2011. december 07., 08:042011. december 07., 08:04
Az író elmondása szerint a rövid történetek valóban olyanok, mint egy-egy tájkép, amelyben harcosok alakja sejlik fel, a könyvet könnyed lektűrként határozta meg. „Nem muszáj egy írással minden áron megváltani a világot, van, amit az ember csak azért ír, hogy szórakoztasson” – magyarázta György Attila, hogy miért határozza meg lektűrként a novellafüzért.
Ezzel szemben a kötetet méltató Orbán János Dénes költő, író inkább döbbenetesnek nevezte a történeteket, amelyekben „csak úgy fröcsög a vér”. A könyvben szerepel esszéisztikus írás is, amelyben a szerző a kard harcászati és művészeti szerepét taglalja, egyes novellák a magyarok kalandozásaival foglalkoznak, de a könyv mintegy egyharmada a római korokat idézi meg. „Úgy római, hogy etruszk. Mélységesen megvetem a rómaiakat, hiszen egy nagy civilizációt, az etruszkokét tüntették el, nem tudták feldolgozni a kultúrájukat” – tette hozzá György.
Orbán János Dénes elmondta: György Attila művészetének két jelentős témája a nő, vagy inkább boszorkány (az írót A boszorkányok feltámadása című, 1997-es könyv tette ismertté), illetve a harc. György elmondta: tulajdonképpen mindenki harcol, még ha ez nem is fizikai küzdelmet jelent. Hogy nőkről szóló könyve mikor jelenik meg, arról nem árult el közelebbit. „Az évek során rájössz, hogy akárcsak a medve, az asszony sem játék” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok