Fotó: Gozner Gertrud
2008. június 26., 00:002008. június 26., 00:00
– Napjainkban melyek a közművelődés legelterjedtebb formái a magyarok körében?
– A színjátszó csoportok és a kórusok jelentősek, utóbbiak talán szervezettebbek, mert az egyházközségekben is szép számmal újraalakultak a dalárdák. Különösen Maros megyében élénk a mozgalom, ott nagyobb hagyománya van: Marosvásárhelyen, a régi tanárképző főiskolán külön tanították a leendő pedagógusokat arra, hogyan szervezzenek és vezessenek kórusokat. A városban jelenleg kántorképző működik, amelynek végzősei az egyházközségekben szorgalmazzák a közös éneklést. Háromszéken és Hargita megyében is jelentős értéket képviselnek a kórusok. Fontos szerep jut a képzőművészetnek is, nyáron számos művészeti alkotótábort rendeznek. Galéria rovatunkban rendszeresen beszámolunk ezekről és a részt vevő művészek alkotásait is népszerűsítjük, de nemcsak hivatásosokat mutatunk be, hanem olyan alkotók megismertetésére is teret szánunk, akik civil munkájuk mellett foglalkoznak képzőművészettel.
– Főként a kórusok jelentőségét hangsúlyozta. Mitől népszerűek ma ezek a foglalkozások?
– A közös éneklés felszabadítja az érzelmeket, így kibontakozhat az ember egyénisége. Sokaknak örömet okoz, hogy magyarul énekelhetnek, és megőrizhetik elődeik szép kultúrájának hagyományait. Az ember társas lény, jól érzi magát a közösségben, ezért is sikeresek az önszervező csoportok. Egy részük a diktatúra idején is működhetett, amikor a közösségi lét mozgástere sajnálatos módon beszűkült. Napjaink uniformizálódó világában a kórus sajátos, egyedi színekkel gazdagítja tagjainak életét. A közösség igényét jelzik a kórustalálkozók, mint például a Nyárád menti, Küküllő menti rendezvények, vagy Kalotaszegen az évek óta rendkívüli népszerűségnek örvendő tordaszentlászlói kórustalálkozó, amelyet idén június 28-án, szombaton tartanak.
– Miért kiemelkedő ez a rendezvény?
– Idén rendezik meg tizenkilencedik alkalommal a Szent László-napi találkozót a Biblia évének és Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulója tiszteletére. A találkozó több szervezet anyagi vagy erkölcsi támogatását és védnökségét bírja, a rendezvény vonzó mind a világi, mind az egyházi kórusok körében. A találkozó révén erősödnek a gyülekezetek közti kapcsolatok, és Tordaszentlászlón a faluturizmust is fejleszti. A rendezvény hagyományossá vált jelmondata: „Nyelvében és szokásaiban él, dalaiban és művészetében érez a nemzet”.
– Hol értek el kiemelkedő eredményeket az amatőr színjátszók?
– A tanuló ifjúságot Magyar Diákszínjátszók Szövetsége (Madipo) fogja össze. Szép példa gyanánt Szilágycseh jut elsőként eszembe, az ottani lelkes csapat oroszlánrészt vállal a diákszínjátszók találkozóinak megszervezésében. A Sepsiszentgyörgyön működő Jádzó Egyesület munkája is kiemelkedő, figyelemmel kísérjük tevékenységüket.
– Milyen szerepeket vállal még a Művelődés?
– Neveljük és képezzük a közművelődés utánpótlását. Tavaly, év végén a néprajz, helytörténet és művelődéstörténet ifjú szakemberjelöltjei számára hatodik alkalommal tartották a háromnapos Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáját (Tudek) Kolozsváron. A Művelődés februári és márciusi számának Műhely rovatában kilenc résztvevő dolgozatát is közöltük. Az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel (EME) együttműködve bekapcsolódtunk a Kolozsváron és Tordán szervezett konferenciák munkálataiba is, Aranyosszékről, Tordáról és Torockóról elhangzott előadásokból három lapszámnyit közölt a Művelődés. A konferencia teljes anyagából készült, Keszeg Vilmossal közösen szerkesztett Aranyos-vidék magyarsága című könyv a Kriterion Kiadónál jelent meg. Eredményesnek bizonyult a Mezőség hagyományait feltáró tavalyi konferencia is, amelynek szövegeiből remélhetőleg testes kötet lesz majd. Ugyanakkor értékes munka folyik a nagyenyedi és székelyudvarhelyi diákműhelyekben is.
– Melyek a további tervek?
– Nyáron a képzőművészeti táborokkal való együttműködésre fektetünk hangsúlyt. Csepei János, Zilahon élő mérnök szülőfalujában, a Szilágy megyei Ippen kezdeményezett alkotótábort 1996-ban, azóta szoros kapcsolat alakult ki a Művelődés és az IPPART között. Idén Sólyomkőváron augusztus 10–20. között gyűlnek öszsze a határon inneni és túli képzőművészek, hogy aztán Szent István napján megnyissák az új műveiket bemutató tárlatot. A tábor szakmai vezetője Szabó Vilmos zilahi festőművész.
Bajai Ernő
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.