Pál János és Fodor János Erdély történelmének más-más szeletét kutatja
Fotó: Archív felvételek
Fodor János történésznek, valamint Pál János lelkész-történésznek ítélte oda megosztva idei debütdíját az Erdélyi-Múzeum Egyesület (EME) – közölte a szervezet.
2018. május 23., 17:422018. május 23., 17:42
A pályázatokat elbíráló zsűri tagjai: Sipos Gábor történész, Farmati Anna irodalomtörténész és Egyed Emese irodalomtörténész. Az EME Bölcsészet, Nyelv- és Történettudománnyi Szakosztályának választmánya
A felhívás szerint a díjat az EME azon tagjai pályázhatják meg, akik a közelmúltban kötet, tanulmány publikálásával, egy kiadvány tudományos igényű gondozásával, léptek be a tudós társadalomba.
Fodor János 2008–2013 között a kolozsvári BBTE Történelem és Filozófia Karán nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok és jelenkor története alapképzést, ezt követően ugyanitt mesteri képzést végzett. Doktori disszertációját a BBTE Történelem, civilizáció, kultúra doktori iskolájában készítette Romsics Ignác vezetésével.
A könyv a vásárhelyi Lector Kiadó, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és EME gondozásában látott napvilágot. A polgármester-városépítő-politikus Bernády György pályáját 7 fejezetben foglalja össze, közülük öt fejezet a közéleti szerepeit rekonstruálja (polgármester, főispán, politikus) a romániai és magyarországi levéltárak forrásai, a sajtó felhasználásával. A kötetet eligazító függelék és képmelléklet zárja, a pályamunkát Romsics Ignác egyetemi tanár, akadémikus ajánlja.
Pál János 1998–2002 között a BBTE történelem szakán szerzett alapképzést, 2000–2005 között pedig a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet unitárius teológia szakán végzett.
Gazdag és jelentős a publikációs tevékenysége. 2007-től írásaival és szaktanulmányaival állandó jelleggel jelen van az egyházi és a társadalomtudományi sajtóban, tanulmánykötetekben. Írásaiban visszatérő téma a kisebbségi sors és felekezeti identitás viszonya (zsidók, szombatosok, unitáriusok), az unitárius egyház szerepvállalása a 20. században. Pályamunkájának címe: Ellenállás, alkalmazkodás, kiszolgálás. Az Unitárius Egyház szerepkörei (1945–1965).
A kötetben a szerző a romániai államszocializmus magyar felekezeti megítélését, az egyházat irányító és felügyelő hatóságokat (1945–1965), az unitárius egyház 1945–1965 közötti felépítését, 1945 előtti és utáni intézményrendszerét és stratégiáit, az államszocialista átalakulásnak az egyházra gyakorolt hatását, az egyház és a pártállam viszonyát foglalja össze.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!