Mozgalmas program. A délelőtti és délutáni táncoktatást népdaloktatás is kiegészíti
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Huszonharmadik alkalommal tartották meg a Kommandói Cigányfolklór Tábort, a már hagyományosnak számító rendezvény táncosok, néprajz iránt érdeklődők tucatjait vonzza minden évben. A helyszínen megismerhettük, hogyan zajlik a táncoktatás, Deák Gyula főszervező és Tőkés Csaba Zsolt táncoktató pedig a tábor múltjáról és jelenéről beszélt a Krónikának.
2021. augusztus 02., 16:222021. augusztus 02., 16:22
2021. augusztus 02., 19:142021. augusztus 02., 19:14
Idén őrkői cigány táncokat tanultak a 23. Kommandói Cigányfolklór Tábor részvevői. Az egyhetes, július 25. és augusztus 1. között tartott rendezvény folyamán Tőkés Zsolttól és Tőkés Edittől, valamint a cigányság történetéről, kultúrájáról, társadalmi helyzetéről, aktuális problémáiról szóló előadásokat hallgattak, filmeket néztek.
Deák Gyula, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes igazgatója, a tábor alapítója felidézte, huszonhárom évvel ezelőtt tulajdonképpen hiányt pótoltak a táborral, hiszen néptáncot több táborban is oktattak Erdélyben, illetve a Kárpát-medencében, de cigány táncokat sehol. Mivel már ismerték a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Őrkő „táncanyagát”, így ennek oktatása adott volt, e mellé választották a Küküllő menti, szászcsávási cigány táncot. A kétféle táncot külön csoportban tanították: kezdetben volt kezdő és haladó csoport is.
A bő szoknya nélkülözhetett a cigány táncoknál
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Deák Gyula kiemelte, hogy bár a tábor mindenki számára nyitott, nem árt, ha a részvevőknek van már egy kis mozgás-, illetve tánckultúrája, hiszen a cigány táncokat nehéz, nehezen elsajátítható táncokként tartják számon.
Az érdeklődők száma évről évre változó. Volt olyan év is, amikor közel kétszázan érkeztek a táborba szó szerint a világ minden tájáról: a rendezvény lassan negyed évszázados történetében Ausztráliától Hollandián át Amerikáig mindenhonnan jöttek részvevők. Idén kevesebben voltak: 40–50 ember tanult táncolni, akik közül sokan külföldről érkeztek, voltak visszatérők és újak is.
Nem könnyű elsajátítani a cigány táncokat
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A tánctanulás, tanítás mellett már a kezdetektől cél volt, hogy a részvevők megismerjék a cigányság kultúráját, betekintést nyerjenek az életükbe. Minden évben szerveznek előadásokat néprajzos meghívottakkal, illetve mindig voltak őrkői adatközlők is a helyszínen, két család minden évben részt vett a táborban, ahol nemcsak táncokat mutattak be, hanem meséltek, válaszoltak az érdeklődők kérdéseire.
Az idei táborban Mocsel Antal Rémusz és Mocsel Piroska, illetve a családjuk mutatták be táncaikat, dalaikat, viseletüket. Mocsel Antal Rémusz „messze földön” híres táncos, neki és családjának nagyon fontos a kultúrájuk, hagyományaik ápolása, és igyekeznek példát mutatni. Nagyon szeretnek a táborba járni, szinte családias a viszonyuk a részvevőkkel, el szokták hívni őket az otthonukba is, mindig szívesen vendégelik meg a társaságot.
Mocsel Antal Rémusz és Piroska elmondták, hogy az őrkői cigányok körében sok a jó táncos, a fiatalok is ismerik a táncaikat, és tudnak is táncolni – ha akarnak. Elmesélték, hogy sokan nem őrzik a hagyományokat úgy, mint ők, inkább manelét hallgatnak, arra táncolnak. Mocsel Piroska szerint ezt az okozza, hogy a fiatalok külföldre járnak dolgozni, ahol nem az „öregeket” látják példaként, hanem igyekeznek követni a tömeget, gyakran román közösségekbe járnak, így az ők zenéjüket hallgatják.
Mocsel Piroska örül, hogy sikerült átadni a tudást
Fotó: Tóth Gödri Iringó
„Más világ lett, de én hálás vagyok, a jó Istennek is megköszönöm, hogy adott, ad erőt, s egészséget, hogy mi tudjuk csinálni, és hogy át tudtuk adni és meg tudták örökíteni a gyermekeink. A fiam megőrizte, az unokám is őrzi tovább, és így nem tud kiveszni, nem tud kihalni. Nem irigylem a magyaroktól se. Vigyék tovább. Eljönnek a világ másik végéről, readolgoznak, megtanulják, és használják egészséggel” – hangsúlyozta Mocsel Piroska.
Tőkés Csaba Zsolt elmesélte, hogy a délelőtti és délutáni táncoktatást népdaloktatás is kiegészíti, illetve a tábori napok fénypontja az esti táncház. A táncoktatásra a részvevők hagyományos viseletet vesznek fel, főként a nők, lányok, hiszen a bő cigány szoknya és a kötény fontos elemei a cigány táncnak. A visszajáróknak gyakran van már saját viseletük, de a szervezők is tudnak adni szoknyákat. A táncoktató büszke arra, hogy többéves munkájuk nyomán az oktatott cigány táncok sok országba, sok táncegyütteshez eljutottak; vannak olyan népi együttesek, amelyek a táborban tanultakat beépítették a repertoárjukba, előadásaikba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvásárhelyi Rocksuli falai között egy különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított múltját. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója a kezdeményezés hátteréről, terviekről beszélt.
Születésnaposait ünnepelte a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház, amelynek társulata felköszöntötte két rangidős színművészét: a 90 éves László Károlyt és a 70 éves Debreczi Kálmánt.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!