Fotó: Ifj. Haáz Sándor
A Janovics Jenő Alapítványháttérbiztosításával körvonalazódórádió kezdetben hírblokkokat, gyerekműsorokatés háttérbeszélgetéseket gyártana,a kész műsorok sugárzására pedig a máraz éterben lévő kereskedelmi rádiókfrekvenciáját és műsoridejét tervezifelhasználni. A szervezők szerint ugyan a rádióktöbbsége készségesen viszonyul atervezethez, a Krónika által megszólaltatottrádiósok többsége óvatosvárakozással tekint az ajánlattétel elé,a produkciók adásba engedését pedig aműsorhangvételi és terjedelmi feltételekhezkötik. Kelemen Attila projektmenedzser politikamentes, kézivezérlést kizáró műsorokban gondolkodik,a nyomásgyakorlási kísérletek esetérepedig kemény ellenállást ígér. AJanovics-alapítvány egyik alapítója, CsépSándor azonban egyértelműen RMDSZ-pártrádiókéntkezeli a készülődő médiaintézményt,és az eredeti cél, az Erdélyi Magyar Televíziólétrehozására szánt pénzrendeltetése megváltoztatásának tartja. AJanovics Jenő Alapítvány kuratóriumánakelnökét, Nagy Zsoltot (képünkön jobbra)lapzártáig nem sikerült megszólaltatnunk. Olvassák el írásunkat.
Rádióra hangol a NagyTestvér
Új erdélyi rádióstúdióindítását tervezi az RMDSZ által azErdélyi Magyar Televízió működtetésénekcéljával 2004-ben létrehozott Janovics JenőAlapítvány. Az egyelőre nem saját frekvenciánsugárzó rádiót célzóprojekt a kidolgozók szerint az első lépéslenne az egész napos romániai magyar rádióadó,majd televíziós csatorna létrehozásánakirányába.
Kelemen Attila, a kolozsváriTransindex internetes portál korábbi főszerkesztője,a projekt megbízott felelőse és a rádióműködési koncepciójának kidolgozójaa Krónikának elmondta: a marosvásárhelyistúdió kialakítására az RMDSZáltal működtetett Communitas Alapítvánnyalköt szerződést a Janovics Alapítvány. Aprojekt keretében az előzetes költségszámításokszerint a Communitas 200 ezer lejt fordít a stúdióműszaki berendezésének beszerzésére ésinfrastruktúrájának kiépítésére,a rádió működésének biztosításárapedig évente további 400–500 ezer lejt szánnak.A berendezés a Communitas tulajdonát képezimajd, a Janovics-alapítvány pedig teljes körű,díjtalan használati jogot kap a különféleeszközök igénybevételére. A magyarállam korábban 300 millió forintot utalt átegy erdélyi magyar televíziós csatornalétrehozására, az összeget Kelemen szerinta stúdiónak otthont adó ingatlan megvásárlásáraés korszerűsítésére fordították.
Vendég az éterben
Az új rádió –amelyet Kelemen Attila javaslata szerint Erdély FM-nek hívnakmajd – a tervek szerint május végén kezdi mega sugárzást, ám egyelőre nem sajátfrekvencián. „Mi egy produkciós irodát hozunklétre, amely terveink szerint minőségi műsorokatgyárt, de eleinte vendégfrekvenciákon működünk”– mondta a projektigazgató, aki azt is közölte:több helyi kereskedelmi rádió vezetőivel isfelvette a kapcsolatot, és valamennyiük készségesnekmutatkozott a gyártandó műsorok befogadására.
„A projekt célja, hogytársadalmi-kulturális értelemben integráljaa romániai magyarságot. Kezdetben napi fél-másfélórás adást készítenénk,amelyben hírösszefoglaló, beszélgetős,magazin-, gyermek-, kulturális és gazdaságitémájú műsorok lesznek, a tervek szerint ezeketvalamennyi helyi adón azonos időben sugároznák.Mivel azonban ez nem mindenütt megvalósítható,valamennyi rádióval, valamennyi frekvenciárakülön megállapodást kötünk” –ecsetelte Kelemen. A projektmenedzser azt is valószínűsítette,hogy a műsorokat ingyenesen bocsátják a rádióadókrendelkezésére.
