Gy. Szabó Béla munkássága leginkább grafikai és metszetmunkái miatt ismert, most a festményeit sorakoztatja fel a kolozsvári kiállítás
Fotó: Kolozsvári Művészeti Múzeum/Facebook
Gy. Szabó Béla (1905-1985) képzőművész festményeiből nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumban, a tárlat február 8-26. között lesz látogatható – közölte az intézmény.
2023. február 07., 11:042023. február 07., 11:04
A tárlaton felsorakoztatott alkotásokat a gyulafehérvári születésű, a kincses városban alkotó művész az 1940-es, 1950-es években készítette.
Élete során a témák széles skálájával foglalkozott, munkái pillanatképeket és víziókat jelenítenek meg. Több mint hat évtizedes pályája során számos egyéni kiállítása volt, csoportos tárlatokon is részt vett Romániában és külföldön. A művész halála után a hagyatékot Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkész őrizte meg éltette számos kiállítás megszervezésével.
Gazdag életművet hagyott hátra, minden témát alaposan körbejárt alkotásaiban, alázattal szolgálta a grafikai művészetet, s annak virtuóz mesterévé vált. Kifejezésmódja expresszív és lírai, képei az egész világot bejárták, s mindenütt sikere volt. Nem egyszerűen termékeny, hanem nagyon sikeres is a Gy. Szabó Béla életműve: 14 000 rajz, közel 200 pasztell, 150 körüli olajkép, közel 1500 fametszet maradt utána.
Erdély-szerte mintegy tíz kiállítás tekinthető meg az 1985 novemberében elhunyt Gy. Szabó Béla fametszeteiből, grafikáiból és olajfestményeiből. A hagyaték gondozójával, Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkipásztorral beszélgettünk.
Az 1905-ben Gyulafehérváron született Gy. Szabó Béla grafikus 35 évvel ezelőtt hunyt el Kolozsváron. Ferenczy Miklós református lelkésszel, a képzőművészeti hagyaték gondozójával a 20. század legjelentősebb erdélyi magyar grafikusáról beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meg tud-e még ma is érinteni minket mindannyiunkat egy opera, az egyre fokozódó eligénytelenedés és kihűlő érzékek világában? A Kolozsvári Magyar Operában kitűnő előadás született Puccini fiatalkori művéből, a Manon Lescaut-ból.
Idei évadában hat nagyszínpadi és hat kamaratermi előadást kínál közönségének a tervek szerint az Aradi Kamaraszínház.
Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató.
Kisné Portik Irén néprajzkutató, szakíró, szakoktató, idegenvezető lesz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vendége Kolozsváron április 8-án délután 18 órától. Az esemény keretében kiállítás is nyílik.
Csokonai Karnyóné című komédiájából készült vígopera premierjére készül a Kolozsvári Magyar Opera, a produkcióban négy Kossuth-díjas alkotó működött közre.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!