Cristel Ungur Țopescu, a német adás szerkesztője
Fotó: Szucher Ervin
Kívülről nagyon szép kép alkotható a romániai regionális és kisebbségi nyelveken zajló közszolgálati televíziózásról, belülről viszont mindez jóval árnyaltabbnak tűnik – derült ki azon a szakmai konferencián, amelyet a hétvégén Marosvásárhelyen szerveztek.
2018. május 07., 13:072018. május 07., 13:07
A Román Televízió legrégebbi állandó műsorának az Enciklopédia című, szombat esti tudományismertetőn kívül a magyar és a német adás számít. Nemzedékek sora nőtt fel az immár negyvenkilenc esztendeje sugárzott magyar, illetve német műsorokon, melyek mindössze a Ceauşescu-éra utolsó és egyben legvadabb korszakában, 1985 és ’89 között szüneteltek.
A bánsági televízió eddig nyolc, 2017 óra immár kilenc nyelven készít műsorokat, ami európai szinten is egyedülálló teljesítménynek számít. A legfrissebb adással, a havonta egy alkalommal sugárzott 30 perces olasz műsorral a térségbe telepedett itáliai üzletember-kolónia tagjait kívánják megszólítani. A vásárhelyi stúdió adásideje fele-fele arányban oszlik meg a román és a magyar szerkesztőségek között, ráadásul a legfiatalabbnak számító vidéki adó német nyelvű műsorral is büszkélkedhet. Amíg a TVR+ portál működött, az országos adó által közvetített német adások az anyaországba kitelepedett szászokhoz és svábokhoz is elértek.
Számos esetben a tévénéző nem is sejti, milyen nehézségekkel és mekkora munkavolumennel kell megküzdeniük azoknak, akik kisebbségi adásokat készítenek. „Temesváron azzal szoktunk büszkélkedni, hogy a kutyák is három nyelven ugatnak. Szinte nincs is olyan bánsági román, akinek felmenői révén ne folyna valamiféle kisebbségi vér az ereiben. Viszont a kilencnyelvű műsort mindössze három szerkesztő rakja össze, értelemszerűen olyanok, akik több nyelvet is beszélnek – vázolta a temesvári helyzetet Andrei Boroşovici, a helyi köztévé igazgatója, aki a szlovák nyelvű műsorok gyártásában is kiveszi a részét. Mint mondta,
Christel Ungar Ţopescu, a TVR igazgatótanácsának tagja arról beszélt, hogy a bukaresti német nyelvű műsor szerkesztőjeként az elmúlt negyed évszázadban számtalan esetben meg kellett küzdenie a kisebbségi adás fennmaradásáért. Elkeserítőnek tartja, hogy amikor új elnök-vezérigazgató kerül a Román Televízió élére, újra és újra bizonygatni kell a német adások fontosságát.
Erdélyben és a Bánságban valóban kevés szász és sváb maradt, viszont a német nyelvű műsorok, a feliratozás által, rengeteg román és más nemzetiségű nézőhöz is eljutnak – hangsúlyozta. Igazgatótanácsbeli kollégája, Sebesi Karen Attila úgy értékelte, a kisebbségi szerkesztőségek mind személyzeti, mind műszaki szempontból komoly erősítésre szorulnak. Úgy vélte, a három erdélyi területi stúdión kívül a jászvásárinak és a craiovainak is illene kisebbségi műsorokat sugároznia, utalva a moldvai és olténiai régiókban élő nemzetiségek igényére. „A centenárium évében ez bölcs döntés lenne a közszolgálati tévé vezetőségének részéről” – mondta.
„Értékmentő és értékteremtő szándékkal készült rétegműsorainkkal így is igyekszünk bemutatni az erdélyi magyarság sajátos életét. Célunk a pártatlan tájékoztatás mellett az, hogy a köztudatba emeljük és ott tartsuk szellemi és kulturális örökségünk értékeit” – nyomatékosította Fekete Hajnal.
A tanácskozáson elhangzott, hogy az Európai Unió mellszélességgel kiáll a regionális és kisebbségi nyelveken folyó televíziózás mellett, mert Brüsszel rájött, hogy komoly identitástudat-erősítő szerepük van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!