A szakmai stábba profikat isszeretne meghívni, ám elsősorban olyan fiatal,tehetséges munkatársakkal szeretne együttdolgozni, akik kevésbé ismertek az erdélyimagyar médiában. A stúdióMarosvásárhelyen működik majd, a kiválasztottingatlan már fogadóképes állapotban várjaaz intézmény leendő munkatársait.
A korszerűség tesztje
„Az elképzelésekszerint előbb-utóbb létre kell hozni egy sajátfrekvencián sugárzó erdélyi magyarrádiót, ezt követően pedig egy televíziótis. A projekt első szakasza tulajdonképpen annak a tesztje,hogyan kell működtetni egy korszerű romániai magyartömegmédiát” – mutatott rá Kelemen. Aprojekt révén a romániai magyarságszámára az erős, életigenlő, kreatívközösséggé válás útjátszeretnék megjeleníteni modellként. A célugyanakkor a romániai magyar közösségmodernizálása, a rádió ennek a társadalmiprojektnek lehet az egyik apró eleme.
Kelemen szerint az, hogy a projektkezdeményezője az RMDSZ, nem jelenti azt, hogy a rádióa politikai propaganda eszköze lesz. „Az RMDSZ felismerte,hogy integratív médiára van szükség,ennyiben egyezik a koncepciónk. Az általam kidolgozottprojekt azonban nem alkalmas arra, hogy politikai eszköz legyen,ezzel nem tudom összeegyeztetni. A produkciós irodábana profi szerkesztők készítik majd a műsorokat, ésha valamelyik politikus úgy gondolja majd, hogy szerkesztőkéntszeretne belefolyni a rádió működésébe,akkor nagyon megalázó helyzetbe kerülhet, mertkészen állok szembesíteni ezzel a ténnyel”– fogalmazott Kelemen Attila.
Csép Sándor: pártrádiókészül
Csép Sándor, a JanovicsJenő Alapítvány egyik alapító tagja aKrónikától értesült az ErdélyFM létrehozásának tervezetéről.Meglepetése és felháborodása annális nagyobb volt, mivel a közel egyéves szünet után,2006 decemberében tartott legutóbbi alapítványiülésen egyáltalán nem volt téma aprodukciós rádióstúdiólétrehozása. „A pártrádió mindenjegyét magán viselő kezdeményezést semszakmai, sem sajtóetikai szempontból nem tartomelfogadhatónak. A központilag gyártott műsoroknakaz RMDSZ-támogatással frekvenciához juttatottkereskedelmi rádiókba való beerőszakolásaerkölcstelen megoldás” – fogalmazott az ismert tévésszakember. Csép sajnálatosnak tartja, hogy azalapítvány mára kizárólag az RMDSZkézi irányítású érdekérvényesítőeszköze lett, amelynek kuratóriumi elnöke, NagyZsolt immár a látszatra sem figyelve hajtja végrea felsőbb utasításokat.
A Janovics Jenő Alapítványkuratóriumának két tagja lapunknak úgynyilatkozott, hogy legalább egy éve nem vett részta testület ülésén, így érdembennem áll módjában kommentálni arádióprojektet. Vetési László, azErdélyi Református Egyházkerületszórványelőadója kérdésünkremegerősítette, hogy a kezdeményezés máregy éve felmerült a kuratóriumban. Nem tudottrészletekkel szolgálni Nagy Ágnes, a RománNemzeti Bank igazgatótanácsának tagja sem, akiazonban kifejtette: mivel a médiában is a piac diktáljaa feltételeket, szerinte a minél szélesebbkínálat a minőség hasznára válik.„Jól jönne az erdélyi magyar televízióis, ha az erdélyi magyarság 21. századiigényéhez igazodna” – állapította megNagy Ágnes.
