KÖZELKÉP – Sztárparádéval „támad” Ariel Vromen legújabb filmje, a Beépített tudat, amely azt próbálja körüljárni, hogyan éli meg valaki, ha az elméjébe másvalaki emlékeit ültetik be, de hiába a nagy nevek, a film több ok miatt is pályázhat a minden idők egyik legrosszabb akció-scifije címre.
2016. április 21., 12:562016. április 21., 12:56
A sztori némileg az Ál/Arc című, Nicolas Cage és John Travolta főszereplésével készült akciófilm alaphelyzetét idézi, csak immár 21. századi közegben: egy CIA-ügynököt halálra kínoznak, de főnökei egy éppen zajló orvosi kutatás eredményit felhasználva egy szociopata bűnöző elméjébe ültetik át a tudatát, hogy így jöjjenek rá, hova rejtőzött el az a holland hacker, aki megszerezte az irányítást az amerikai haderő fölött, és akire emiatt egy veszélyes nemzetközi terrorista is vadászik, hogy megszerezze tőle a szükséges kódokat, és lángba borítsa a világot. A Jericho nevű bűnöző azonban túljár fogva tartói eszén, és a CIA-ügynök tudását felhasználva saját pecsenyéjét kezdi sütögetni – mindaddig, amíg nem találkozik az elhunyt ügynök családjával.
A sztori akár még érdekes is lehetne, de a forgatókönyvben hemzsegő, hiteltelen megoldások és félig-meddig kidolgozott szituációk teljesen felszínessé és félresikerültté teszik a filmet. Itt van mindjárt az a kérdés, hogy miért pont egy szociopata, erkölcsi érzék nélküli, jó és rossz között különbséget tenni képtelen bűnözőt kellett kiválasztani? A gyatra válasz, miszerint egy gyerekkori baleset miatt homloklebenye nem teljesen fejlett, így ideálisabb alany lehet egy átlagembernél, már csak azért is sántít, mert még ennek ellenére is teljes ostobaság egy ilyen személyiségre bízni egy olyan titkot, amellyel akár az egész világot el lehet pusztítani.
A másik borzasztóan elszúrt aspektus arra vonatkozik, hogyan éli meg valaki, ha hirtelen egy másik ember tudata jelenik meg az elméjében. Nos a Costner alakította főszereplő mindezt mindenféle lelki trauma és tudathasadásos tünet nélkül, néhány egyszerű migrénes tünettel abszolválja. Hogy aztán az érzelmileg teljesen steril bűnözőn végül eluralkodjanak a „tudatdonor” érzései, és mindent megtegyen a családja és a világ megóvása érdekében.
És nem csupán ezek problémásak: a CIA és a szuperterrorista is probléma nélkül képesek a világ bármely mobiltelefonja, térfigyelő kamerája vagy számítógépe fölött átvenni az uralmat, ami enyhén szólva is nevetségességbe fulladóan hiperbolizáló torz tükröt tart az okoseszközök és az internet segítségével teljesen behálózott társadalom elé. Ráadásul kérdéses, hogy ha ennyire zseniálisak, akkor hogy nem képesek meg-, illetve visszaszerezni az irányítást a védelmi rendszert irányító számítógépes hálózat fölött.
A színészi teljesítmény méltó a sztori nívójához: Costner a pszichopata bűnöző karakterét néhány mély, torokhangú hörgéssel megoldottnak tekinti, Tommy Lee Jones a tudatátültetést megvalósító orvos, Gary Oldman pedig a sikerért mindenen és mindenkin átgázoló CIA-főnök szerepében egyszerűen karikaturisztikus figurák. A CIA-ügynök feleségét játszó Gal Gadotnak is csupán annyi a dolga, hogy dekoratív legyen, de mivel ez „gyárilag” megvan, sok feladat rá sem hárul.
A Beépített tudat így újabb példa arra, hogy hiába a nagy nevek, egy jó filmhez épkézláb és hiteles sztori is kell. Ezek híján legfeljebb módosult tudatállapotban javasolnánk bárkinek is a megtekintését. n Balogh Levente
Beépített tudat (Criminal – amerikai sci-fi akciófilm, 113 perc, 2016). Rendezte: Ariel Vromen. Szereplők: Kevin Costner, Ryan Reynolds, Gary Oldman, Gal Gadot, Tommy Lee Jones. Írta: Douglas Cook, David Weisberg. Kép: Dana Gonzales. Zene: Keith Power.
Értékelés az 1–10-es skálán: 5
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!