A nagybányai művésztelep felújított épületeit novemberben adták át
Fotó: Facebook/Catalin Chereches
Újjáélesztené az egykor méltán világhírű nagybányai művésztelepet a város vezetése, egy program keretében külföldi alkotókat látnának vendégül az egy hónapja átadott művészeti központban. Az önkormányzati pénzből korszerűsített épületegyüttes egyedülálló az országban.
2017. december 27., 16:252017. december 27., 16:25
Az idén 121 éves, 1896-ban alakult, nemzetközi hírnevű nagybányai művésztelep hagyományainak és a Máramaros megyei város művészeti életének az újjáélesztése a nem titkolt célja az egy hónapja átadott Nagybányai Művészeti Központnak, melyben külföldi alkotókat is vendégül látnának működtetői. Az országszerte egyedülálló infrastruktúra kihasználására irányuló programot tavasszal indítanák be – mondta el a Krónikának Laura Ghinea, a központot működtető Romániai Művészek Szövetsége nagybányai szervezetének elnöke.
A máramarosi megyeszékhely önkormányzata régóta tervezi a számos művész alkotóműhelyeként szolgáló művésztelep hagyományának értékesítését, turisztikai kihasználását.
– mondta el lapunknak az illetékes. A munka során felújították az épületeket, illetve modern, 700 négyzetméteres galériát hoztak létre, amely multifunkcionális teremként működik majd, és a kiállításokon kívül koncerteknek, filmvetítéseknek stb. is helyet ad.
Laura Ghinea elmondta, a központot november 10–12-én, háromnapos avatóünnepség keretében adták át, ezen a 120 tagot számláló nagybányai szervezet egyharmadának, negyven alkotónak a munkáiból nyitottak meg kiállítást. A rendezvénysorozatra magyarországi, ukrajnai, bulgáriai, németországi, franciaországi, olaszországi stb. társszervezetek művészei is meghívást kaptak, de bukaresti, kolozsvári, temesvári alkotók is jelen voltak.
Az alkalomból tartott, a művészek társadalomban betöltött jelenlegi szerepéről szóló kollokviumon valamennyien beszéltek az adott országban alkalmazott gyakorlatról, az alkotók és művészi alkotások helyzetéről, így az európai helyzet egyfajta keresztmetszetét kapták a jelenlévők, mesélte Ghinea.
A felújított művészeti központ egyfajta híd kíván lenni a művészek és a lakosság között, hangoztatta a megnyitón Cătălin Cherecheș polgármester is, aki arra kérte a résztvevőket, hogy ne úgy tekintsenek a művésztelepre, mint olyan helyre, ahova bezárkóznak a művészek.
– fogalmazott a helyi sajtó beszámolója szerint az elöljáró.
Cătălin Cherecheș polgármester (balra) azt szeretné, ha újjáéledne a művésztelep szelleme
Fotó: Facebook/Catalin Chereches
A multikulturalitás egykori és jövőbeli helyszíneként tekint a művésztelepre Livia Ghinea is, aki szerint a felújítási munkálatok 97 százalékban készültek el, a legtöbb épületben még az utolsó simítások zajlanak, jelenleg csak a galéria működik. Az épületekben a régi hagyomány felélesztése érdekében alkotóműhelyeket alakítottak ki, ezekbe 29 helyi és máshonnan érkező művész számára teremtettek optimális feltételeket. Az 50 és 100 négyzetméteres, garzonlakásként kialakított terek saját fürdőszobával, gáz- és villanyórával is rendelkeznek, megfelelő lakhatási körülményeket biztosítanak a művészek számára, magyarázta az illetékes.
„Az a cél, hogy újranyissuk a művésztelepet, az egész világból várunk művészeket, akik itt alkotnak és Nagybányának is adományoznak munkát” – fogalmazott Ghinea. Elmondta, az erre irányuló programot tavasszal indítanák el, és a felújítási munkához hasonlóan a helyi önkormányzat finanszírozná. Mint mondta,
Már van érdeklődés a lehetőség iránt, mondta a művész, elismerve ugyanakkor, „hogy amikor volt kereslet, nem voltak meg a feltételek”. Elmondta, az alkotóműhelyeket a korábbi megkeresések okán hozták létre, az infrastruktúra egyedülálló Romániában, korábban épp ennek hiánya miatt nem csatlakozhattak az európai hálózathoz.
Fotó: Facebook/Catalin Chereches
Az alkotóműhelyek egyfajta oktatói térként is szolgálnak majd, mondta el Ghinea, aki szerint a neves művészek itt egyfajta szabadegyetemként előadásokat is tartanak majd diákok, egyetemisták és más, művészet iránt érdeklődő személyek számára. Emellett az említett galériát is multifunkcionális térnek szánják, amely a tárlatok mellett a nagybányai kulturális-művészeti élet jelentős eseményeinek is helyt ad.
Mint ismeretes, az 1896-ban elindított nagybányai művésztelepen bontakozott ki a nagybányai festőiskola, amely a modern magyar festészetet elindító mozgalom volt, és működésének csak a második világháború vetett véget. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult, három művészgeneráció alkotott itt.
A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt, alapítói között található Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla. A 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a magyar festőművészekre, valamennyi csoportosulás, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is érvényesült hatása.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.
Immár harmadik alkalommal tartják az Erdélyi Népmesemondó Találkozót, az eseményre Háromszéken kerül sor.
Rövidfilmek mellett nagyjátékfilmek is szerepelnek a programban 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, amelyet november 6. és 10. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték a szervezők.
A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!