A kolozsvári Művészeti Múzeum emeleti kiállítótermeiben tekinthetők meg Zsigmond Aranka munkái
Fotó: Kolozsvári Művészeti Múzeum/Facebook
A falikárpitoktól az olajfestményeken át a tus- és ceruzarajzokig sorakoztatja fel Zsigmond Aranka székelyudvarhelyi képzőművész alkotásait az a kiállítás, amely március 20-ig tekinthető meg a kolozsvári Művészeti Múzeumban.
2022. március 06., 22:312022. március 06., 22:31
2022. március 06., 22:352022. március 06., 22:35
A székelyudvarhelyi Zsigmond Aranka képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás szerda délután a Kolozsvári Művészeti Múzeumban. A március 20-ig látogatható tárlatot a Hargita Megye Tanácsa alárendeltsége alatt működő Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal közösen szervezte a kolozsvári múzeum, amelynek időszaki, emeleti kiállítótermeiben látható a gyűjtemény. A megnyitón Lucian Nastasă-Kovács, a múzeum igazgatója, Lőrincz Ildikó, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum muzeológusa, a kiállítás egyik kurátora, Bartalis Izabella, a forrásközpont vezetője, valamint a kolozsvári intézmény muzeológusa, a tárlat kurátora, Portik Blénessy Ágota méltatta a műveket.
– idézte a múzeum közleménye Lőrincz Ildikó kurátort.
A nagybaconi születésű alkotóművész 1967-ben érettségizett a marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Líceumban Piskolti Gábor, Nagy Pál és Bordy András tanítványaként, majd 1967–1973 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet textil szakos hallgatója volt Szentimrei Judit, Bene József, Doina Hordovan irányításával.
Ezt követően Székelyudvarhelyen a Művészeti Általános Iskolát választja tanárként, mellette 1981-től a Pedagógiai Líceumban rajzmódszertant is tanít a magyar és román osztályokban a fiatal tanítójelölteknek. 1985-ben a magyarországi Székesfehérvárra költözött, ahol művésztanárként tanított és folyamatosan alkotott. 1986-ban debütált a kaposvári Dunántúli Tárlaton három falikárpittal, 1992-ben alapító tagja volt a Fehérvári Művészek Társaságának, alkotásaival jelentkezett egyéni és csoportos kiállításokon, számos felkérésnek is eleget tett.
14 és fél évet New Yorkban élt, antik szőnyegek restaurálásával foglalkozott, ahol élete legnagyobb művészi élményeit élte meg, és egyben szakmai elismerést, megbecsülést kapott ott. Tanítványai kérésére még visszatért Székesfehérvárra, ám minden vágya az volt, hogy idős korát Erdélyben töltse, ami úgy tűnik, megvalósult: 2019-től Székelyudvarhelyen él, ahova hazahozta élete munkásságát, elismeréseit és alkotókedvét, mert most is éppoly szorgalommal alkot, mint pályája során mindvégig.
Zsigmond Aranka képzőművész az erdővidéki Nagybaconból származik, Udvarhelyen, Székesfehérváron, majd New Yorkban élt közel 15 évig. 2019-től ismét Székelyudvarhelyen él, ahova hazahozta élete munkásságát, elismeréseit és alkotókedvét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!