Erdélyben a pénzegynegyede
A Janovics Jenő Alapítvány2004 őszén meghívásos pályázatonkapott 300 millió forintot, azaz 4 millió lejt azerdélyi egész napos magyar televíziólétrehozására. A magyar Informatikai ésHírközlési Minisztérium (IHM) és aMiniszterelnöki Hivatal Információs társadalom– határon túli magyar nyelvű televíziók,korszerű televíziós stúdiók azinformációs társadalom szolgálatábanelnevezésű pályázata szerint a támogatáskizárólag a pályázatban és atámogatási szerződésben megfogalmazott célokmegvalósítására fordítható.Az elszámolásnak a támogatási szerződéshatálybalépésétől számított6 hónapon belül meg kellett volna történnie,a támogatott tevékenységnek pedig 9 hónaponbelül meg kellett volna kezdődnie. 2005. december 15-énelfogadott határozatával a Gyurcsány-kormánybeleegyezett abba, hogy a 300 millió forintot az eredetitervektől eltérően erdélyi magyar rádióhálózatlétrehozására és televízióstúdióktámogatására fordítsák. A pályázatszerint az összeg 25 százaléka érkezett megErdélybe, a többit az elszámolásokfüggvényében folyósítja a támogató.
Kolozsvári Rádió
Sem Rostás-Péter István,a közszolgálati rádió kolozsváristúdiójának főszerkesztő-helyettese, sem pedigOrbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője nemtud semmiféle megkeresésről az Erdély FMrészéről. „Áttételes információktermészetesen hozzám is eljutottak, amíg azonbannem kapunk tételes ajánlatot, nem tudok érdembenreagálni a tervezetre” – fogalmazott Rostás-Péter.Orbán Katalin szerint a Kolozsvári Rádiómagyar nyelvű adásainak szánt műsorrácsba ésidősávba nehéz lenne beilleszteni külsőkészítésű produkciókat.
Paprika Rádió,Kolozsvár
Irsay Miklós projektvezető aKrónikának elmondta: információi szerintaz Erdély FM hírügynökségi szerepettöltene be. Amúgy nem zárkózik el az újrádió műsorainak sugárzásátólsem, ha azok beleillenek a Paprika arculatába. „Jókezdeményezésnek tartom, hiánypótlószerepet töltene be, de hogy helyet adunk-e neki, elsősorbanattól függ, milyen jellegű és terjedelműműsorokról lesz szó” – fejtette ki Irsay.
City Rádió,Szatmárnémeti
„Bennünket megkeresett KelemenAttila. Bármilyen együttműködésre nyitottakvagyunk az Erdély FM-mel, de konkrét idősávokrólmég nem esett szó” – mondta el Erdei Róbert.A City Rádió társtulajdonosa éskereskedelmi igazgatója hozzátette: ahhoz, hogy nesérüljön a City Rádióműsorstruktúrája, többórásközszolgálati adások nem kerülhetnek be,országos hírblokkokat viszont szívesensugároznak.
Partium Rádió,Nagyvárad
A Partium rádiófőszerkesztőjét két-három hete néhányperces beszélgetés erejéig keresték meg,és tájékoztatták az induló ErdélyFM terveiről, konkrétumokról azonban nem esett szó– tudtuk meg Ioan Costintól, a nagyváradi PartiumRádió igazgatójától.
Gaga Rádió,Marosvásárhely
„Öntől hallok erről először”– reagált a Krónika megkeresésére NagyIstván, a rádió igazgatója. Kérdésünkre,hogy mit tenne a rádió, ha megkeresnék őketezzel az ajánlattal, az igazgató mindöszsze annyitválaszolt: „Feltételezésekbe nem érdemesbocsátkozni.”
Príma Rádió,Székelyudvarhely
Balázs Árpádfelelős szerkesztő elmondta: ez idáig nem értesültaz induló új rádióról, éssenki sem kereste fel a műsorajánlattal.
Sláger Rádió,Sepsiszentgyörgy
Kovács Zsolt, a rádiófelelős szerkesztője elmondta: nem keresték meg ezzel azajánlattal, ezért egyelőre nem ismeri az ErdélyFM műsorajánlatát. Hozzátette, nem hivatalosforrásokból értesült a kezdeményezésről,és tudomása sze-rint egy másik sepsiszentgyörgyirádiót kerestek meg. „Természetes, hogy egyadáskörzetben csak egy rádió sugározzaa műsorokat, ezért vélhetően a Sláger Rádiókínálatából kimaradnak ezek az adások”– mondta el Kovács Zsolt.
Fun FM, Csíkszereda
„Hallottam az új rádióról,de hivatalosan még nem kerestek meg minket” – nyilatkoztalapunknak Günther Ottó, a csíkszeredai Fun FMfőszerkesztője. Mint elmondta, a részletek ismerete nélkülnem tud állást foglalni az ügyben.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.