kultúrpalota kiállítótermeiben látogatható tárlat nagy érdeme, hogy a két, Magyarországra áttelepült képzőművész alkotásait ismét láthatja a hazai közönség. Mint mondta: „a párhuzamosok visszatértek a végtelenből a szülővárosukba, és itt találkoztak”.
Diénes Attila beilleszkedett a helyi kánonba, sikeres kiállítással mutatkozott be a Kultúrpalota nagytermében. A szobrászművész indulását Vécsi Nagy Zoltán idézte, aki szerint Diénes szobrai klasszikus levegőt árasztottak, de disszonáns hang is volt bennük: a magát erősnek feltüntető rendszer gyengeségét hirdették. Krizbai az Igaz Szó szerkesztőségében rendezte első egyéni tárlatát 1980-ban. „Egy egyenruhába bújtatott rendszer kanonikus elvárásaihoz alkalmazkodni nem tudó, fiatal művész volt, aki rajongott a táncházért, avantgárd eszméket hirdetett. Kovászegyénisége volt a marosvásárhelyi bulis létnek” – emlékezett Vécsi a pályakezdő festőművészre.
Novotny Tihamér művészettörténész az alkotókról írt korábbi méltatásaiból olvasott fel. „Lazaság nélküli, könyörtelenül igényes, sokoldalú alkotó, s aranykeze van! Pályáját szürrealista felfogású grafikákkal és „térmértaniasan” metafizikus témájú festményekkel kezdte” – vélekedett Diénes Attila művészetéről. A szakíró Krizbai Sándor pályájáról is elragadtatással szólt: „a MAMŰ szellemiségéből kinövő, az ún. bartóki útmutatást személyre szabottan felfrissítő és követő, a csoport leghaladóbb elveket valló egyik legkarakterisztikusabb képviselője. Megszabadulva a felhasznált anyagok hagyományosan tiszta, egynemű alkalmazásától, sajátos ízű, kevert eszközrendszert teremtett magának”.
A tárlat augusztus 19-éig látogatható.
Életutak
Diénes Attila szobrászművész 1942-ben született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen diplomázott. 1980-tól volt tagja az 1984-ig működő MAMŰ-nek, 1991-ben részt vett az újjáalakult MAMŰ Társaság kiállítássorozatán. 1988-tól Magyarországon, Magyarpolányban él. Krizbai Sándor 1949-ben született Marosvásárhelyen. Szakmai ismereteit részben autodidakta módon és részben különböző marosvásárhelyi képzőművészeti szakkörökben szerezte. 1980–1983 között aktív tagja és résztvevője a MAMŰ-kiállításoknak és -akcióknak. 1991-ben egyik alapító tagja a MA (születő) MŰ(-vek) Társaságnak. 1984-ben települt át Magyarországra, Szentendrén él. A festészet és grafika mellett térberendezéssel foglalkozik, újabban animációval és multimédiával kísérletezik.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.