Etikus-e gyereket színpadon szerepeltetni? – Az improvizációs darabban anyák mesélnek a szülővé válás folyamatáról

Az anyasággal kapcsolatos tapasztalatokat jeleníti meg színházi eszközökkel a Baby Bumm – kitettségi hatások című előadás •  Fotó: Simon Iringó

Az anyasággal kapcsolatos tapasztalatokat jeleníti meg színházi eszközökkel a Baby Bumm – kitettségi hatások című előadás

Fotó: Simon Iringó

Az anyaságot és a szülővé válás folyamatát jeleníti meg színpadi eszközökkel a Baby Bumm – kitettségi hatások című előadás. Csábi Anna temesvári színésznő a Krónikának elmondta, az improvizációs darab arra keresi a választ, etikus-e a gyereket színpadon szerepeltetni, valamint beszélt arról is, miben más az anyaszerep a valóságban és a színpadon.

Zoltán Ildikó

2022. július 31., 09:102022. július 31., 09:10

A Baby Bumm – kitettségi hatások című előadásban anyákat és kisbabáikat látjuk a színpadon.  Monológokon keresztül ismerjük meg személyes történeteiket, tapasztalataikat a  szülővé válásról és az utána következő pár hónapról. Az anyaságról, az előadás kihívásairól beszélt lapunknak Csábi Anna, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulatának tagja, a darab egyik szereplője, rendező.

Elmondta, tavaly szervezték meg a Baby blues – babás színházi workshopot, aminek a témája a szülővé válás volt.

Olyan anyák jelentkezését várták, akik szívesen megosztották anyasággal, gyerekneveléssel kapcsolatos élményeiket, érzéseiket. A színpadra állított darab nem egy hagyományos színházi produkció volt, nem törekedtek a klasszikus értelemben vett színészi játékra, hanem a kisbabák és totyogók voltak a főszereplők.

•  Fotó: Simon Iringó Galéria

Fotó: Simon Iringó

„Az anyukák között ketten voltunk színészek, valamint Szabó Vera, aki az előadás játékmesteri szerepét vállalta. Ő indította a produkciót, fektette le az alapszabályokat, humorizálta a szituációkat. Egy baba volt kendőben rákötve, amiről az előadás végén kiderült, csak játékbaba. A darab egy erős gondolatot is megfogalmaz ezzel a jelenettel, miszerint a legradikálisabb tett, amit tehetünk a világért, hogy gyereket vállalunk. Érdekes felvetés, én úgy gondolom, a legönzőbb dolog a szaporodás ezen a túlnépesedett bolygón” – fogalmazott a színésznő.

Hozzátette, improvizatív jellegű előadás volt, amiben a lehengerlő bohócok és királyok a 2 év alatti gyerekek voltak.

Kihívást jelentett a színészi játék, ugyanis attól függetlenül, hogy előre betanulták a szöveget, és egymást követték a jelenetek, a kisbabák kiszámíthatatlan viselkedéséhez alkalmazkodni kellett.

•  Fotó: Simon Iringó Galéria

Fotó: Simon Iringó

Színpadra „kényszeríteni” a gyereket

„A mi feladatunk egy jelenet volt arra a témára, hogy etikus-e a gyereket színpadon szerepeltetni, mert nem ő dönt róla, és erről dokumentáció, felvétel is készülhet. Ez mindig egy ingoványos talaj. Amellett, hogy a jelenet vicces, szórakoztató és improvizatív volt, a gyerekekre is kellett reagálni. Azért is volt nehéz, mert színészként nagyobb volt magunkkal szemben az elvárás” – részletezte Csábi Anna.

Az előadást két hónapos próbafolyamat előzte meg, hetente egy alkalommal másfél vagy két órát próbáltak, később napi kétszer két órát. Ezek a találkozások a társasági eseményekhez hasonlítottak, ahol jókat lehetett beszélgetni, és a kisbabákat sem kellett másra bízni – tette hozzá.

Idézet
Volt egy nagyon érdekes élményem. A főpróbán a gyermekem meglátta édesanyám, és sírni kezdett, hogy oda akar menni hozzá.

A színfalak mögött kellett nyugtatnom, hogy meg ne hallják a nézőtéren. Ha a legkisebb diszkomfortérzetük volt, rögtön elöntött a bűntudat, hogy egy olyan dologra „kényszerítjük”, ami neki kellemetlen. Persze ezek a hétköznapokban is előfordulnak, hogy meg kell csinálni, ami neki nem tetszik, például cipőt kell húzni, ha utcára megyünk. A színház egy extrém dolog, ami nem feltétlenül elengedhetetlen, és így felvetődik az emberben, hogy ez etikus-e” – hangsúlyozta Csábi Anna.

•  Fotó: Simon Iringó Galéria

Fotó: Simon Iringó

Színpadi jelenetek a veszteségről

Sebők Bori magyarországi dramaturg, író és Török Tímea drámainstruktor a szereplők beszélgetései és improvizációi alapján írta meg az előadás szövegét. A Baby Bumm – kitettségi hatások című produkciót 2022. május 28-án mutatták be a budapesti MU Színházban. Egy-két előadás még szervezés alatt van, viszont nehéz az édesanya színészek programját összeegyeztetni.

Kérdésre válaszolva a színésznő elmondta, számára nem újdonság anyát alakítani színpadon. Egy ideje azon dolgozik, hogy a valóságot vigye színre. Tavaly mutatták be a Minden negyedik című rendezését, melynek témája a spontán és művi abortusz.

Mielőtt megszületett a gyermeke, személyesen tapasztalta meg a perinatális veszteséget, és kórházi tartózkodása során jött az ihlet, hogy összegyűjtsön olyan nőket, akik elmesélik saját történetüket terhességmegszakításról, vetélésről, magzati betegségről.

•  Fotó: Simon Iringó Galéria

Fotó: Simon Iringó

Kiderült, hogy ez nagyon gyakori probléma, viszont senki nem beszél róla, és emiatt sok nő érzi magát selejtesnek.

„Én azt az autofikciós színházi formát keresem, ami saját történetekre épül. A fikció azért kell, hogy az egész színházi keretet kapjon, ne legyen unalmas, ne legyenek felismerhetők a szereplők vagy a hozzátartozók, előfordulhat, hogy valaki más mond el egy megtörtént esetet. Több szempontból fikció vegyül a saját történetekbe, de az élmények alapvetően valósak, és ezek adják az előadás erejét” – mondta a temesvári színésznő.

Hozzátette, mióta gyereke van, más érzés színpadon lenni, mert általában akkor játszik, amikor a kisbabája alszik, és ez számára nagyon sok bűntudattal jár, ezt az érzést pedig lehet, érdemes lenne színpadi eszközökkel is megjeleníteni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron