Dsida Jenő, és testvére, Aladár
Fotó: Archív
Budapesten állítottak emléktáblát hétfőn azon a zuglói házon, ahol a 80 éve elhunyt Dsida Jenő és családja lakott az első világháborút megelőző években. Az eseményről, amelyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) kezdeményezett, Muzsnay Árpád főtanácsos beszélt a Krónikának. Azt is elmondta, a tervek szerint augusztusban emléktáblát állítanak a székelykocsárdi állomáson is, amely a Nagycsütörtök című vers ihletője volt.
2018. június 12., 08:482018. június 12., 08:48
A költő halálának 80. évfordulója alkalmából Budapesten állítottak hétfőn emléktáblát azon a házon, ahol Dsida Jenő és családja az I. világháborút megelőző években lakott. Szatmárnémeti, Beregszász és Kolozsvár után immár a magyar fővárosban, a zuglói Ilka utca 15. szám alatti épületen is tábla állít emléket az 1907-ben Szatmárnémetiben született, és 1938. június 7-én Kolozsváron elhunyt költő emlékének.
Az Ilka utcai táblára felkerült a költő ott született, Csengeri Aladár néven színészként ismert öccse neve is. Az emléktábla-állítást és a hétfői budapesti rendezvénysorozatot – amelynek keretében irodalomtörténészek, színészek emlékeztek Dsidára –, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) kezdeményezte. Az egyesület főtanácsosa, Muzsnay Árpád, aki az esemény köszöntőbeszédét mondta, ezt megelőzően a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott,
aki Kolozsváron, Debrecenben, Pécsen, Győrben játszott, a magyar színművészet jelentős alakja volt. A színművész Dsida Aladárnak született, de mivel a bátyja korán jelentős költővé vált, megkülönböztetésként anyjuknak, Csengeri Tóth Margitnak a lánykori nevét vette fel.
„Amíg szereltük a táblát Zuglóban, az épületbe több fiatal bement, megkérdeztem tőlük, hallottak-e Dsidáról, és mindannyian tudták, kiről van szó. Örülök, hogy végre Budapesten is emléktábla kerül arra az épületre, amelyikről tudjuk, hogy a Dsida család benne lakott. Úgy találtam meg a házat, hogy megkerestem az anyakönyvben, hol született a költő öccse, Csengeri Aladár színművész 1911 nyarán. Régi bérházról van szó, hogy pontosan melyik lakásban laktak, nem tudjuk” – mondta Muzsnay Árpád. Kifejtette,
A hétfőn felavatott budapesti emléktáblát már múlt hétvégén elhelyezték az Ilka utcai ház falán
Fotó: Nullahategy.hu
Muzsnay elmondta, az EMKE munkatársaként már 1992-ben, az első szatmári Dsida-megemlékezésen szorgalmazta, hogy jelöljék meg azt a szatmári épületet, ahol 1918 és 1925 közt, a város első gépi dagasztással működő kenyérgyárának épületében a Dsida család lakott – ez jelenleg a Kölcsey Ferenc Főgimnázium bentlakásának épülete.
„Átalakult az épület, de pontosan tudjuk, hogy mely szobákban bérelt lakást a család annak idején, itt őrzi a költő emlékét tábla, hiszen a szatmári szülőházat még nem találtuk meg. Egyébként a budapesti táblaállítás szép összefogás eredményeként vált valóra, az EMKE kezdeményezését támogatta a Magyar Írószövetség, a Petőfi irodalmi Múzeum (PIM) és az egri Dsida Jenő Baráti Kör, amely Magyarországon élteti a költő kultuszát Lisztóczky László irodalomtörténész vezetésével” – mondta az EMKE főtanácsosa.
Muzsnay Árpád azt is elmondta, a tervek szerint augusztusban a Fehér megyei Székelykocsárd állomásán, amely Dsida Nagycsütörtök című, talán leghíresebb versének ihletője volt, Vetró András szobrászművész alkotta plakettel együtt állítanak emléktáblát. Hozzátette, őt Kónya Hamar Sándor székelykocsárdi születésű költő, közíró, politikus értesítette az emléktábla tervéről.
Szatmárnémetiben május 18–19-én emlékeztek meg Dsidáról nagyszabású rendezvénysorozat keretében. „Kivételes formakultúrája volt, örök kamaszként és koraérett bölcsként egyaránt meg tudott nyilvánulni Dsida Jenő, aki korai halála és betegeskedése ellenére az életöröm nagy verseivel is megajándékozta az olvasókat. Kosztolányi tanítványának tekinthető sokféle értelemben, saját korosztályából Radnóti Miklós és Weöres Sándor rokona – az erdélyi költők közül pedig „könnyű, halk beszédével” tűnik ki, ahogy egyszer ő maga utalt a vágyott saját hangjára” – mondta el a szatmári ünnepség kapcsán lapunk megkeresésére Balázs Imre József irodalomtörténész.
Kivételes formakultúrája volt, örök kamaszként és koraérett bölcsként egyaránt meg tudott nyilvánulni Dsida Jenő, Páskándi Géza munkásságának pedig három műnemben is kezdeményező jelentősége volt – mondta el Balázs Imre József. A hét végén emlékeztek a két alkotóra Szatmáron.
Muzsnay Árpád úgy fogalmazott,
A budapesti eseményen a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) jeles irodalmárok tartottak előadást a fiatalon elhunyt költőről, műfordítóról és szerkesztőről, Havas Judit előadóművész Dunai Tamás színművésszel közösen irodalmi összeállítással tisztelgett Dsida emléke előtt.
A PIM-ben olyan ismert Dsida-kutatók értekeztek, mint a Szatmárhoz ezer szállal kötődő Láng Gusztáv egyetemi tanár, irodalomtörténész, Lisztóczky László és Urbán László irodalomtörténész. Láng Gusztáv és Urbán László adta ki az eddigi legteljesebb Dsida-kötetet. Az eseményen bemutatták a kolozsvári származású Mózes Huba irodalomtörténész és Kabán Annamária Dsida-monográfiáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!