Falakat bont le a roma kultúra megismerése a Kommandói Cigányfolklór Táborban

Mozgalmas program. A délelőtti és délutáni táncoktatást népdaloktatás is kiegészíti •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Mozgalmas program. A délelőtti és délutáni táncoktatást népdaloktatás is kiegészíti

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Huszonharmadik alkalommal tartották meg a Kommandói Cigányfolklór Tábort, a már hagyományosnak számító rendezvény táncosok, néprajz iránt érdeklődők tucatjait vonzza minden évben. A helyszínen megismerhettük, hogyan zajlik a táncoktatás, Deák Gyula főszervező és Tőkés Csaba Zsolt táncoktató pedig a tábor múltjáról és jelenéről beszélt a Krónikának.

Tóth Gödri Iringó

2021. augusztus 02., 16:222021. augusztus 02., 16:22

2021. augusztus 02., 19:142021. augusztus 02., 19:14

Idén őrkői cigány táncokat tanultak a 23. Kommandói Cigányfolklór Tábor részvevői. Az egyhetes, július 25. és augusztus 1. között tartott rendezvény folyamán Tőkés Zsolttól és Tőkés Edittől, valamint a cigányság történetéről, kultúrájáról, társadalmi helyzetéről, aktuális problémáiról szóló előadásokat hallgattak, filmeket néztek.

A Kovásznához közeli, eldugott hegyi településen zajló tábor szervezői szerint a rendezvény egyik legfontosabb jellemzője a részvevők egy hétig való együttélése, a közös tánc és beszélgetések a meghívott cigány táncosokkal, zenészekkel.

Deák Gyula, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes igazgatója, a tábor alapítója felidézte, huszonhárom évvel ezelőtt tulajdonképpen hiányt pótoltak a táborral, hiszen néptáncot több táborban is oktattak Erdélyben, illetve a Kárpát-medencében, de cigány táncokat sehol. Mivel már ismerték a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Őrkő „táncanyagát”, így ennek oktatása adott volt, e mellé választották a Küküllő menti, szászcsávási cigány táncot. A kétféle táncot külön csoportban tanították: kezdetben volt kezdő és haladó csoport is.

A bő szoknya nélkülözhetett a cigány táncoknál •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

A bő szoknya nélkülözhetett a cigány táncoknál

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Deák Gyula kiemelte, hogy bár a tábor mindenki számára nyitott, nem árt, ha a részvevőknek van már egy kis mozgás-, illetve tánckultúrája, hiszen a cigány táncokat nehéz, nehezen elsajátítható táncokként tartják számon.

Az érdeklődők száma évről évre változó. Volt olyan év is, amikor közel kétszázan érkeztek a táborba szó szerint a világ minden tájáról: a rendezvény lassan negyed évszázados történetében Ausztráliától Hollandián át Amerikáig mindenhonnan jöttek részvevők. Idén kevesebben voltak: 40–50 ember tanult táncolni, akik közül sokan külföldről érkeztek, voltak visszatérők és újak is.

Nem könnyű elsajátítani a cigány táncokat •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Nem könnyű elsajátítani a cigány táncokat

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A beszélgetések is fontosak

A tánctanulás, tanítás mellett már a kezdetektől cél volt, hogy a részvevők megismerjék a cigányság kultúráját, betekintést nyerjenek az életükbe. Minden évben szerveznek előadásokat néprajzos meghívottakkal, illetve mindig voltak őrkői adatközlők is a helyszínen, két család minden évben részt vett a táborban, ahol nemcsak táncokat mutattak be, hanem meséltek, válaszoltak az érdeklődők kérdéseire.

Deák Gyula szerint ezek a beszélgetések nagyon fontosak, sokszor falak (előítéletek) omlanak le az emberekben ezek következtében.

Az idei táborban Mocsel Antal Rémusz és Mocsel Piroska, illetve a családjuk mutatták be táncaikat, dalaikat, viseletüket. Mocsel Antal Rémusz „messze földön” híres táncos, neki és családjának nagyon fontos a kultúrájuk, hagyományaik ápolása, és igyekeznek példát mutatni. Nagyon szeretnek a táborba járni, szinte családias a viszonyuk a részvevőkkel, el szokták hívni őket az otthonukba is, mindig szívesen vendégelik meg a társaságot.

Külföld és manele

Mocsel Antal Rémusz és Piroska elmondták, hogy az őrkői cigányok körében sok a jó táncos, a fiatalok is ismerik a táncaikat, és tudnak is táncolni – ha akarnak. Elmesélték, hogy sokan nem őrzik a hagyományokat úgy, mint ők, inkább manelét hallgatnak, arra táncolnak. Mocsel Piroska szerint ezt az okozza, hogy a fiatalok külföldre járnak dolgozni, ahol nem az „öregeket” látják példaként, hanem igyekeznek követni a tömeget, gyakran román közösségekbe járnak, így az ők zenéjüket hallgatják.

Mocsel Piroska örül, hogy sikerült átadni a tudást •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Mocsel Piroska örül, hogy sikerült átadni a tudást

Fotó: Tóth Gödri Iringó

„Más világ lett, de én hálás vagyok, a jó Istennek is megköszönöm, hogy adott, ad erőt, s egészséget, hogy mi tudjuk csinálni, és hogy át tudtuk adni és meg tudták örökíteni a gyermekeink. A fiam megőrizte, az unokám is őrzi tovább, és így nem tud kiveszni, nem tud kihalni. Nem irigylem a magyaroktól se. Vigyék tovább. Eljönnek a világ másik végéről, rea­dolgoznak, megtanulják, és használják egészséggel” – hangsúlyozta Mocsel Piroska.

Az esti táncház a fénypont

Tőkés Csaba Zsolt elmesélte, hogy a délelőtti és délutáni táncoktatást népdaloktatás is kiegészíti, illetve a tábori napok fénypontja az esti táncház. A táncoktatásra a részvevők hagyományos viseletet vesznek fel, főként a nők, lányok, hiszen a bő cigány szoknya és a kötény fontos elemei a cigány táncnak. A visszajáróknak gyakran van már saját viseletük, de a szervezők is tudnak adni szoknyákat. A táncoktató büszke arra, hogy többéves munkájuk nyomán az oktatott cigány táncok sok országba, sok táncegyütteshez eljutottak; vannak olyan népi együttesek, amelyek a táborban tanultakat beépítették a repertoárjukba, előadásaikba.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron