2011. május 05., 09:262011. május 05., 09:26
Ebben speciel igazuk is van, hiszen manapság rendszerint azzal szokták a szabadelvűbb szülők a Cartoon Networkön és a Nickelodeonon látható, agyzsibbasztó rajzfilmeket védelmezni, hogy hát hiszen valójában a klasszikus Grimm-mesék is klasszikus horrortörténetek, a Piroska és a farkasban például jó kis gore-jelenetek is vannak, például amikor a jóllakott ordas hasából kivágják a nagymamát és a címszereplőt, majd ezt követően köveket varrnak bele, és a folyóba dobják.
Nos, az alapanyag kétségkívül jó, a belőle készült filmről azonban ez a legkevésbé sem mondható el. Az alkotók az Alkonyat-univerzumból megismert atmoszférát kívánták átmenteni – nem véletlenül, hiszen a rendező Catherine Hardwicke jegyezte a sápatag tinivámpírokról szóló sorozat első darabját – borongós hangulatú sztorival és tájakkal, misztikummal és vérrel –, de persze csak módjával, hiszen a vad trancsírozós-szörnyaprítós stílus nemigen illene egy olyan csöpögősen romantikus történethez, mint amilyenre A lány és a farkas sikeredett.
A történet csupán nagy vonalakban hasonlít az eredeti meséhez, a Valerie nevű szőke főszereplő ugyan piros kapucnis köpenyben jár, és erdei kunyhóban élő nagymamája is van, azonban mindezt egy románc is súlyosbítja a lány és Peter, a fess favágó között, aki a hajára kent zselémennyiség miatt akár Cristiano Ronaldo távoli, középkori őse is lehetne. Az idillbe azonban egy vérfarkas rondít bele, amely eddig némi áldozati háziállatok fejében békén hagyta a falusiakat, ám most ismeretlen okból embert ölt, ezért pedig a helybéliek bosszút esküsznek ellene. Megvan tehát itt minden olyan sablon, amely a korábbi, hasonló történetekből ismerős: fáklyákkal és fejszékkel, valamint vasvillákkal farkasember-vadászatra induló falusiak, illetve fanatikus, inkvizítori hajlamokkal megáldott vérfarkasvadász pap meg persze számítógép-animált fenevad, amely emberi nyelven is képes kommunikálni az arra érdemesekkel.
Nem erőltette tehát magát halálra a forgatókönyvíró, de a díszlettervező sem, ezért aztán a környezet jellegzetesen „így képzel el egy közepesen művelt amerikai egy középkori európai falut” stílusú, meglehetősen gicscses egyveleggé sikeredett. Az egész film a nyolcvanas években a televízió által adásszünetben játszott Klasszikusok diszkóritmusban című etűdöt idézi, amely – címéhez híven – komolyzenei művek szintetizátorokkal és basszgitárokkal felturbózótt, „modern” változatát jelölte. Itt a klasszikus mesét elfuserált, jellegzetesen 21. századi, szerelmes tinifilmbe oltott horrorrá gyúrták át, ami még leírva is meglehetősen elrettentően hat – hát még, ha az ember meg is nézi a filmet. Éppen ezért kissé érthetetlen, hogy Gary Oldman-, Julie Christie-vagy akár Virginia Madsen-kaliberű színészek is vállalták, hogy szerepeljenek benne – ez a film ugyanis éppúgy nem tesz hozzá semmit a karrierjükhöz, mint ahogy ők sem igazán képesek lendíteni az alkotás nívóján.
A lány és a farkas (Red Riding Hood. Amerikai–kanadai fantasy, 100 perc, 2011). Rendezte: Catherine Hardwicke. Producer: Julie Yorn, Leonardo DiCaprio. Szereplők: Amanda Seyfried, Gary Oldman, Shiloh Fernandez, Max Irons, Virginia Madsen, Julie Christie. Írta: David Johnson. Kép: Mandy Walker. Zene: Brian Reitzell. Értékelés az 1–10-es skálán: 4
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
szóljon hozzá!