Erdélyi történelmi családok jóvátételért vívott küzdelmeit mutatja be Margittai Gábor Tiltott kastély – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében című kötete. A könyvről az író az m1 aktuális csatorna szerdai műsorában beszélt.
2017. április 27., 09:012017. április 27., 09:01
2017. április 27., 10:022017. április 27., 10:02
Margittai Gábor elmondta, évtizedek óta járják a Kárpát-medencét feleségével, Major Anitával. Mindig azokat a területeket kutatják, melyek szórványba szorultak, melyeken mindössze egy vagy egy magyar sem él. A kétezres évek elején azt tapasztalták a Felvidéken, hogy az ottani arisztokrácia panelházakba húzódva él.
„Olyan történeketek tudtak elmesélni nekünk, amelyek nagy erővel megvilágították ennek az szórványba szorított osztálynak a történetét. Elkezdtünk nyomozni és azt találtuk, hogy a történetek hálózatban függnek össze. Így jutottunk el a például a Batthyányakhoz a mai Burgenlandban\" – mondta el Margittai Gábor.
A kötet arról számol be, ahogyan a magyar történelmet évszázadokig alakító családok tagjai föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat elkobzott birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szállnak a román állammal. Margittai Gábor azt nyomozta ki, mi lett a Teleki, Bánffy, Bethlen, Mikes, Apor és Haller család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha még lakhatók, és miként próbálnak visszaköltözni oda.
Az író elmondása szerint a kötetben szereplő családokat a kommunizmus idején pincelakásokba, kényszerlakhelyekre telepítették. 1921-ben elvett birtokaikat már nem perelhetik vissza, az 1949-ben elkobzottakért viszont még harcolnak. „Az egyik szereplő szerint kétszeres bűnük volt: hogy magyarok és hogy arisztokraták voltak\" – emelte ki Margittai Gábor.
Mint mondta, nagyon sok kastély drámai helyzetben van, az összeomlás veszélye fenyegeti. Azok az épületek, melyek állami funkciót kaptak, megőrződtek a rendszerváltásig, azt követően azonban gyakran a környékbeliek kezdték fosztogatni és széthordani. A könyv anyagából június elején a Pesti Vigadóban nyílik kiállítás, az év során pedig dokumentumfilm is készül belőle.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
Látogatottsági adatok