A magyarországi Fricska táncegyüttes is fellép a tíznapos nagyszebeni magyar kulturális fesztiválon
Fotó: Facebook/Ars Hungarica
A pandémia idején is fontos az az üzenet, hogy a szebeni magyarok számára sokat jelent a magyar kultúra – mondja Serfőző Levente, az Ars Hungarica rendezvénysorozat főszervezője. A személyes részvétellel, a járványügyi szabályok betartásával szervezett fesztivál pénteken kezdődik, november 21-ig tart, és számos kulturális eseményt kínál.
2021. november 11., 20:442021. november 11., 20:44
Nem a részvételi arány a fontos a jelenlegi korlátozások közepette, hanem az üzenet, hogy a szebeni magyarok számára sokat jelent a kultúrájuk – jelentette ki a Krónika megkeresésére Serfőző Levente, az Ars Hungarica rendezvénysorozat főszervezője. A pénteken kezdődő, november 21-ig tartó rendezvénysorozatot, amelyet a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervez immár 16. alkalommal, a jelenlegi szabályozás által megszabott keretek közt tartják, személyes részvétellel. A főszervező elmondta,
a termek befogadóképességének csak 30 százalékát használhatják ki, és a rendezvényeken végig kötelező a védőmaszk használata.
„Megpróbálunk minél több eseményt online is közvetíteni, de csak kimondottan online eseményt nem szervezünk most. Nem kedvelem a csak online rendezvényeket, véleményem szerint a kultúra lényege, hogy személyes élményt nyújtson. Az online is valamelyes hozzáférést biztosít, de a tapasztalatok szerint nem nyújt igazi élményt” – mondta Serfőző Levente. Arra is kitért, hogy tavaly a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy nem finanszírozza a fesztivált, és a magyar támogatásokból megtartották ugyan, de kevesebb eseménnyel. Ezeket nagyrészt élőben szervezték, konferenciájukat azonban online.
– mondta Serfőző Levente. Kifejtette, a két Szeben környéki településen vannak magyarok, például Vízaknán 300-an (a lakosság 10 százaléka), Oltszakadáton körülbelül 100-an (a lakosság egyharmada).
A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint Nagyszebenben a lakosság 2,5 százaléka vallotta magát magyarnak, ez mintegy 2300 főt jelentett. „Kíváncsian várom az új, jövő évi cenzus adatait, mert véleményem szerint mostanra több magyar él Szebenben. Sok magyar érkezett úgy a városba, hogy nem jelentkezett be nagyszebeni lakosként. Akárcsak Kolozsváré, Szeben környéke is nagymértékben fejlődött, sokan a környéken laknak, ők a környékbeli kis falvakban vannak számontartva” – fejtette ki Serfőző Levente.
A fesztivál egy különleges programot hívhatott létre a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, a HÍD Szebeni Magyarok Egyesülete és a Carola Egyesület szervezésében. Az első világháború alatt kiemelkedő humanitárius meggyőződéssel, rendkívüli hősiességgel és önfeláldozással, ugyanakkor a tettekhez szükséges szaktudással véghezvitt cselekedetnek,
– közölte a Liszt Intézet. Az emlékjelhagyás a Külföldi Magyar Emlékek Megőrzése program támogatása révén valósulhat meg.
1916. szeptember 20-án, a szász Kinderheim gyermekotthonból és a Theresianum árvaházból 140 gyermeket mentettek ki a két front közé szorult, ostromlott Nagyszebenből. „Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola, gróf Bethlen Istvánné Bethlen Margit, gróf Bánffy Miklós és Schill szebeni kisasszony, dr. Genersieh Gusztáv gyermekmentése emlékére” – ez olvasható a táblán. Az emlékplakett, amelyen báró Szilvássy Carola elhalt kisfiának portréja látható, Éltes Barna szobrászművész alkotása. Az Ars Hungarica további programjai a Szeben.ro honlapon találhatóak.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!