Az akkori közleményben azt írták: a dobosnak több időre van szüksége ahhoz, hogy felépüljön egy meg nem nevezett beavatkozás után. A beavatkozásról akkor Watts szóvivője azt mondta, hogy teljes sikerrel zárult. A zenésznél 2004 júniusában torokrákot diagnosztizáltak, de a kezelések hatására felgyógyult daganatos betegségből.

Az elegáns megjelenéséről közismert Watts dzsessz-dobolni tanult, majd 1961-ben csatlakozott Alexis Korner csapatához, a Blues Incorporatedhez. Eközben grafikusként dolgozott egy reklámcégnek, és Ode to a High Flying Bird címmel képregényt rajzolt Charlie „Bird” Parker tiszteletére. 1963 januárjában lett a Rolling Stones dobosa, és a zenekar tagja volt haláláig. Először 1963. január 12-én, az Ealing Blues Clubban játszott velük. „Nekem ez is csak egy állásajánlat volt” – mondta később, hozzátéve: soha nem gondolta volna, hogy a rockzenetörténet egyik meghatározó formációjának tagja lesz. Az 1970-es évek végén beszállt Ian Stewart boogie-woogie csapatába, a Rocket 88-be; az 1980-as években pedig egy big banddel turnézott, majd önálló nagylemezeket adott ki.

Ahogy ő maga mondta: nem a ritmust adja, csak szinte észrevehetetlen késéssel követi Keith Richards gitárját. Charlie mindig is a banda legnyugodtabb, legzárkózottabb tagja volt, a nyilvánosság előtt csak ritkán mosolygott. Miközben társai vadul tobzódtak a „szex és drog és rock and roll” életérzésben, őt hidegen hagyta minden őrület. Nagy balhékban nem vett részt, nincs róla rendőri nyilvántartás, nem voltak sem drogbotrányai, sem nőügyei. Kipróbálta ugyan a heroint, és néha túlságosan is a pohár fenekére nézett, de mindkét káros szenvedélyéről önerőből szokott le.

1989-ben a Rolling Stones tagjaként beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be. A Modern Drummer magazin 2006 júliusi számában Watts-ot beszavazták a Modern Drummer Hall of Fame-be olyan dobosokkal együtt, mint Ringo Starr, Keith Moon, Steve Gadd, Buddy Rich, és más neves ütősök.