HIRDETÉS
Az idén 121 éves, 1896-ban alakult, nemzetközi hírnevű nagybányai művésztelep hagyományainak és a Máramaros megyei város művészeti életének az újjáélesztése a nem titkolt célja az egy hónapja átadott Nagybányai Művészeti Központnak, melyben külföldi alkotókat is vendégül látnának működtetői. Az országszerte egyedülálló infrastruktúra kihasználására irányuló programot tavasszal indítanák be – mondta el a Krónikának Laura Ghinea, a központot működtető Romániai Művészek Szövetsége nagybányai szervezetének elnöke.
A máramarosi megyeszékhely önkormányzata régóta tervezi a számos művész alkotóműhelyeként szolgáló művésztelep hagyományának értékesítését, turisztikai kihasználását.
A négy – 1904-ben, 1911-ben, illetve 1968–70-ben készült – épületből, no meg egy hatalmas kiállítótérből álló művésztelep hároméves munka eredményeként újult meg, a 3,2 millió eurós beruházást teljes egészében a helyi költségvetésből finanszírozták
– mondta el lapunknak az illetékes. A munka során felújították az épületeket, illetve modern, 700 négyzetméteres galériát hoztak létre, amely multifunkcionális teremként működik majd, és a kiállításokon kívül koncerteknek, filmvetítéseknek stb. is helyet ad.
Laura Ghinea elmondta, a központot november 10–12-én, háromnapos avatóünnepség keretében adták át, ezen a 120 tagot számláló nagybányai szervezet egyharmadának, negyven alkotónak a munkáiból nyitottak meg kiállítást. A rendezvénysorozatra magyarországi, ukrajnai, bulgáriai, németországi, franciaországi, olaszországi stb. társszervezetek művészei is meghívást kaptak, de bukaresti, kolozsvári, temesvári alkotók is jelen voltak.
Az alkalomból tartott, a művészek társadalomban betöltött jelenlegi szerepéről szóló kollokviumon valamennyien beszéltek az adott országban alkalmazott gyakorlatról, az alkotók és művészi alkotások helyzetéről, így az európai helyzet egyfajta keresztmetszetét kapták a jelenlévők, mesélte Ghinea.
A felújított művészeti központ egyfajta híd kíván lenni a művészek és a lakosság között, hangoztatta a megnyitón Cătălin Cherecheș polgármester is, aki arra kérte a résztvevőket, hogy ne úgy tekintsenek a művésztelepre, mint olyan helyre, ahova bezárkóznak a művészek.
– fogalmazott a helyi sajtó beszámolója szerint az elöljáró.
A multikulturalitás egykori és jövőbeli helyszíneként tekint a művésztelepre Livia Ghinea is, aki szerint a felújítási munkálatok 97 százalékban készültek el, a legtöbb épületben még az utolsó simítások zajlanak, jelenleg csak a galéria működik. Az épületekben a régi hagyomány felélesztése érdekében alkotóműhelyeket alakítottak ki, ezekbe 29 helyi és máshonnan érkező művész számára teremtettek optimális feltételeket. Az 50 és 100 négyzetméteres, garzonlakásként kialakított terek saját fürdőszobával, gáz- és villanyórával is rendelkeznek, megfelelő lakhatási körülményeket biztosítanak a művészek számára, magyarázta az illetékes.
„Az a cél, hogy újranyissuk a művésztelepet, az egész világból várunk művészeket, akik itt alkotnak és Nagybányának is adományoznak munkát” – fogalmazott Ghinea. Elmondta, az erre irányuló programot tavasszal indítanák el, és a felújítási munkához hasonlóan a helyi önkormányzat finanszírozná. Mint mondta,
az elképzelés szerint a meghívott művészek egyfajta ösztöndíjban részesülnének, de a városháza a helyszín mellett a munkaeszközöket is biztosítaná számukra. Az alkotók – igény szerint – egy, három vagy akár hét hónapig is élvezhetnék a nagybányaiak vendégszeretetét.
Már van érdeklődés a lehetőség iránt, mondta a művész, elismerve ugyanakkor, „hogy amikor volt kereslet, nem voltak meg a feltételek”. Elmondta, az alkotóműhelyeket a korábbi megkeresések okán hozták létre, az infrastruktúra egyedülálló Romániában, korábban épp ennek hiánya miatt nem csatlakozhattak az európai hálózathoz.
Az alkotóműhelyek egyfajta oktatói térként is szolgálnak majd, mondta el Ghinea, aki szerint a neves művészek itt egyfajta szabadegyetemként előadásokat is tartanak majd diákok, egyetemisták és más, művészet iránt érdeklődő személyek számára. Emellett az említett galériát is multifunkcionális térnek szánják, amely a tárlatok mellett a nagybányai kulturális-művészeti élet jelentős eseményeinek is helyt ad.
Mint ismeretes, az 1896-ban elindított nagybányai művésztelepen bontakozott ki a nagybányai festőiskola, amely a modern magyar festészetet elindító mozgalom volt, és működésének csak a második világháború vetett véget. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult, három művészgeneráció alkotott itt.
A nagybányai iskola fő érdeme, hogy meghonosított olyan művészeti irányzatokat, mint a naturalizmus és a plein air festészet.
A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt, alapítói között található Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla. A 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a magyar festőművészekre, valamennyi csoportosulás, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is érvényesült hatása.
